Hazai vallási és civil szervezetek közösen próbálnak fellépni az online gyűlölet- és gyűlöletkeltő beszéd ellen, hogy minél szélesebb körben megismertessék a romboló hatását. A kötet már megjelent, a részletekről online konferencián beszéltek a szerzők.
Uszítás állami ukázra
Az állam ludas a virtuális térben elharapódzó indulatok szításában. E központi uszításra az elemzők példaként hozták fel az országot közpénzből elárasztó korábbi plakátkampányokat, amelyek a menekülteket, az ellenzéket, vagy az összes antiszemita toposszal felruházott Soros Györgyöt támadták. De ide sorolták a jogvédő civilek „Soros-szervezetként” aposztrofálását vagy a nemi identitás és szexuális irányultság kapcsán a legutóbbi, „Védjük meg a gyerekeinket!”-kampányt, és az ezzel kapcsolatos törvényalkotást is. Szomorú a magyar helyzet a témában, mondták a tanulmány szerzői.
A véleménynyilvánítás szabadsága a demokratikus társadalmakban alapvető jog, és mint minden szabadságjog, a polgári forradalmak terméke. Nem könnyű jól meghúzni a határait, ám visszaélésszerű használata nagyon súlyos sérelmeket okozhat, túlzott korlátozása viszont a jog érvényesülését lehetetlenítheti el. Erről Zentai Ágnes jogász írt. A konferencián felidézte: a témában máig alapvető „Polgári és Politikai Jogok Egyezségokmány” elnevezésű dokumentumot, melyet több mint 150 ország elfogadott, Magyarország 1976-ban ratifikálta. Ennek legfőbb eleme, hogy az emberek egyenlő méltósággal születnek, és ebből vezethetőek le a minden embert megillető alapvető jogok. Ezzel – mint fogalmazott – nagyjából semennyire nem kompatibilis a mai magyar helyzet.
Perintfalvi Rita teológus-író, a Magyarországi Teológusnők Ökumenikus Egyesületének elnöke is kitért a politika szerepére. Mint mondta, a jobboldal polarizálja a társadalmat, ellenségeket képez. Ehhez jó eszköz és partner számukra a közösségi felület, amelyről a kritikusokat és a kételkedőket kizárják. Úgy látja, meg kellene változnia a közbeszédnek, össze kellene hangolni az etikával, de az irány nem ez. Noha a politikusoknak erkölcsi felelősségük van, többen arra használták fel ezt, hogy gyűlöletspirált indítottak az általuk kiválasztott csoportok ellen.
Bevonódtak a gyerekek is
A gyűlöletbeszéd körébe tartozik minden olyan szóbeli, írásbeli vagy online megnyilvánulás, mely valamely népcsoport, közösség, egyén ellen uszít, félelmet kelt. Ezek arra bátorítanak, hogy agresszív formában lépjenek fel ellenük. Itthon főleg a roma és zsidó származásúak kerülnek a fókuszba – erről Baracsi Katalin infokommunikációs szakjogász beszélt. Mint fogalmazott: az online térben ma már fokozottan megjelenik a gyűlölet a gyerekek részéről is. A közösségi felületeken olyan dolgokat vágnak egymás fejéhez, amiket szemtől szemben nem mernének, és bele sem gondolnak, hogy ezzel mit okoznak a másiknak. Megjelentek újfajta témák. Gyerekek esnek egymásnak azért, mert a közösségükben elkapta valaki a vírust, vagy éppen azért, mert megúszta a fertőzést. A kerekesszékben ülőt degeneráltnak nevezik, vagy éppen a vegetáriánus társukat szégyenítik meg. A jognak pedig nincs arra válasza, mit lehet kezdeni egy kiskorúval, ha a társát például annak testalkata miatt alázza az online térben. Az a legnagyobb baj, hogy az elkövető elkezdi élvezni, hogy hatalma van a másik ember felett – tette hozzá.
Perintfalvi Rita a vallással összefüggő gyűlölködésre is kitért. Felidézte a néhány nappal ezelőtti botrányt, amikor 14 vallási felekezet közös nyilatkozatban szögezte le, hogy a nő-férfi kapcsolat házasság általi szentesítése az emberi méltóság alapja. (Időközben Heisler András, a Mazsihisz elnöke ezért a mondatért a szervezete nevében elnézést kért – A szerző.) A teológus kijelentette: ez kirekesztő és gyűlöletkeltő beszéd, és emlékeztetett, hogy 2015-ben, amikor megérkezett az első menekültcsoport Magyarországra, a keresztény vezetők megszólalásai akkor is elfogadhatatlanok voltak.
Becsomagolt gyűlölet
Az internet kitágította a gyűlöletbeszéd kereteit. Kelemen Ágnes társadalomtörténész erről azt mondta: 2021-re szinte minden intézmény és szervezet felismerte, hogy a közösségi médiában jelen kell lennie, de e jelenlét következményeit, hatásait kevesen vonták le megfelelően. Kevesen érzik például, hogy egyes kijelentések egy négyszemközti beszélgetésben „csak” gyűlöletkeltésnek számítanak, de egy nyilvános Facebook-kommentben már gyűlöletbeszédnek tekinthetők. Igaz, bárki „jelentheti” a közösségi médiafelület tulajdonosa felé, ha valamely kommentről úgy gondolja, nem fér bele az oldal szabályzatába, ám az algoritmus sok esetben nem ad neki igazat. Az ugyanis egyelőre sokkal kevesebb gyűlöletkeltő áthallást ismer fel, mint a „józan paraszti ész”. Ennek az az oka, hogy a mesterséges intelligencia még nem rendelkezik kellő mennyiségű adattal és tudással, amelyekből megfelelő programozással megtanulhatja például a burkolt „cigányozás” és „zsidózás” felismerését.
