szélsőjobb;Románia;tüntetés;forradalom;

- Neonácik ejtették foglyul a román demokráciát

A rendszerváltó 1989-es forradalom 32. évfordulóján a román szélsőjobb megrohamozta a parlament épületét. A Covid-igazolvány kötelezővé tétele ellen náci jelképekkel harcoltak.

Szerda délelőttig már 167 résztvevőt azonosítottak, akikre több mint 170 ezer lejre (mintegy 12,5 millió forint) rúgó bírságot szabtak ki a román hatóságok a bukaresti parlamentnél történt keddi rendbontásokkal összefüggésben. A résztvevők azonosítása és megbírságolása folytatódik, négy jármű megrongálása, valamint közrend- és közcsendháborítás miatt is nyomozás indult, közölte a belügyi tárca. Az országos felháborodást követően Lucian Bode belügyminiszter ugyanakkor vizsgálatot rendelt el a megmozdulásra kivezényelt rendvédelmi szervek bevetésének megszervezése kapcsán.

Kedden, december 21-én, a rendszerváltást hozó 1989-es forradalom egész országra kiterjedésének 32. évfordulóján a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szélsőjobboldali párt engedély nélküli tüntetést szervezett a bukaresti parlament épületénél. Az eredetileg a munkahelyi Covid-igazolvány bevezetése ellen tiltakozó mintegy kétezer tüntető jórészét az ország különböző településeiről buszoztatták a helyszínre. "Szabadság", "Átgázolunk rajtatok" – skandálták a tüntetők. A képviselőház bejárata előtt egy óriástranszparenst helyeztek el "Szabadság, bizonyítványok nélkül" felirattal. Egy mintegy 100 fős keménymag benyomult a parlament udvarára - az épületben lévőket foglyul ejtették, több autót, köztük a japán és az amerikai nagykövetét, megrongálták. A rendőrség fékezett habzású közbelépése után az európai botrányhőssé avanzsált vírustagadó és oltásellenes Diana Sosoaca szenátor vezetésével átmentek a kormány épületéhez is. A tiltakozáson az AUR társelnöke, az úzvölgyi katonai temető elleni román támadásban is főszerepet játszó, a fanatikus focidrukkerek egyik volt vezetője, George Simion képviselő, valamint a párt több más törvényhozója is részt vett.

A nyíltan újfasiszta párt megmozdulása ezúttal sem korlátozódott az oltásellenességre, az antiszemitizmus, az EU és globalizmusellenesség is felszínre került. „Roexit”, „Ki az országból a multikkal” hirdették a tüntetők. A demonstrációról készült felvételek szerint az egyik AUR szimpatizáns horogkeresztet rajzolt egy uniós zászlóra. Alexandru Muraru liberális parlamenti képviselő, a kormány emlékezetpolitikáért, valamint az antiszemitizmus és az idegengyűlölet elleni küzdelemért felelős különmegbízottja szerdán feljelentést tett a főügyészségen és a rendőrségen a náci szimbólum használata miatt. Muraru szerdai közleményében leszögezte, a náci jelképek használata bűncselekménynek számít,amit ki kell vizsgálni és szigorúan szankcionálni. A román állam nem tolerálhatja az ilyen megnyilvánulásokat.

A román média túlnyomó többsége is elítélte a történteket. A digi24 egyenesen úgy fogalmazott – a szélsőjobb foglyul ejtette a román demokráciát, meggyalázta a rendszerváltó forradalom emlékét, ideje törvényen kívül helyezni a tavalyi választáson parlamenti párttá vált AUR-t. A betiltást azzal indokolta a román portál, hogy, „amit ezek a tüntetők műveltek, az nem tiltakozás, hanem egy antidemokratikus, a fasiszták, az SA és SS náci egyenruhákba bújt verőemberek, a legionáriusok (a múlt századi román fasiszta mozgalom elnevezése), majd később az analfabéta, fékevesztett kommunisták által gyakorolt politikai erőszak közvetlen hagyományában gyökerező tett”. A keddi botrány nem elszigetelt jelenség, hanem egy parlamenti párt által koordinált, előre megtervezett és tudatosan felvállalt eset, csak egy az utóbbi időben szervezett hasonló megnyilvánulások sorában, húzta alá a portál. Az amerikai kongresszus ostroma kapcsán az amerikai igazságszolgáltatás azonnal lépett, a felelősök a törvény előtt feleltek tetteikért. Ezt a forgatókönyvet kell alkalmaznia Romániának is, megengedhetetlen az állami szervek tétlenkedése, vélekedett a digi24.

A határozott fellépés valószínűségét azonban csökkenti a legfrissebb felmérés, miszerint a sorozatos botrányok ellenére az AUR a harmadik legnépszerűbb párt, a tavaly decemberi 9 százalékos választási teljesítményét máris 13 százalékra tudta növelni.

Most a varsói alkotmánybíróság uniós jogot sértő döntései miatt telt be a pohár, de a testület működése, függetlensége és pártatlansága is aggályos.