;

Debrecen;termőföldek;BMW-gyártás;

- Termőföld volt, katódgyár lesz

Debrecen a város déli iparterülete mellett ismét földet vásárolna, az első hírek szerint háromszoros árat fizetne érte a nemrég megvett, BMW-gyárhoz szükséges területhez képest. Utánajártunk: a valóság ennél árnyaltabb.

Újabb hatalmas termőföldeket sajátítanak ki Debrecenben az iparfejlesztésre hivatkozva, a mezőgazdaság rovására: ezúttal a repülőtérhez közeli déli területen vásárolnak fel egy nagyobb területet, hogy az ide tervezett katódgyárnak helyet biztosítsanak. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter december elején jelentette be, hogy egy 264 milliárd forintos beruházás keretében a cívis városban építi fel első európai gyárát a dél-koreai EcoPro BM. A debreciner.hu beszámolója szerint a helyszínválasztásban nagy szerepe volt annak, hogy a BMW 2025-től elektromos autókat gyárt Debrecenben, de a tervezett üzem elsősorban a szintén dél-koreai érdekeltségű gödi akkumulátorgyár beszállítója lesz.

A fideszes többségű önkormányzat decemberi utolsó közgyűlésén megszavazta a földvásárlásra szánt 14 milliárdos hitelfelvétel előkészítését, a végső döntést pedig jövőre, a költségvetés tárgyalásakor fogják meghozni. A DK, a Momentum és az MSZP képviselői tartózkodtak a szavazáskor, viszont a Fidesz és a Civil Fórum tagjai, valamint a független képviselő megszavazták az előterjesztést. Az abban olvasottak alapján úgy tűnt, hogy a 14 milliárdos hitelt az önkormányzat csak a katódgyárhoz szükséges 36 hektáros terület megvásárlására fordítaná, ami pedig több mint háromszor annyi, mint amennyit korábban a kismacsi területen lévő BMW-gyár területszerzésére fordítottak. Ott ugyanis több száz hektárt vettek meg és még infrastruktúrát is fejlesztettek a 44 milliárd forintos, kormánygaranciával felvett hitelkeretből.

Megkérdeztük a debreceni polgármesteri hivatalt, mi indokolja a többszörös különbséget, illetve hogy a BMW-gyár építéséhez felvett kölcsönből mennyit fordítottak konkrétan földvásárlásra. A válaszból kiderült, hogy a BMW-gyár építéséhez kapcsolódóan mintegy 600 hektár földterületet szerzett a város, amiért 7,3 milliárd forintot fizetett. A 44 milliárd forintos hitelkeretből ténylegesen 38 milliárd forint volt a lehívott kölcsön, amely a területszerzéseken túl az infrastruktúra kialakítására és a terület-előkészítési feladatokra is fedezetet biztosított. A 38 milliárd forintot már visszafizették (azt követően, hogy a BMW megvásárolta az elkészült területet az önkormányzattól – a szerk.), mindössze egy „minimális, a garanciális időszakra fenntartott 1,3 milliárd forint kivételével, amelynek visszafizetésére a szükséges fedezet rendelkezésre áll” – írták. Közölték, hogy a Déli Gazdasági Övezet kialakításához még szükséges több mint 250 hektár földterület megszerzése, ennek finanszírozásához, továbbá a közlekedési- és közmű-infrastruktúra kialakításához kell a 14 milliárd forint összegű hitelfelvétel. Hozzátették azt is, hogy az érintett területek magántulajdonban vannak, forgalmi értékük megállapítása kizárólag az illetékes kormányhivatal igazságügyi szakértőjének hatásköre, a felmérés pedig már folyik.

A katódgyár-beruházás kapcsán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 631 új munkahely létrejöttét jelentette be, a gyár építése pedig jövőre kezdődhet el. Ellenzéki politikusok szerint a beruházás legalább annyira zavaros és áttekinthetetlen, mint a fideszes vezetésű város korábbi projektjei, nem véletlen, hogy a hitelkeret felvételéről is a város átmeneti vagyongazdálkodásáról szóló rendeletbe ágyazva döntöttek, mintha afféle „salátatörvényt” alkotnának.

– Megmagyarázhatatlan, miért éppen a város legértékesebb termőföldjeit kell feláldozni azért, hogy egy külföldi beruházó megtelepedjen Debrecenben – mondta Varga Zoltán, a DK helyi országgyűlési képviselője. Szavai szerint a polgármester nyugodtan lobbizhatott volna azért, hogy egy kevésbé hasznos területen, mondjuk a település homokosabb részein jelöljenek ki telephelyet a gyárhoz, ráadásul a már meglévő déli ipari parkban is van legalább kétszáz hektárnyi szabad terület. Hozzátette, hogy most sem kaptak elegendő információt a tervezett beruházásról, és arról sem, miért épp annyi a hitelkeret, amennyit a polgármester megjelölt, az ugyanis nem magyarázat, hogy a 36 hektárt igényló beruházáshoz majdan megvennének még plusz kétszáz hektárt a város legjobb termőföldjeiből, különösebb indoklás nélkül. Emiatt az ellenzéki politikusoknak az a gyanújuk, hogy a város egyéb „lukakat” is betömködne a lehívott hitelkeretből, így ugyanis nem kellene bevallani, hogy az állítólag „kivételezett helyzetben” lévő városnak is egyre nehezebb előteremtenie a működéséhez szükséges költségeket a kormány megszorító intézkedései és elvonásai miatt. Varga Zoltán szerint az is aggodalomra adhat okot, hogy épp egy akkumulátorgyártáshoz kötődő cég települ Debrecenbe, miközben a helyiek még nem láttak egyetlen olyan hatástanulmányt vagy környezetvédelmi tervet sem, amely megnyugtató módon garantálná, hogy nem kerül egészségre káros szennyezőanyag a környező vizekbe és a talajba, veszélyeztetve akár a város ivóvízbázisát is.  

Legalábbis ezt állítja Falus András immunológus-professzor, aki egyike volt azoknak a szakértőknek, akik hivatalosan is véleményezték a Szputnyikot.