Érdekes, sőt felettébb izgalmas játszmának lehetünk tanúi ezen a mai politikai játéktéren. Mondhatnánk inkább: vadászterületen. Megkezdődött ugyanis egy izgalmas és demokrácia-történetileg nagyon tanulságos politikai hajtóvadászat. Amit nem minden oldal figyel és él meg egyazonképpen, tanulsága viszont egyetemes.
Van az összeurópai politikai közéletnek egy kártékonykodó kelet-európai rókája, aki - már jó ideje - egyre több zavart okoz abban az európai ’háztájiban’, amit (évtizedek alatt) sikerült – úgy-ahogy – összerakni, működésbe hozni és többé-kevésbé működésben tartani úgy, hogy mindenkinek inkább előnyös legyen, mint nem. (Van Kelet-Európában egy másik asztalborigató is, de az inkább elefántnak tekinthető).
Egyszóval: róka van a kertben!
Legelébb – ahogy kell – riasztó csengők szereltettek fel (pl. Tavares 2013, Sargentini 2018, stb.), de ez láthatóan semmi eredménnyel nem járt (némi dühödt és eredménytelen pereskedést leszámítva). Az a tény, hogy róka van a kertben, sem egyszerre derült ki. A "háztáji birtok" reakciói is fokozatosak voltak, noha erősödtek. Először csak a rekeszek és reteszek léptek működésbe (Európai Néppárt 2019-2021), majd – midőn kiderült, hogy ez nem elég – elővették a naftalinból a rókavadászathoz előírt, obligát vörös frakkokat. Megindult a hajtóvadászat! A kopókat egyelőre még száron tartották, de a riasztó lövések megtörténtek. Kezdődött a hajsza! A róka megugrott és menekülni kezdett.
Legelébb Kelet felé, ahol már vágyó szemek várták. Olyanoké, akik szerettek volna már korábban is ebbe a háztáji kertbe beljebb kerülni, ez viszont zártkörű volt. Nekik egyik lábukkal (mint a mesebeli farkas) mégis sikerült az ajtórésbe benyomakodniuk (IIB, Paks-2, Bp-Belgrád, Fudan), a háztáji róka közreműködésével. Ezzel azonban sikerült a rókát belehajszolni egy előzetesen fel nem ismert, többszörös adósságcsapdába (erőműblokkok, vasútvonal, egyetem).
A hajsza folytatódott az évenkénti elmarasztaló országjelentésekkel, valamint az elengedett kopókkal, az idelátogató brüsszeli vizsgálóbizottságokkal (2012-2021), jelentéstevőkkel. Ezt követte a pénzforrások folyósításának összekapcsolása a jogállamiságot számon kérő igényekkel (2021), majd a rókalelkű kormányzati magyarázkodások, amiknek válaszadási határideje általában 60 nap. A források eldugultak, a hajsza folytatódott, az idő szaladt.
A róka versenyt futott az idővel és rohant a pénz után. Hanem az idő fogyott. A rókának választania kellett, hisz ő maga is (parlamenti) választás előtt áll. Vagy beismeri, hogy veszített és kapitulál (ami nem szokása), vagy menekül tovább.
Ez utóbbi történik. A választás megnyeréséhez és hatalma megtartásához belehajszolódott abba az állapotba, hogy kivételes eszközöket lett kénytelen igénybe venni, mint pl. választást befolyásoló törvényalkotás, paktumok keresése politikai szektákkal, vagy 4,5 milliárd eurós uzsorakölcsön felvétele (az IMF kemény feltételei miatt), ami 1,5-2,0 százalék többlet kamatterhet jelent. Sőt abba is, hogy olyan szavazatvásárló ígéreteket tegyen a korábban már elfogadott következő évi költségvetés (és az uzsorakölcsön) terhére utólag, amiknek kezelése előre nem látható.
A kopók csaholása már a hátában, a vörös frakkok egyre közelednek. A források megnyitásáért újabb és újabb költség- és felhasználás hatékonysági jelentéseket kér a Bizottság, amiknek határideje újabb és újabb 60 nap, de arra már nem lesz idő (tán szándék se), hogy ezeket ott (a parlamenti választás előtt) érdemben el is bírálják. Így aztán a kerti róka belefutott a beválthatatlan ígéretek és a kényszer-adósság csapdájába, amiből – ép bőrrel - előreláthatólag nem fog tudni szabadulni.
A róka hajszája nem csak külföldről erősödik. Saját, egységesülő népe, háza tája is kényszerhelyzetbe hajszolja azokkal a követelésekkel és igényekkel, amikkel már hosszú ideje adós nekik. Ugyanazokkal, amikkel adós a nagybirtok kezelőinek is. Ahonnan a segítséget várja, sőt követeli. A kör bezáródni látszik.
Megoldás egyelőre nem mutatkozik. Hogy egy csapdába szorított, vérborult agyú róka - bőre mentéséért – mi mindenre lehet képes: nem tudni. Találgatni nem érdemes. Készülni rá annál inkább!