A felsorolás nem egy Magyarországról szóló jelentésből származik, hanem az alapvető jogok és a jogállamiság szlovéniai helyzetét ismertető európai parlamenti állásfoglalás-tervezetből. A képviselők a múlt hónapban plenáris vitát tartottak a témáról, a héten pedig írásban összegzik a véleményüket. Pont azt a tagállamot állítják pellengérre, amely decemberig az EU miniszteri tanácsának soros elnöki tisztét tölti be.
A csütörtöki szavazásra bocsátott határozattervezet szövegét az EP négy balliberális frakciójának a tagjai fogalmazták, a kormányzó Szlovén Demokrata Pártot (SDS) magában foglaló Európai Néppárt (EPP) nem adta a nevét hozzá.
Az előterjesztők elöljáróban leszögezik: Szlovéniában az állami intézmények összességében jól működnek, de nem egy független intézményre és szervezetre politikai nyomás nehezedik. A kormányzat változatos eszközökkel - lejárató kampányokkal, pénzmegvonással, perekkel - igyekszik megnehezíteni a működésüket.
A parlamenti határozat ötlete akkor fogant, amikor a ljubljanai kormány még nem volt hajlandó kijelölni a két szlovén ügyészt az Európai Ügyészségbe (EPPO), és ezzel sokáig hátráltatta a június elsején megalakult uniós intézmény működését. A Janez Janša miniszterelnök vezette kabinet novemberben végül döntött a két személyről, ám egy gyorsított eljárásban elfogadott törvénymódosítással lehetővé tette a visszahívásukat. Az elfogadás előtt álló állásfoglalásban a szerzők üdvözlik a két szakember kinevezését, de egyben bírálják a jogszabály megváltoztatását.
A képviselők elítélik a közszolgálati médiára nehezedő politikai nyomást is, amelynek egyik eszköze az állami finanszírozás visszatartása. Idén a kormány 312 napon keresztül nem biztosította a szlovén állami hírügynökség költségvetését. A kifizetések ugyan újraindultak, de nincs garancia rá, hogy rendszeresek is maradnak, ahogy a törvény előírja. A parlamenti határozattervezet kezdeményezői ezért felszólítják a kormányt, hogy folytassa a hírügynökség finanszírozását, és biztosítsa szerkesztői függetlenségét. Kritizálják az állami hirdetési pénzek elosztását is, és kérik, hogy a döntéshozók teremtsenek világos és átlátható szabályokat a reklámköltésekről.
