Továbbra is díjmentesen utazhatnak többek között a BKV járatain az egészségügyi dolgozók, a koronavírus világjárvány elleni védekezésben közreműködő orvos-, egészségtudományi képzésben résztvevő hallgatók, valamint a veszélyhelyzettel összefüggő feladatokat ellátó, szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltatónál dolgozók, a közszolgálati tisztviselők, a honvédek és a rendőrök, miután a héten újabb félévvel, jövő év június elejéig meghosszabbította a járványügyi veszélyhelyzetet a kormánypárti többségű Országgyűlés.
A kedvezményezettek száma több ezer lehet, hiszen a fővárosi kórházakban, oltópontokon, szűrőállomásokon, körzeti orvosi és szakrendelőkben dolgozók népes tábora mellett csak a Semmelweis Egyetem orvos-, illetve tudományi karán 5000 hallgató tanul, akiknek jelentős része önként vagy kirendelés útján részt vesz a szűrésekben, illetve az ellátásban. De ide sorolhatók a kórházakba küldött katonák is. A Magyar Honvédség november végi közlése szerint mintegy 870 katona támogatja az egészségügyi ellátórendszer munkáját a járványkezeléssel összefüggésben. Meg nem erősített információk szerint nagyon sok védekezésben való közreműködésről szóló igazolást állítottak ki a kormányhivatalokban is, márpedig a fővárosi és a Pest megyei kormányhivatal együttes létszáma meghaladja a 8000 főt. A budapesti kormányhivatalt mindenesetre hiába kérdeztük arról, hogy munkatársaik közül pontosan hányan vettek részt a járványkezelésben, illetve hányan kaptak erről díjmentes utazást lehetővé tevő igazolást.
A járvánnyal kapcsolatos utazási kedvezmény kormányzati biztosításának jegyárbevételre gyakorolt hatásáról a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) sem végzett kutatást. A Népszava kérdésére – miszerint a nagyobb bérletvásárló cégek, hivatalok, intézmények (fővárosi kormányhivatal, minisztériumok, állami szervek stb.) mennyivel vásároltak kevesebb bérletet a járvány kitörése óta – válaszolva azonban elismerték, hogy vannak olyan ügyfeleik, akiknek rendelésére hatással van az otthonról történő munkavégzés lehetővé tétele, illetve az ingyenességet elrendelő kormányrendeletek. Ezek arányát viszont nem tudták pontosan megmondani.
Mint írták: „Jegyellenőreink arról számolnak be, hogy nagyon gyakran találkoznak az egészségügyben dolgozók által felmutatott igazolással, amely díjmentes utazást biztosít a járvány elleni védekezésben résztvevők számára. Meglehetősen gyakori az is, hogy az utasok lejárt kedvezményre jogosító okmányokkal utaznak, amelyek érvényességét a kormány a járványhelyzet fennállása miatt meghosszabbította”. Hozzátették: az első kormányrendelet hatályba lépése, azaz 2020. november 11. óta a mai napig az üzleti ügyfélkörben bruttó 32 221 475 forint értében térítették vissza a megvásárolt díjtermékeket. A kieső bevétel méretét azonban meg sem becsülték. Támpontként: ha havonta csupán 5 ezer dolgozói bérletet nem vásároltak meg az ingyenesség okán, akkor az havi 47,5 millió, 12 hónap alatt 570 millió forint jegyárbevétel-kiesést jelent a fővárosnak.
Holott minden fillérre szükség lenne. „Az iskolakezdés után visszakapaszkodtunk a 2019-es jegyárbevétel 75 százalékos szintjére. Az év eleje azonban messze elmaradt a várakozástól, így aligha zárjuk jobb eredménnyel az évet, mint tavaly, amikor 26 milliárd esett ki a jegyárbevételből 2019-hez képest. Az idei 24 milliárd körül várható” – mondta még szeptemberben a Népszavának Walter Katalin, a BKK vezérigazgatója. Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes ezt decemberben azzal árnyalta, hogy a cég jegyárbevétele 2021 első félévében 18 milliárd forint volt, szemben a járvány előtti utolsó „békeév”, 2019 első félévében elért 34,8 milliárddal. A BKV idei üzemi vesztesége az amortizációt is beleszámítva várhatóan megközelíti a 10 milliárd forintot.
A közlekedési vállalat sanyarú pénzügyi helyzete a főváros jövő évi költségvetéséről szóló szerdai közgyűlési vitában is előkerült, ahol Kiss rámutatott: 2019-ben a közösségi közlekedést 41 százalékban jegyárbevételből, 53 százalékban fővárosi támogatásból, 6 százalékban állami normatívából fedezték. Az idén 30 százalékra esett vissza a jegyárbevétel aránya, az állam a költségek 7 százalékát, a fővárosi önkormányzat pedig a 63 százalékát fedezi, miközben a kormány minden lehetséges módon csökkenti az önkormányzati bevételeket. Jövőre 68 milliárd forint jegyárbevétellel számolnak, míg a főváros 134 milliárdot biztosít a közösségi közlekedésre, miközben csupán a villamosenergia beszerzése 12 milliárddal többe kerül majd. A BKV-nak egyelőre nem sikerült az igazgatóság és a felügyelőbizottság számára is elfogadható üzleti tervet bemutatni.
