„Jóval gyorsabban megtérül, mint ezer év, úgyhogy célszerű ezeket a véleményeket visszaszorítani” - jelentette ki az innovációs és technológiai miniszter az Országgyűlés gazdasági bizottsága előtt tartott éves meghallgatásán.
Mint az Azonnali beszámolójából kiderül, Palkovics László szerint az bizonyítja többek közt ennek a vonalnak az életképességét, hogy az Európai Unió beszállt a görög és macedón szakasz finanszírozásába Pireusznál. Ugyanakkor arról már szemérmesen hallgatott, pontosan mennyi idő alatt térül meg a beruházás.
Az ellenzéki kérdések sorában Keresztes László Lóránt, az LMP politikusa a titkolózást rótta fel a miniszternek. Egyúttal felvetette, nem tudni, mi garantálja egyáltalán, hogy a nemzetközi áruforgalom ezen a vonalon fog haladni. Az ellenzéki politikus úgy véli, a legtöbben arra számítanak, hogy Pireuszból inkább vízen keresztül szállítják Triesztbe a konténereket. Palkovics László szerint ugyanakkor a tengeri szállítás már nem olyan vonzó. „Úgy tűnik, nem volt olyan rossz döntés, de hogy milyenek a számok, attól függ, hogy milyenek a feltételezések” - fogalmazott.
Keresztes László Lóránd a Fudan Egyetemmel kapcsolatban is kérdezte a minisztert. Kifogásolta azt, hogy az egyetemet fenntartó alapítvány élére kineveztek egy főigazgatót, akiről nem tudni, milyen díjazás mellett végzi a munkáját. A tárcavezető minderre úgy felelt, Bertáné Bényi Krisztinát azért nevezték ki a Fudan Alapítvány főigazgatói pozíciójára, mert „ő alkalmas rá”, majd kiemelte, hogy még egy nem létező egyetemről van szó. „Egy darabig az volt a vélelmezés, hogy már eldöntöttük, ki és miért építi, de semmifajta döntés nincs. Nem vagyunk abban a helyzetben, hogy döntést hozzunk, üzleti modelleket számolunk” – fogalmazott.
Aligha meglepő, de a bizottság végül elfogadta Palkovics László beszámolóját.
