Az elszabaduló energiaárak, illetve az emiatt bekövetkező kereskedői csődök elérték a jellemzően hosszú távú szerződéseket kötő önkormányzati szolgáltató cégeket is.
A fővárosi közvilágítást biztosító Budapest Disz- és Közvilágítási Kft. (BDK) áramszállító partnere, a JAS Budapest Zrt. elveszítette a kereskedelmi engedélyét, így Budapestnek már decemberben piaci forrásból, átmenetileg az ELMŰ-től kell beszereznie a város üzemeltetéséhez szükséges áramot, mielőtt csatlakozik az egyetemes áramszolgáltatáshoz – jelentette be tegnap Karácsony Gergely főpolgármester. (A főváros jövőre belép az egyetemes szolgáltatói körbe, bár ezzel is drágábban jut majd áramhoz, mint eddig, de még mindig olcsóbban, mintha a tender ajánlatai közül kellett volna választani.) Karácsony tegnap azt is hangsúlyozta, az állami MVM-től már meg is kapták a befogadó nyilatkozatot. A cég pedig januártól fix áron adja el az áramot a fővárosnak, jelenleg ez a legolcsóbb forrás – mondta, hozzátéve: bízik benne, hogy a kormány nem lassítja, vagy akadályozza a Budapest működtetéséhez szükséges áramellátást.
Úgy tűnik azonban, hogy a BDK csupán az első dominó volt a fővárosi közszolgáltató cégek sorában, amelyeket megoldhatatlannak tűnő pénzügyi helyzetbe sodor az energia árrobbanás. A Népszava már korábban megírta, hogy a főváros közösségi közlekedését működtető BKV Zrt. üzleti terve fennakadt a cég felügyelőbizottságán, mivel olyan kockázati elemeket tartalmazott, amely a jövő év végére csődhelyzetbe taszíthatta volna a BKV-t. A költségvetés nem tartalmazott fedezetet többek között a jövő évi béremelésre és a januárban felvenni szándékozott 10 milliárdos folyószámlahitelre sem, de az igazgatóság néhány tagja amiatt is aggódott, hogy jelentősen alultervezettek az üzemanyag és a villamos energia beszerzési költségek és az elszálló infláció és euróárfolyam miatt a karbantartás is jóval többe kerülhet a vártnál. Az aggodalmuk- részben legalábbis - jogosnak bizonyult. Két most lezárult tenderre is a becsültnél jóval magasabb áron érkeztek be ajánlatok. A Volvo buszok karosszéria elemeiért például 39 százalékkal kért többet a legolcsóbb ajánlatot tevő beszállító. De még ennél is durvább a villamos energia beszerzésére indított közbeszerzési eljárás eredménye: az előzetesen kalkulált 39 forintos kWh ár helyett 80 forintot kér a legkedvezőbb ajánlatot tevő társaság, de akadt olyan cég is, amelyik 162 forintért adott volna egy kWh-t. A BKV nem léphet be az egyetemes szolgáltatói körbe, így nem sok választásuk van, ki kell fizetni a 35,1 milliárdos árat, az idei 13,2 milliárd forintos számla helyett.
Még nagyobb lehet a baj a Főtáv esetében. A 444.hu információ szerint tucatnyi hazai nagyváros – köztük Budapest - távhőcége kapott figyelmeztetést az utóbbi hetekben a gázkereskedőjétől: vagy aláírják a magasabb piacihoz közelítő árat tartalmazó szerződésmódosítást, vagy felmondják a szerződést. Utóbbi esetében a cégek vagy az önkormányzatok a piacról vásárolhatnának földgázt a módosított árnál is drágábban. (A gáz ára tavasz óta 30 euróról 90 euróra ugrott.) A városok persze úgy is dönthetnek, hogy átadják az MVM-nek a távhőcégüket. Mindezek eredőjeként könnyen előállhat az a helyzet, hogy karácsonyra vagy januárra nem lesz mivel fűteni a lakótelepi lakásokat.
A tét Budapesten a legnagyobb, hiszen itt van a legtöbb távfűtött lakás. A főváros kerületeiben összesen 240 ezer lakást és csaknem 5 ezer intézményt fűtenek ilyen módon, az érintettek száma tehát elérheti az egymillió embert.
A távfűtés leállásának esélyeiről a Népszava megkérdezte a főváros távhőszolgáltatóját, a Főtáv Zrt. amelynek a fogyasztókat igencsak érzékenyen és közvetlenül érintő ügyben mindössze annyit válaszoltak, hogy „a konkrét üggyel, illetve a gázárak emelkedésének az ellátás biztonságára gyakorolt hatásával kapcsolatos kérdésekkel forduljon a távhőszektor szabályozási szerepkörét ellátó Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatalhoz (MEKH), valamint az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz (ITM)." Megtettük, egyik helyről sem érkezett válasz lapzártánkig.
– Fűtés mindenképpen lesz. Nincs bajban a Főtáv, mivel erős gázszerződése van – válaszolta a Népszava kérdésére Tüttő Kata főpolgármester-helyettes, aki azt is hozzátette: „a lakossági ár szabályozott, tehát a lakossági fogyasztók nem fognak többet fizetni a szolgáltatásért. A kérdés szerinte az, hogy ki fizeti a piaci és a szabályozott gázár közti különbséget. Az önkormányzatok nem tudják, mert az állam elvette a bevételeiket, nincs tartalékuk és hitelt sem vehetnek fel. Így az államnak és a gázkereskedőknek kell viselni ezt a terhet – mondta lapunknak Tüttő Kata.
