A fővárosi távhőszolgáltatónak is benyújtotta szerződésmódosítási igényét gázkereskedő partnere. A módosítás szerint 150-500 millió forinttal kérne többet a Főtáv-tól a távhő előállításához szükséges földgázért. De nagyon hideg vagy elhúzódó tél esetén ez a többletköltség akár 2 milliárdra is felszaladhatna – ismerte el egy mai fővárosi önkormányzati háttérbeszélgetésén Tüttő Kata főpolgármester-helyettes. De rögtön hozzátette, hogy a távfűtéses lakásokban élőknek nem kell aggódniuk, a Főtáv „nagyon erős szerződést” kötött, amely ellenállóvá teszi gázkereskedő partnere, a MET Holding áremelési igényével szemben. A tét nem kicsit, hiszen Budapesten 240 ezer lakást fűtenek távhővel.
Ha a MET Holding mégis beváltaná a fenyegetését és felmondaná a korábban kötött szállítói kontraktust, akkor a Főtáv-nak a szabadpiacról kellene beszereznie a földgázt, ami a korábban kialkudott árnak akár a többszöröse is lehet. Akkor is ez a helyzet állna elő, ha a gázkereskedő néhány áramkereskedőhöz hasonlatosan csődöt jelent, illetve elveszti a kereskedelmi engedélyét, bár erre rendkívül kicsi az esély. A Fidesz közeli cég ugyanis Tüttő Kata megfogalmazása szerint elég sokat nyert az elmúlt évek olcsó gázárán, így van miből fedeznie a korábban megkötött szerződésekben rögzített gázár, illetve a jelenlegi piaci beszerzési ár közötti különbséget.
– válaszolta a főpolgármester-helyettes a Népszava kérdésére. A fővárosi önkormányzatnak erre bizonyosan nem futja, hiszen jövőre az iparűzési adó újbóli megfelezése, a szolidaritási adó és az egyéb kormányzati elvonások okán legfeljebb 115 milliárd marad a kasszában, miközben csupán a BKV támogatási igénye 140 milliárd forint. A Népszava vészforgatókönyvre, illetve a távhőszolgáltatáshoz szükséges gázbeszerzés extraköltségének fedezetére vonatkozó kérdésére pedig azt válaszolta: a Főtáv hitelképes, így ha szükséges kölcsönből teremtheti elő a többletet.
Még több fővárosi önkormányzati céget érint a villamos energia elszabaduló ára. Mint arról korábban beszámoltunk a Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. áramszállítója már nem tud eleget tenni szerződésben vállalt kötelezettségének, így a fővárosi cég a közvilágítás biztosítása érdekében átmenetileg az ELMŰ-től vásárolja meg az áramot. A hónap második felének árambeszerzésére pedig gyorsított közbeszerzési eljárást indít. Január elsejétől pedig az önkormányzaton keresztül szerzi be az áramot a társaság, mivel a beszerzésre vonatkozó előző tenderre a korábbi ár négyszereséről szóló ajánlatok érkeztek, amelyet képtelenség lett volna kigazdálkodni. A fővárosi önkormányzat ezért belépett az egyetemes szolgáltatói körbe, így jogszabályban meghatározott minőségben és áron vehetik jövőre az áramot. Az előzetes kalkuláció szerint ezzel együtt is 730 millió forinttal magasabb lesz a közvilágítás áramszámlája, mint idén. ( Az egyetemes szolgáltatói körbe tartozók várhatóan 30-35 forint körüli áron kaphatják az áramot jövőre.)
Az egyetemes szolgáltatói körbe a lakossági fogyasztók mellett költségvetési szervek, helyi önkormányzatok, egyházak és alapítványok közfeladatot ellátó költségvetési intézményei léphetnek be. Ez eddig is nyitva állt, de a hatósági ár korábban magasabb volt a piacon elérhetőnél, ezért kevesen éltek a lehetőséggel. Az idei energia árrobbanás miatt azonban egyre több önkormányzat és intézmény menekül be az egyetemes szolgáltatás védőernyője alá. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a mai kormányinfón azt mondta, hogy az önkormányzati szektor tömeges bemenekülése évente mintegy 8,5 milliárd forintnyi plusz terhet jelent az egyetemes szolgáltatóknak. Arra azonban nem tért ki, hogy mi lesz a víziközmű, távhő és egyéb önkormányzati közszolgáltatásokkal. A víziközmű- és távhőszektor ugyanis a jelenlegi szabályok szerint nem élhet ezzel a lehetőséggel. Cser-Palkovics András Székesfehérvár Fideszes polgármestere a napokban nyílt levélben kérte a kormánytól, hogy legalább átmenetileg tegye ezt lehetővé ezeknek a cégeknek is.
A többi önkormányzati cég a piacról kénytelen beszerezni az áramot. A fővárosi állatkertnek például több, mint a dupláját kell fizetnie – 200 millió forint helyett 420 milliót – jövőre, míg a BKV-nak legkevesebb 22 milliárdot, bár a Népszava úgy értesült, hogy a becsült árnak csaknem a kétszeresére kapott ajánlatot a közlekedési társaság és még ez volt a legolcsóbb. Márpedig az idén Tüttő Kata tájékoztatása szerint 18,5 milliárd volt az áramszámlájuk. S akkor még nem beszéltünk az üzemanyag beszerzésről. Az energiaárak elszállása a főváros hulladékszállító- és feldolgozó cégét, az FKF-t is érzékenyen érintik, ráadásul egy módosított kormányrendelet értelmében egyetlen kivételként csak a fővárosi társaság nem kap kompenzációt az államtól.
