Egyre nagyobb a bizonytalanság a jövő év gazdasági kilátásait illetően. Idén negyedévről negyedévre lassul a gazdaság gazdasági növekedés, az utolsó negyedben már nem éri el éves szinten a négy százalékot sem – olvasható a Kopint-Tárki Zrt. legfrissebb konjunktúrajelentésében. Az infláció kérdésében sajnos nem ilyen bizonytalan a helyzet: az árak tartósan emelkednek.
A kutatócég arra számít, hogy az idei éves infláció 5,1 százalék lesz, ami 2022-ben 5,5 százalékra gyorsul. Az egyensúlyi folyamatok a gazdaságban megbomlottak, ennek jelei az infláció, a rendkívül magas államháztartás hiány, amely mellett negatívba fordult a külkereskedelmi egyenleg, és várhatóan a deficites lesz folyó fizetési mérleg is. Vagyis mind a külső mind a belső egyensúly megbomlott, s ezzel a 2000-es évek után újra kialakult az ikerdeficit Magyarországon. Az ikerdeficit kialakulásához hozzájárultak külső, elsősorban a koronavírussal összefüggő tényezők is, nem kis szerepe volt azonban annak, hogy a fiskális politika indokolatlanul erőlteti a növekedés ösztönzését – fogalmaztak a kutatók.
A Kopint- Tárki az idei növekedésre tett előjelzését ezért 6,1 százalékra csökkentette, 2022-re pedig öt százalékos gazdasági bővülést vár, lefele mutató kockázatokkal – ismertette Palócz Éva vezérigazgató. A növekedés lassulása leginkább az ipari termelésben érhető tetten: Az elmúlt hónapokban a logisztikai problémák és alapanyag- és alkatrészhiány miatt csökkent a termelés, és abból is újsághír lett, hogy a Mercedes előre hozta téli leállását. Ám a problémák miatt számos más ipari cég tesz így az év utolsó heteiben, ami tovább mérsékli az idei negyedik negyedéves növekedést. Palócz Éva szerint egyelőre „nincs dráma”, a növekedés lassulása mérsékelt, dinamikavesztés látható. Az állami beruházások is visszaestek az elmúlt időszakban, és nem kerül friss forrás az oktatásba és az egészségügybe, ami összefüggésben lehet azzal, hogy a Európai Unió nem hajlandó az uniós támogatásokat kifizetni Magyarországnak - véli a Kopint-Tárki vezérigazgatója.
A forint a legrosszabbul teljesít a régióban, míg nyáron átmenetileg 350 forint körül volt az euró ára, most örülhetünk, ha az 370 forint alatt marad – fogalmazott Palócz Éva. A gyenge forintnak számtalan oka van: a magas infláció, az erőtlen jegybanki fellépés, a kormányzati költekezés miatt elszálló költségvetési hiány. A nyár közepe óta növekedés lendülete visszaesett, ezzel párhuzamosan pénzpiaci folyamatok (infláció, külkereskedelmi mérleg, folyó fizetési mérleg, államháztartási egyenleg, államadósság) drámaian romlottak. Csak novemberben ezer milliárd forint hiány keletkezett az államháztartásban, miközben az év végére a folyó fizetési mérleg is deficitessé válik. Az ikerdeficit kialakulása súlyossá vált, s ebben az összefüggésben a költségvetés nagymértékű költekezést folytat, miközben a jegybank próbál szigorítani.
Az sosem vezetett jóra, ha a laza költségvetési politikai szigorú monetáris politikával párosult, legutóbb a 2000-es éve közepén láthattuk ezt – mondta Palócz Éva. A kutató szerint a kormány választási költekezése inflációhoz vezet, ezzel párhuzamosan a jegybank az infláció megfékezésére kamatot emel, ezzel pedig fékezi a növekedést. A kör ezzel bezárul, így a kormány költségvetési költekezései a jövő évi növekedési kilátásokat rombolja.
A Kopint-Tárki kutatói tartósan magas árindexekre számítanak a következő hónapokban: az árhullám novemberben vélhetően tetőzött 7,4 százalékon, ám decemberre is hét százalék felett marad az infláció. Az jövő év első felében 6-7 százalékos ütem várható, a folytatás a nemzetközi körülményektől függ. Ha nem emelkedik az olajár – amire jó esély van a kínai gazdaság lassulása miatt -, akkor az év második felében csökkenhet az inflációs index.
A választási költekezések miatt idén az államháztartás hiánya 4500 milliárd forint lehet – ez a GDP 7,5 százalékának felel meg. Ennek következménye, hogy a hatalmas inflációs és növekedési többletbevételek ellenére az államadósság idén nem csökken. A Kopint-Tárki kutatói szerint az államháztartás 2022. évi gazdálkodásnak kimenetele még beláthatatlan. Nemcsak az estleges kormányváltás miatt, hanem ezért is, mert az elavult makrogazdasági prognózison alapuló, a választási szempontú kiadások hatását nélkülöző jövő évi költségvetési törvény ehhez szinte semmi fogódzót nem nyújt.
