;

Csehország;irodalom;Milan Kundera;Karin Lednicka;

- A humor összehoz minket

Egyre népszerűbb a hazai irodalom a cseh olvasók körében. S mind több mű foglalkozik olyan témákkal, amelyek tágítják az olvasók horizontját.

A cseh Lidové Noviny minden év végén arra keresi a választ, mit olvastak legjobban a csehek. Nem csak irodalmárokat szavaztatnak meg erről, hanem értelmiségieket, tudósokat, orvosokat és egyszerű olvasókat is. Idén 179 ember véleményét kérték ki, az ő voksaik alapján áll össze a toplista. Bár világhírű szerzőkből ma is akad bőven a Cseh Köztársaságban, az előző években az irodalom kedvelői mintha kissé elfordultak volna a hazai művektől. Három éve például az év könyve szavazás toplistájáról teljesen hiányoztak a cseh szerzők, de 2018-ban sem volt sokkal jobb a helyzet: a legkedveltebb 11 műből mindössze egy fűződött cseh író nevéhez. Mindez arra utalt, mintha hanyatlásnak indult volna az oly patinás cseh irodalom.

Ezért is érte kellemes meglepetésként a szakértőket, hogy a könyvek idei toplistáján az első 13 műből öt hazai szerzőé, ráadásul az immár 31. alkalommal összeállított lista első négy helyén csak cseh író műve tűnik fel. Összességében megállapítható továbbá az is, hogy a helyi olvasók körében egyre népszerűbb a fikció műfaja.

Az első hely semmiképpen sem nevezhető meglepetésnek: Milan Kundera nagy fölénnyel végzett az élen Tudatlanok (Nevedení) című regényével, amely az Atlantis kiadó gondozásában jelent meg. A kiadóházat még 1989-ben, akkori cseh ellenzékiek alapították Jan Sabata vezetésével, s azóta az irodalmi élet fellegvárává vált, hiszen világhírű szerzők műveinek kiadási jogát szerezte meg. A Tudatlanok részint önéletrajzi ihletésű mű. A cseh ellenzéki Irena Franciaországban élt 1968, a Varsói Szerződés csapatainak csehszlovákiai bevonulása óta. Miután 1989-ben győzött a bársonyos forradalom és beköszöntött a demokrácia, Irena úgy döntött, hogy húsz év száműzetés után visszatér hazájába. Irena nagy reményeket fűzött a viszontlátáshoz, de azzal kellett szembesülnie, milyen közömbösség jellemzi a társadalmat. Aztán egy véletlen találkozás útjába sodorta azt a férfit, Josefet, aki egykor nagy szerelme volt. Ez mindent megváltoztatott. A regényt, a cseh irodalom klasszikus hagyományait követve, tragikomédiaként jellemezhetnénk, de természetesen nem hiányozhatnak belőle a fekete humorra jellemző elemek. Talán kissé meglepő, hogy Kundera regénye csak másodszorra végzett az élen az eltelt több mint három évtized alatt.

Második helyen zárt Karin Lednicka A ferde templom című regényének folytatása (Šikmý kostel 2). Az 1969-ben született szerző Magyarországon egyelőre nem ismert. A kilencvenes években szépirodalmi műveket ültetett át angolból cseh nyelvre, 1997-ben pedig megalapította a főként detektívregényeket megjelentető Domino kiadót. Neve 2020-ban, A ferde templom első részével vált hazájában is ismertté, amit egy újonnan alapított kiadó, a Bíla Vrana jelentetett meg. Eredetileg novellának szánta a lengyel határközeli városban, a komor Karvinában játszódó történetet, ez azonban hosszas kutatómunka után fiktív krónikává terebélyesedett. Mivel trilógiának szánja, hamarosan harmadik része is várható, amely a szerző közlése szerint az 1945-1960 közötti időszakot öleli fel.

 A harmadik-negyedik helyen holtverseny alakult ki. Olyan szerzők műveiről van szó, akiket valamelyest Magyarországon is ismerhetünk, hiszen mindkettőjüknek megjelent már műve magyar nyelven. Pavla Horáková Srdce Evropy (Európa szíve) és Jaroslav Rudis Winterbergova poslední cesta (Winterberg utolsó útja) című műve került az előkelő helyre. Horákovát A valószerűtlenség elmélete, Rudist pedig a Nemzeti sugárút című regénye révén ismerheti a magyar olvasó.

Rudis a Lidové Novinyban olyan üzenetet fogalmazott meg, amely itthon is igencsak időszerű: „Európa az otthonunk”, mutatott rá. „Az ember rájön, hogy nem csak cseh, osztrák, lengyel vagy német múlt létezik, hanem közös múlt, jelen és jövő is. Közép-Európát a találkozásunk terének tekintem. Engem jobban érdekel, hogy mi hoz össze bennünket, mint az, ami elválaszt. Úgy vélem, több közös vonásunk van, akár a szászokkal, akár a felső-ausztriaiakkal, akár a szlovákokkal. A nyelv dallama is határokon átívelő. Elsősorban a humorunk az, amiben osztozunk az osztrákokkal, vagy amiért a lengyelek és a németek szeretnek minket, az irónia és az önreflexió képessége. Ez a humor bizonyos fájdalommal és melankóliával jár együtt, nem lehet elválasztani. És ezt nem csak a cseh nyelvben találjuk meg” – fogalmazott az író.

Irodalomkritikusok rámutatnak, a szavazáson az első négy helyezett regényt az köti össze, hogy tágra nyitják a horizontot az olvasók előtt. Arra próbálnak ugyanis rámutatni, hogy bárki bármit is állít, nem Csehország a világ közepe. 

Ha az emberiség többet foglalkozna a művészettel, egészségesebb társadalmak jönnének létre – véli Varga Erika, a Romani Design alapítója, akivel az Iparművészeti Múzeum kiállításának apropóján beszélgettünk.