A konzervatív lap úgy látja, hogy Amerika benyomott egyet Orbánnak, amikor az unióból egyedüli tagállamként nem hívta meg a csütörtök-pénteki demokrácia csúcsra, ahol 110 ország képviselteti magát. A lépés éles fényben mutatja meg a magyar jogállam állapotát. Még akkor is, ha konkrét eredményeket felesleges várni a Biden által összehívott eseménytől, de a jelkép mégis fontos. Az USA ugyanis ily módon rávilágít: Orbán Viktor bontja le a demokráciát. A csapás pont akkor éri a magyar vezetőt, amikor közeleg a választás és ott minden gondos ellenintézkedés dacára akár még veszíthet is.
A látványos fricska azon kívül annak a modellnek az elutasítását jelenti, amivel a miniszterelnök idáig sorra szerezte a jó pontokat saját híveinél. Ügyesen úgy rendezte, hogy országának nagyobb legyen a nemzetközi szerepe, mint ahogy az nagyságából és gazdasági erejéből következne. Célzott rombolással sok mindent elért az EU-ban, miközben hídfőállásként szolgált Európában az oroszok és a kínaiak számára. Politikája Trump alatt jutott a csúcsra. Most viszont nem ülhet egy asztalhoz olyanokkal, akik szemernyivel sem szavahihetőbbek, mint ő maga. Ezáltal jelentőségét veszti geopolitikai szerepe.
Iraktól Mikronéziáig fű, fa, virág ott lehet a washingtoni konferencián, az orbáni Magyarország azonban kénytelen távol maradni – írja a brüsszeli jelentés, miután sorba vette a részvevőket. Köztük Albániát, Irakot, és Vanuatut. Ez feldühítette a magyar politikust, így a magyar diplomácia az uniós nagykövetek legutóbbi értekezletén megfúrta, hogy az EU hivatalos nyilatkozatot tehessen Washingtonban.
A magyar képviselő felháborodottan arról beszélt kollégái előtt, hogy a kizárás a szervezet megosztottságáról, a hiányzó egységről árulkodik. Stelbaczky Tibor szerint baj van a szolidaritással és sajnálatos, hogy a partnerek közül senki sem állt ki Magyarország mellett. A többiek közül senki sem szólt hozzá, de azért von der Leyen és Michel így sem lesz hallgatásra ítélve Washingtonban. A Tanács jogszolgálata azonnal tisztázta, hogy minden további nélkül képviselhetik a már egyeztetett kérdésekben, csak új témák kapcsán nem kötelezhetik el magukat.
A virtuális fórumon egyébként a fő téma a tekintélyelvűség, a korrupció ellenes harc, valamint az emberi jogok támogatása lesz. A tudósítás hozzáteszi, hogy Trump még udvarolt Orbánnak, olyannyira, hogy még a Fehér Házban is fogadta. Az uniós politikusok közül a magyar kormányfő volt az egyetlen, aki a választás előtt az előző elnök mellett állt ki.
Varsóban gyűltek össze az európai szélsőjobb vezérei, hogy újból megpróbáljanak nagykoalíciót összekovácsolni, mert növelni kívánják politikai súlyukat Strasbourgban. De ehhez túl kell lépniük az eddigi kudarcokon, már ha egyáltalán van bármi esélyük is az összefogásra. A szélsőségesek feljöttek egy sor országban, sőt Magyarországot és Lengyelországot ők irányítják.
Amikor Orbán tavasszal kilépett a Néppártból, az csak ráerősített a várakozásokra, hogy itt egy szélesebb jobboldali tömb alakulhat ki. Ám négyszemközt még a varsói találkozó részvevői is elismerik, hogy nincs nagy esély rá. Az ilyen eseményeken bombasztikus nyilatkozatok születnek, nagy hangon hirdetik a hagyományos, konzervatív, keresztény családi értékeket, politikai kérdésekben túl nagyok az ellentétek ahhoz, hogy ezek a pártok hirtelen most egymással bújjanak ágyba.
