A rigai NATO-csúcs üzenetét Antony Blinken amerikai külügyminiszter határozta meg, amikor felszólította szólította Oroszországot, hogy hagyjon fel Ukrajna fenyegetésével, szüntesse meg az ukrán határnál a katonai erő felvonultatását, ellenkező esetben Moszkva fájdalmas szankciókkal találja magát szemben. Blinken nem részletezte, hogy ez mi lehet, a NATO gazdasági szankciókról nem dönthet, Ukrajnára pedig nem vonatkozik a szövetség védelmi garanciája. De lehet találgatni, az egyik legfájdalmasabb szankció az lenne, ha Oroszországot kizárnák a nemzetközi bankközi utalási rendszerből, a SWIFT-ből. Blinkenhez csatlakozott Jens Stoltenberg, NATO-főtitkár is. Kijelentette, hogy a szervezet képes rövid idő alatt akár negyvenezer katonát Lettországba vezényelni, ha a balti térséget is veszélyeztetnék.
Az amerikaiak hosszabb ideje a maguk szuperhatalmi státuszát veszélyeztető jelenségként értékelik az ukrán-orosz konfliktus alakulását. Pár hete, amikor az orosz hadsereg gyakorlatozás címén felvonult a határhoz, a két ország vezérkari főnökei tanácskoztak amerikai kérésre. Az orosz haderő koncentrációja azóta még fenyegetőbbé vált. Ennek feltehetően az volt az oka, hogy az ukránok bevetettek egy Bayraktar típusú török gyártmányú drónt a kelet-ukrajnai szakadárok egy ütegje ellen.
A drón elpusztította a célpontot, s az oroszok azóta arra készülnek, hogy Kijev az azerbajdzsán-örmény háborúban bevált módon akarja lerohanni a szakadár területet. Ennek egyik eleme volt a török drónok alkalmazása. A csapatfelvonulással az oroszok ettől akarhatják elrettenteni az ukrán vezetést, hiszen a „népköztársaságok” felszámolása óriási kihívás lenne Putyin hatalmának. Moszkva több sokatmondó politikai gesztust is tett. A donyecki és luhanszki „népköztársaságok” lakóit orosz útlevéllel szerelték fel, s szavazhattak a legutóbbi orosz parlamenti választásokon. Putyin elnöki ukázzal engedélyezte, hogy a terület cégei közvetlenül kereskedjenek Oroszországgal, sőt közbeszerzéseken is indulhassanak - vagyis lényegében Ukrajna országrészeinek gazdasági bekebelezését legalizálta. A belarusz politikai válság is fokozza ezt a feszültséget. Lukasenko most orosz csapatokkal együtt tart hadgyakorlatot a fehérorosz-ukrán határtérségben, s Ukrajna „visszaszerzéséről” vizionál.
Volodomir Zelenszkij ukrán elnök megválasztása előtt komolyan gondolta, hogy képes megvalósítani Vlagyimir Putyin orosz államfővel a kelet-ukrajnai és krími rendezést. Ez azonban kudarcot vallott, mivel Zelenszkij felismerte: vége népszerűségének, ha elfogadja Ukrajna keleti területeinek széles körű autonómiáját, és az orosz nyelv és kultúra visszakapja a korábbi szerepét. Az is kiderült, hogy Moszkva soha nem megy bele a Krím visszaadásába. Ezt pedig még nehezebb lett volna elfogadtatni otthon és külföldön. A töredezett ukrán politikai osztály nagy része ellenezte azt is, hogy az ország vállaljon semlegességet, lemondjon nem csak a NATO-tagságról, de az EU-csatlakozásról is. Maradt tehát az elhúzódó háború Kelet-Ukrajnában. Eközben felélénkült a nyugati katonai aktivitás Ukrajna területén, s a Fekete-tengeren. Flottafelvonulások, légi járőrözés, kisebb-nagyobb hadgyakorlatok tartják fenn a feszültséget. Az ukrajnai orosz gáztranzit leállítása ennek a háborúskodásnak az egyik művelete. Ha nincs tranzit, akkor nincs ukrán bevétel a szállításból, s könnyedén leállítható a gázeladás Ukrajnának.
A helyzetet úgy lehetne leírni, hogy mind a két oldal úgy érzi a falhoz szorították, s létében veszélyeztetik. Szimbolikus elemei is vannak ennek, mint amikor Putyin történelmi esszét közöl, amelyben kifejti, hogy az oroszok és ukránok egy nép. Ettől – vélik Kijevben – egy lépésre van az, hogy egy ország… Putyin többször előállt azzal, hogy a Nyugat vegye tudomásul, hogy van egy bizonyos „vörös vonal”, amelynek megsértését az oroszok nem viselhetik el. Ez például Ukrajna NATO-tagsága, vagy olyan nyugati rakétavédelmi rendszerek elhelyezése ukrán területen, mint amilyenek Lengyelországban és Romániában vannak. Sergej Lavrov orosz külügyminiszter az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) stockholmi tanácskozásán elmondta: Moszkva hamarosan javaslatot tesz egy új európai biztonsági paktumra, ami megállítja a NATO "keleti terjeszkedését". Az EBESZ mai gyűlésén Lavrov és Blinken négyszemközti találkozon vehették sorra nézeteltéréseiket. A tárgyalás nagyjából félóráig tartott, az amerikai közlések szerint a légkör komoly, józan és tárgyszerű volt, de nem hozott áttörést, a párbeszéd folytatódni fog.
A jelenlegi válsághelyzetben azonban Ukrajna az egyre kiszámíthatatlanabb elem, különösen azóta, hogy Zelenszkijt több korábbi fontos szövetségese elhagyta, s csökken az elnök hazai támogatottsága. Sokan tartanak attól, hogy kalandor akcióval erősítené népszerűségét.
