Továbbra is 2,1 százalék marad a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapkamata – közölte a jegybank Monetáris Tanácsa (MT) keddi, nem kamatdöntő ülése után. Az MT az elmúlt hetekben több alkalommal is emelte az egyhetes jegybanki betét kamatát, így az ma már 2,9 százékon áll – vagyis lényegesen meghaladja a 2,1 százalékos jegybanki alapkamatot. Emiatt ma már az egyhetes betéti kamat a jegybank irányadó kamata. Az elmúlt hetekben ugyanakkor az egyhetes betét kamata megközelítette a kamatfolyosó szélét, a 2,9 százalékos betéti kamat ugyanis már csak 0,15 százalékra volt a 3,05 százalékos folyosó szélétől. Ez azt jelenti, hogy csütörtökön már csak eddig emelhette volna kamatát a jegybank. A keddi ülésen ezért a jegybankárok két döntés hozhattak: vagy megemelik az alapkamatot vagy kiszélesítik a kamatfolyosót.
Az MT utóbbi opció mellett döntött, és a kamatfolyosó alsó szélét 45, felső szélét pedig 105 bázisponttal 4,1 százalékra emelte. A döntéssel csütörtökön folytatódhat a lendületes kamatemelés az egyhetes betéteknél, a kamatelmés felső határa – elméletileg – 4,1 százalék lehet. Az árstabilitás elérése és fenntartása érdekében kiemelten fontos, hogy a jegybank számára elegendő mozgástér álljon rendelkezésre, biztosítva a gyorsan változó környezetből fakadó kockázatok hatékony kezelését - indokolta az MNB keddi közleménye a kamatfolyosó kiszélesítését.
A jegybank döntéshozó testülete két hét múlva tart kamatdöntő ülést, ott kerülhet napirendre a jegybanki alapkamat emelése, amire szükség is lenne. Meglehetősen szokatlan ugyanis, hogy az irányadó egyhetes betéti kamat és a jegybanki alapkamat között ekkora (vagy bármekkora) – jelenleg 0,8 százalékpontos – rés tátongjon. Ez a kettős kamatrendszer elbizonytalanítja a piacokat, mert nem egyértelmű a jegybank üzente a kamatemelések, így az infláció elleni harc melletti elkötelezettséget nézve.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint a kamatfolyósó kiszélesítése lehetővé teszi, hogy az egyhetes betét csütörtöki tenderén tovább emelje az MNB a kamatot. A kifejezetten erős inflációs kockázatok miatt az egyhetes betéti kamat huzamosabb ideig elválhat az alapkamattól, továbbra is betöltve az effektív kamatláb szerepét. A jelenlegi kockázatok figyelembevételével arra számítunk, hogy az egyhetes betéti kamat 4 százalékig emelkedhet a jövő év első negyedévében, majd a negyedik negyedévtől, amennyiben mérséklődnek az inflációs kockázatok, a Monetáris Tanács elkezdheti az egyhetes betéti kamat visszazárását az alapkamathoz - tette hozzá az elemző.
A forint a keddi rendkívüli kamatemelés elmaradása ellenére - ám annak folytatásában bízva - erősödni tudott: az euró ára a reggeli 368 forintos szintekről már a MT bejelentése előtt 366 forintra csökkent. A döntés után további kismértékű erősödés indult meg, az euró ára 365 forintig esett. Ez még mindig nagyon messze van attól 350-360 közötti árfolyamszinttől, amire az infláció lassításhoz lenne szükség. Októberben az infláció már 6,5 százalék volt a KSH legfrissebb adatai szerint. Az elemzői várakozások szerint novemberben 7 százalékra növekedett az éves árindex, és vélhetően itt tetőzött. A következő hónapokban már az infláció lassú csökkenésére számítanak az elemzők. Az infláció erősödést érzékelve az MNB még a nyáron kezdett az alapkamat emelésébe, amit több lépésben 0,6 százalékról 2,1 százalékra növeltek. Ezt követően az egyhetes kamatok emelésére tért át.
A kamatok növelésével a jegybank drágítja a hitelezést – ez az egyik célja –, így tudja ugyanis a keresletet és az inflációt okozó pénzbőséget csökkenteni. A kamatemelések következtében azonban folyamatosan drágulnak az új folyósítású lakás- és fogyasztási hitelek, illetve emelkedik a nem fixált, hanem változó kamatozású hitelek kamata. Az átárazódás már eddig is havi szinten több ezer forintos emelkedést jelentett egy átlagos lakáshitel esetében. Mivel az elemzői várakozások szerint az egyhetes betéti kamat a jelenlegi 2,9 százalékról akár 4,5 százalékig is emelkedhet a következő hónapokban, a lakossági és vállalati hitelek előtt még további drágulás áll.