Egy uniós tisztségviselő azt várja, hogy a vendégek semmi újjal sem tudnak kirukkolni a lengyel fővárosban, állásfoglalás lesz, szövetség azonban nem. Le Pen nem mindenütt népszerű. Cas Mudde, a Georgetowni Egyetem politológia professzora ehhez azt teszi hozzá, hogy a szélsőjobbnak nem sok tapasztalata van abban, miként kell kompromisszumot kötni, ezért nemigen képes jelentős és stabil összefogásra. A történelmi viták és előítéletek pedig csak még jobban megnehezítik a dolgot. Így módon a szakértő szerint ezek a kísérletek kudarcra vannak ítélve.
A varsói szélsőjobbos csúcs előtt Le Pen külön-külön lerótta kegyeletét a 2. világháború lengyel, illetve zsidó áldozatainak emléke előtt. A politikus szeretné feledtetni pártja antiszemita múltját, ám ez csak felemásan sikerül neki. Mindenesetre a lengyel miniszterelnök az este vacsorát adott a tiszteletére.
A ma kezdődő kétnapos esemény házigazdája Kaczynski lesz, de részt vesz rajta Orbán Viktor is. A helyi sajtó szerint a fő téma a jobboldali összefogás lesz. Le Pen pár hete Budapesten járt, mert a magyar kormányfővel együtt próbálja egy táborba terelni a szélsőségeseket. Mellesleg pont akkor, amikor Magyarország és Lengyelország igen hevesen csörtézik Brüsszellel, így az a demokrácia visszaszorulása miatt visszatartja a két államnak előirányzott támogatásokat.
A PiS vezér egyébként sokáig nem volt hajlandó szóba állni a francia politikussal, mivel az igen szoros kapcsolatokat ápol Putyinnal.
Összefogáson ügynöknek az európai szélsőjobbos pártok, de úgy néz ki, hogy ebből kiszorul a német AfD. Varsóban a hét végén 15 ilyen tömörülés képviselői tekintik át a lehetőségeket. Le Pen bizakodik, hogy a következő hónapokban új erő alakult ki Strasbourgban, sőt akár a 2. legjelentősebb csoport is lehet az Európai Parlamentben.
Morawiecki szintén optimista és úgy értékelte, hogy a földrész fordulóponthoz érkezett. Itt az idő megálljt parancsolni annak az elitnek, amely kisajátítja a hatalmat az unióban – hangoztatta.
Az érintett szerveződések igen hasonló álláspontot képviselnek a szuverenitás visszaszerzése, az LMBT-közösség és a migráció ügyében. De az Oroszországhoz fűződő viszony megakadályozhatja az összefogást. Az AfD egyébként egy frakcióban van Le Pennel és Salvinival, de idén júliusban nem kérték fel, hogy szintén írja alá a két szélsőséges képviselőcsopor egyesülését szorgalmazó felhívást.
Márki-Zay Péter úgy lett az ellenzék kormányfőjelöltje, hogy nincs mögötte párt, de hiába esélyes Orbánnal szemben, győzelme esetén hamar az új parlamenti többség túsza lehet. Ezzel a meggyőződéssel tért haza Magyarországról a jobboldali lap különtudósítója, aki két teljes oldalon tette közzé tapasztalatait.
Nincs ugyanis mögötte hálózat és nincsen pénze, így indult az előválasztáson, egy mikrobuszból kampányolva. De pont ez a szabadság lett az egyik erőssége az ellenzéki küzdelemben. Viszont most ugyanilyen okból igyekszik mindenütt szövetségeseket felsorakoztatni a mozgalma mellett. Ezért kíván konzervatív pártot létrehozni, az ellenzéki összefogás 7. pilléreként. Továbbá éppen ilyen okokból szándékozik szakértői kormányt alakítani. Azt mondja, a programot közösen kell meghatározni, de a végrehajtást technokratákra, illetve szakértőkre kell rábízni, akik persze ettől még lehetnek pártok tagjai.
Budapest időnként nincs messze Berlintől, ahol az ország irányítása attól függ, sikerül-e konszenzusra jutni. A hódmezővásárhelyi polgármester igen veszélyes ellenfél Orbán Viktor számára, mert maga mögött tudhatja a városi szavazópolgárokat, miután karriert csinált külföldön – mondja László Róbert a Political Capitaltől. Ezen felül van benne valami elitellenes, de a legfőbb az, hogy konzervatív keresztény, aki egy kis városkából jön.
