Az utolsó teremig kell várniuk a V&A új kiállítása látogatóinak, amíg a Peter Carl Fabergé ékszerészeti legendával leginkább azonosított húsvéti tojásokig, szám szerint tizenötig eljutnak. Ám a november 20-tól egészen jövő év május 8-ig nyitva tartó kasszasiker show már addig is rengeteg érdekességet tartalmaz, magától értetődően a világ vezető iparművészeti múzeumától megszokott színvonalon prezentálva. Ez az első alkalom 1977 óta, amikor II. Erzsébet ezüst jubileumára időzítve a múzeum megrendezte Fabergé: 1846–1920 címet viselő retrospektívét, hogy a londoni közönség megtekintheti a világhírű aranyműves cég munkáit. Az első nekifutás a kor egyik legfelkapottabb múzeumi eseményévé vált. 150 ezren váltottak rá jegyet, többnyire végig állva a South Kensington-i kulturális fellegvár körül kígyózó sort. A 420, különböző anyagokból és technikákkal készült műtárgy, köztük 21 ún. „birodalmi húsvéti tojás” látványa felejtette a fáradalmat.
A jelenlegi kiállítás több mint kétszáz tárggyal illusztrálva, így szerencsére szellősebben mutatja be Peter Carl Fabergé, az ember és sokoldalú tehetséggel megáldott aranyműves, illetve nemzetközi hírnévre szert tett családi vállalkozása szárnyalását és bukását. Mint ahogy a tárlat teljes címéből – Fabergé in London: Romance to Revolution – is kiderül, a cég élénk kapcsolatot tartott fenn az 1900-as évek elejének Egyesült Királyságával. Egyetlen külföldi képviselete 1903-ban nyílt meg és a ma is az ékszerboltok utcájának számító New Bond Street 173. alatt működött, riválisa, a Cartier szomszédságában. Az üzlet olyan népszerűnek bizonyult, hogy a királyi család, a brit és európai arisztokrácia, az amerikai társasági élet színe-java, emigrációba vonult orosz nagyhercegek, de maharadzsák és újonnan meggazdagodott pénzügyi befektetők is egymásnak adták a kilincset, majd, ámulatba ejtő, felülmúlhatatlan kincsekkel távoztak.
A V&A felfokozott érdeklődéssel várt tárlata három részre osztva ismerteti Peter Carl Fabergé tevékenységét. Az első szekció feleleveníti az ékszerész tanulóéveit, európai utazásait és a családi vállalkozáshoz való csatlakozását, de lényegesebb eleme a Romanov-családdal való összefonódásának sztorija. A kapcsolatot kevés objektum érzékelteti jobban, mint a császári regáliák miniatűr változata. Ez az 1900-as párizsi világkiállításra készült, most pedig a szentpétervári Ermitázs kölcsönözte ki Londonnak.
A cári família hivatalos aranyművesének kinevezett Peter Carl Fabergé elképesztően finom részleteket tartalmazó kincsei között hegyikristályból, aranyból, gyémántból készült virágokat és miniatűr családi portrékat egyaránt megcsodálhatunk. A moszkvai manufaktúra vívmánya, a páratlan, egyetlen tömör arany teáskészlet láttán ugyancsak leesik az arcmaszk viselésére kötelezett látogató álla. Mindeközben Fabergé gondosan kiválasztott legközelebbi munkatársait is „megismerjük”, egyben méltányolhatjuk, milyen figyelmet szentelt a tehetségek kifejlesztésének, a mesterek megbecsülésének és a családias munkahelyi légkörnek.
Fabergé londoni terjeszkedése természetes következménye volt VII. Eduárd és Alexandra királyné addigra köztudottá vált rajongásának a felkapott ékszerész iránt. A mester tudta, milyen fontos helyet foglal el a királyi pár szívében a kelet-angliai Sandringham birtok, és hogy kedveskedjen neki, kőszobrocskákban örökítette meg annak helyben tenyésztett háziállatait, de emléket állított Eduárd hűséges drótszőrű foxterrierjének, Ceasarnak és versenylovának, Persimmonnak is. Feltűnően szép darab az az Art Nouveau stílusú cigarettatárca, mellyel Alice Keppel, Eduárd kedvese, mellesleg Camilla, Cornwall hercegnéjének felmenője ajándékozta meg a királyt.
A következő szekció a hanyatlás és összeomlás tanúbizonysága. Az első világháború kitörésével rohamosan megváltozott a cég profilja, az exkvizit műértékekről lőszergyártásra állt át. 1917-ben bezárt a londoni üzlet, 1918-ban pedig a cári patrónusok, II. Miklós, felesége és négy gyermeke élete is erőszakos véget ért. A bolsevikok állami tulajdonba vették a céget, raktárkészletét pedig kisajátították. Peter Carl Fabergé megtört, csalódott emberként hunyt el 1920-ban, Svájcban. A Fabergé-csodák iránti kereslet túlélte azonban a változó időket, műkereskedők és aukciós házak már a húszas években vásárolták a Szovjetunió által eladott tárgyakat.
A kiállítás kétségtelen tetőpontja a világ több tájáról, részben II. Erzsébet gyűjteményéből kikölcsönzött tizenöt ikonikus „birodalmi húsvéti tojás”. A moszkvai Kreml Múzeumokból első ízben érkezett a brit fővárosba az egyik legbombasztikusabb húsvéti ajándék, a Romanovok háromszáz éves uralkodását ünneplő, 1913-ban keletkezett Tercentenáriumi Tojás. Az arany-, zománc- és drágakődíszítésen felül a remekmű 18 Romanov-uralkodó köralakú portréját is tartalmazza. Erzsébet kollekciója nélkülözi a következő hónapokban a Virágkosár Tojást, mellyel a cár 1901-ben lepte meg Alexandra Fjodorovnát. Ha nem is teljes fényében jelenik meg, mert nem működik, lenyűgözi az érdeklődőket a Páva Tojás, melyet egy szentpétervári magángyűjtő bocsátott rendelkezésre. A páva egy aranyvirágokat rejtő, gazdagon dekorált tartóból vehető ki. A James Cox brit feltaláló inspirálta alkotás felhúzott állapotában járni és szemes farktollaival ékeskedni egyaránt tud.
A V&A kiállítása biztosítja, hogy a látogatók kis időre elfeledkezhessenek a pandémia rémségeiről, a Fabergé név viszont a múzeumnak garantál a sok hónapos zárva tartás és járványügyi korlátozások után nagyon szükséges bevételt.
Infó
Fabergé Londonban
V&A Múzeum
2022. május 8-ig
Nyitva naponta 10-17.45 óra között
Belépőjegy ára 18 font, a vam.ac.uk honlapon keresztül előre megváltható
