Akár 5-7 ezer dolgozó állásának megszűnését eredményezheti januártól a nagyarányú minimálbéremelés. A kis és középvállalkozások (kkv) 3 százaléka elbocsátásokat tervez ugyanis a jövő évi kötelező bérfejlesztés miatt, egy vállalkozás pedig átlagosan 5 főt küldene el – derül ki a GKI Zrt. kutatásából, amely 1044, négy fősnél nagyobb kkv válaszain alapul. A GKI szerint az elbocsátottak száma ugyanakkor ennél magasabb is lehet, hiszen nem csak béroldalról van nyomás a cégeken. Az energiaköltségek, a nyers- és alapanyagárak gyors emelkedése szintén sújtja őket. A vevők ugyanakkor meglehetősen árérzékenyek, így kétséges, mekkora költségnövekedést képesek elfogadtatni velük a cégek. Ha az áremelési szándékok sikertelenek lesznek, akkor nagyobb arányú csőd vagy elbocsátási hullám is bekövetkezhet a kkv-k körében – vélik a GKI kutatói. A felmérésből az is kiderült, hogy a vállalkozások 3-4 százaléka a munkaidő csökkentéséhez folyamodna, egyes dolgozókat átsorolnának más munkakörökbe, illetve visszavágnák a cafeteriajuttatásokat is. Ezeket a lépéseket a minimálbéreseket és garantált bérminimumosokat is foglalkoztató vállalkozások még nagyobb aránya, 6-7 százaléka tervezi.
Január 1-jétől a minimálbér és a garantált bérminimum csaknem 20 százalékkal nő, így a jelenlegi bruttó 167 400 és 219 ezer forint jövőre bruttó 200 ezer, illetve 260 ezer forintra emelkedik. (Ebből nettó 133 ezer, illetve 173 ezer forint marad a legkisebb béren foglalkoztatottak zsebében). A választások évében történő jelentős béremelés kigazdálkodásához a munkáltatók 4 százalékos járulékcsökkentést kaptak a kormánytól, ám ez még mindig csak töredéke annak, amennyivel meg kell növelniük a fizetéseket – ráadásul a bértorlódások elkerülése érdekében nem csupán a minimálbéres és garantált bérminimumos kategóriákban, hanem a magasabbakban is. A kormány jövőre 12,7 százalékos átlagbérnövekedést vár a versenyszférában, és ennek megalapozottságát látszik alátámasztani az is, hogy a Vasas Szakszervezeti Szövetség több cégnél már 12,5-18,7 százalék közötti béremelésről szóló megállapodást írt alá.
Az elmúlt évek folyamatos keresetnövekedései miatt a kkv-knál egyre kevesebben dolgoznak minimálbérért, az idén decemberben a munkavállalók 13 százalékát foglalkoztatták a kötelező legkisebb béreken. Ez a GKI adatai szerint nagyságrendileg 200-250 ezer dolgozót jelent a 4 fő feletti kkv-k körében. (Az 5 fő alatti cégeknél és az egyéni vállalkozásoknál az arány valószínűleg jóval magasabb.) A kisvállalatoknál a dolgozók 16 százaléka kap legfeljebb garantált bérminimumot, a mikróvállalkozásoknál 14, a középvállaltoknál 11, a nagyvállalatoknál pedig 9 százalékuk. Ágazatok szerint a kereskedelem foglalkoztatja arányaiban a legtöbb bérminimumost – majdnem minden ötödik dolgozó legfeljebb a garantált bérminimumot kapja kézhez -, az üzleti szolgáltatások ágazatban 14, az építőiparban 12 százalék az arány. Árnyalja némileg a képet, hogy ezekben az ágazatokban hagyományosan magas a fekete munka aránya, és elterjedt gyakorlat a bér egy részének zsebbe fizetése. Így ezekben az ágazatokban sokaknak legfeljebb papíron nő majd, illetve „fehéredik” a keresete.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) úgy számol, hogy a legkisebb bérek emelése miatt több mint egymillió dolgozó keresete növekszik. A lépés közvetve ugyanakkor mintegy 2,5 millió munkavállaló fizetését is befolyásolhatja azzal, hogy a magasabb kereseti kategóriákban is emelésre kényszerülnek a munkáltatók. Jelenleg egyébként a KSH adatai szerint mintegy 3,1 millió ember dolgozik alkalmazottként napi 8 órában. Az MNB számításai alapján a minimálbéremelés nettó 325 milliárd forint többletjövedelmet jelent a háztartásoknak 2022-ben, a vállalkozásoknak pedig 540 milliárd forintos bérköltségnövekedést.
A GKI kutatása szerint a minimálbéreseket is foglalkoztató kkv-k átlagosan 11 százalékos költségnövekedést várnak a béremelések kapcsán. Ez a teljes hazai kkv körre nézve 7 százalékkal növeli a költségeket úgy, hogy ebben már az adókönnyítések hatásai is benne vannak.