Márpedig a választások kimenetelét éppen az ilyen települések döntik el, ahol a lakosság csak a hatalom propagandáját szajkózó tévéből tájékozódik. Orbán könnyen olyan balosoknak minősíti ellenfeleit, akik elárulják az ország igazi keresztény értékeit, ám ezúttal lépnie kell, hogy megváltoztassa ennek a rétegnek a véleményét. A szakértő ily módon még azt is el tudja képzelni, hogy a miniszterelnök amerikai kémnek kiáltja ki Márki-Zayt.
A Márki-Zay életútját bemutató összeállítás olyan jobboldali huszárnak nevezi a politikust, aki szembeszáll Orbán Viktorral. Nevének rövidítés: MZP, megremegteti Magyarország urának trónját. Így véget megszakadhat a miniszterelnök politikai karrierje. Hogy megbukhat az európai nacionalista jobboldal zászlósfigurája, az reményeket kelt az egész földrészen. Ennek megfelelően fogadták nem egészen egy hónapja Brüsszelben az ellenzéki vezetőt.
A Néppárt csak bátorítani tudja a politikust, aki megerősítette, hogy pártot akar alapítani a CDU mintájára. Célja, hogy letérítse Magyarországot az orosz és kínai keringési pályáról és visszaterelje az EU alapító országainak demokratikus klubjába. Személyében a veszély ezúttal konzervatív oldalról leselkedik Orbánra, noha egyáltalán nem karizmatikus.
A harc keménynek ígérkezik, mivel MZP frontálisan támad. Azzal vádolja ellenfelét, hogy az gyűlöletkampányt folytat, miután az már bevált Soros, a migránsok, a cigányok vagy a melegek ellen. A saját fegyverével igyekszik legyűrni Orbánt, hogy elvegye tőle a „polgári” szavazókat. Képmutatással vádolja a másikat és ellene fordítja annak saját érveit.
Úgy véli, hogy a fideszes médiánál csak akkor képes áttörést elérni, ha kardot ránt. A kormánypárt jelenleg mérlegeli, hogy hol tudná megindítani az ellentámadást a legnagyobb eséllyel. Az ellenzék pedig azt látja, hogy tábornoka vágtába meg át a magyar vidéken.
Az átalakított magyar felsőoktatásban létrejött alapítványok és kollégiumok a „jobboldali forradalom” talapzatát jelentik. Ezeket az egyetemeket magánalapítványok működtetik , így ezen a területen akkor is fennmarad az orbánizmus, ha a névadó jövőre bukik a választáson. A pillérek ugyanis erősek emiatt dühöng az ellenzék, amely azt veti a nacionalista miniszterelnök szemére, hogy rákényszeríti ideológiáját az országra, miután kiszervezi a felsőoktatási tanintézményeket.
A hat párt tiltakozik, mivel a Fidesz az alapítványok vezetését a saját embereivel tölti fel, akiket csak kétharmaddal lehet elmozdítani tisztségükből. A másik oldal ezzel szemben arra hivatkozik, hogy a javak elidegeníthetetlenek, csak a tanítás céljaira lehet azokat felhasználni, hogy a modell másutt már jól működik. A rendszert a 28 egyetemből 21-nél már bevezették, de az ELTE kimaradt belőle. Az SZFE diákjai, tanárai pedig többhónapos megszállással tiltakoztak ellen.
Lánczi András, a Corvinus volt rektora azt állítja, hogy az alapítványok vezetése nem avatkozik be abba, mit oktassanak. Ezek a testületek ugyanis cégek javarészt cégek képviselőiből állnak és azokat csak a számok, illetve a nemzetközi kapcsolatok érdeklik.
A legnevesebb ilyen intézmény a Mathias Corvinus Collegium, ahol az újságírók képzéséért felelős volt német tudósító, Boris Kálnoky azt mondja, az ő osztályában egyaránt vannak balos és jobbos tanulók, de a tanítás politikamentes. Az egyik francia vendégoktató, aki nemrégiben megjelent könyvében igen előnyös képet festett Orbánról, megjegyzi, hogy a nyugathoz képes az iskolájuk alternatív felfogást képvisel.
A reformok néhány év után fejtik ki hatásukat, Lánczi András azt reméli, hogy az első eredmények 8-9 év múlva jelentkeznek majd.
Az Apple riadóztatta az Egyesült Államokat, mert kiderült, hogy a Pegasussal az utóbbi időben amerikai diplomatákat hallgattak le, ha minden igaz, Ugandában. A bejelentés éppen egy hónappal azután látott napvilágot, hogy az USA feketelistára tette az NSO-t, a szoftver kifejlesztőjét, nagyon úgy néz ki, hogy az eszközt jogellenesen használta egy sor kormány. Követségi alkalmazottak, politikai és emberi jogi aktivisták és mások ellen.
A fejlemény mutatja, hogy a program milyen nemzetbiztonsági fenyegetést jelent, mivel szinte teljesen szabályozatlan az ilyen áruk nemzetközi piaca, így egy sor hatalom minden további nélkül be tud szerezni kémszoftvereket, amelyeket azután jogsértő módon használhat fel. Amerika csak igen-igen ritkán állítja le a kereskedelmet szövetségesek cégeivel. Ezt a szankciót leginkább kínai vállalatok ellen foganatosítja. Összesen 1600 társaság szerepel a névsorban, 40 %-uk kínai.
Az NSO úgy reagált a legújabb hírre, hogy befagyasztotta a kapcsolatot az érintett vevővel, de annak kilétét nem árulta el. Kitart amellett, hogy a Pegasust nem lehet rátelepíteni Amerikában forgalmazott készülékekre, de nem tudni, hogy a kampalai képviselet 11 munkatársa esetében milyen telefonokról van szó. De az biztos, hogy azok rá tudtak kapcsolódni az Apple felhőben tárolt információkhoz.
86 civil jogvédő szervezet arra szólította fel az Európai Uniót, hogy az rendeljen el szankciókat az izraeli számítógépes kémprogram gyártója ellen, mivel egyes kormányok jogsértő módon vetették be a Pegasust. A levél szerint mindent meg kell tenni annak megakadályozására, hogy a megfigyelésre szolgáló programot adni-venni lehessen. Az EU-nak – hangzik az érvelés – azért kell lépnie, mert az eszköz veszélyezteti a közös kül- és biztonságpolitikát, ideértve a gyülekezés, az egyesülés és a véleménynyilvánítás szabadságát.
Az állásfoglalás emlékeztet arra, hogy a törvénytelen használatot igazolta az ENSZ megbízottjának vizsgálata, tehát hogy újságírókat, emberi jogi aktivistákat, valamint a civil társadalom már képviselőit hallgatták le ily módon.
Nem világos, hogy a tagállamok miként reagálnak a bojkott felhívásra. Brüsszelben nagy aggodalom fogadta a hírt, hogy a magyar kormány a rendszer ellenfeleit, továbbá újságírókat vett célba az eszközzel. Ám úgy hírlik, hogy pl. Spanyolország szintén élt a lehetőséggel, az meg nem kétséges, hogy a német elhárítás igénybe vette.
Megjelenik németül a Meseország mindenkié című könyv, amelyet Orbán Viktor igen élesen bírált, mondván, hogy az rossz irányba tereli a gyereket erkölcsi fejlődését. A kötetet, amely a legkisebbekkel igyekszik megértetni a másság fogalmát és ezért átírt egy sor hagyományos mesét, a Labrisz melegjogi szervezet jelentette meg, és a Stern magazin megvette a kiadói jogokat. A terv az, hogy tavasszal jön ki vele a német, osztrák és svájci piacon.
A jelentés emlékeztet arra, hogy a könyv hatalmas felháborodást váltott ki a magyar jobboldalon, miután a szélsőséges Duró Dóra nyilvánosan ledarálta. Majd következett a miniszterelnök, aki a művet homoszexuális propagandának minősítette. A fenyegetések miatt a kiadvány szerkesztője elhagyta az országot.
Az ügy folyományaként az Országgyűlés törvényt hozott a gyerekek jogaira hivatkozva, ám az EU kötelezettségszegési eljárást indított. Ettől függetlenül a jogszabály alapján több pénzbüntetést is kiszabtak és igen ellenségessé vált a hangulat a nemi toleranciát hirdető erők ellen. A könyvet nem lehet csak úgy árusítani a boltokban, elkülönített részeken szabad csupán kitenni.
