A magyar aukciók történetének legmagasabb kikiáltási áráról, 160 millió forintról indul Csontváry Kosztka Tivadar 1903-ban készült festménye, a Titokzatos sziget a Virág Judit Galéria december 19-i árverésén a Budapest Kongresszusi Központban. A mű becsértéke 300-450 millió forint. A Csontváry-életmű ismert alkotásainak száma száz körüli, jelentős részük közgyűjteményben található, csak mintegy húsz van magángyűjteményben. 1990 óta a Titokzatos sziget a hetedik Csontváry-festmény, ami piacra került. Kettő abszolút rekorder is lett: 2006-ban a Szerelmesek találkozása (Randevú) című festményt 230 millió forintért árverezte el a Kieselbach Galéria, míg a Traui tájkép naplemente idején című kép 240 millió forintért kelt el a Virág Judit Galéria 2012-es téli aukcióján. Az már a Los Angeles-i magyar nyelvű hetilap, az Új Világ 1977. októberi tudósításából tudható: a Titokzatos sziget a rendszerváltás előtt is rekordot döntött: 1977 őszén mintegy 90 ezer forintért kelt el a BÁV árverésén. A festmény akkor sok évtizedes lappangás után került elő.
– A Titokzatos sziget eddig egy ismert magángyűjtő tulajdonában volt – fogalmazott diszkréten a festmény keddi bemutatóján Kelen Anna művészettörténész, a Virág Judit Galéria munkatársa. Mivel a kép az elmúlt másfél évtizedben a Kogart sok kiállításán szerepelt – találkozhattunk a festménnyel a Magyar Nemzeti Múzeum Vonzások és változások című, magángyűjtemények darabjait felvonultató tárlatán is 2013-ban –, bizton állítható: az alkotás Kovács Gábor bankár, műgyűjtő tulajdona volt. A Kogart egy másik éke, Vaszary János Itáliai emléke júliusban a Kieselbach Galéria vásárlással egybekötött kiállításán tűnt fel.
A Titokzatos szigetet modern alkotásként méltatta Kelen Anna, amely a színskála minden egyes színét megmutatja. A művészettörténész szerint Csontváry traumái is ihletforrások lehettek: az 1879-es árvíz élménye, valamint egy tengeri vihar, amelybe a művész Málta mellett keveredett hajóval. A festményen megjelenik a háborgó tenger is, a kép jobb oldalán a víz nyugodt, együtt van jelen a nappal, az alkony és az éjszaka – Csontváry a különböző napszakok különböző fényviszonyait ismét egy képbe sűrítette. A Titokzatos sziget közepén, egy paravánszerű kastély oromzatán, oszlopfőin fehér alakok táncolnak. A sziget talán a holtak szigete – Kelen Anna szerint a művészettörténészek többsége erre a megfejtésre hajlik.
Mivel a fehér alakok egyike szamárfejű emberalak, a 2004-ben elhunyt művészettörténész, Mezei Ottó egy tanulmányában úgy vélte: a festmény tematikailag az ókori római író és filozófus, Apuleius regényében, Az aranyszamárban olvasható Navigium Isidisszel, az Ízisz hajóünneppel, a vidám és groteszk táncot lejtő párok sorával hozható kapcsolatba. Azt a pillanatot ábrázolja, mikor Ízisz papja, Mithras a szent éjszaka titkaiba avatja be Luciust, a regény főhősét. Lucius Ízisz jóvoltából nemcsak emberi alakját nyeri vissza, hanem az istennő papja is lesz, sőt maga is Héliosszá válik. A kastély falán – mintegy vetített képként – megjelenő, vágtató lovasok képe Mezei szerint a (beavatás utáni) belső út további szakaszának a megjelenítése: a haladásé, az úton levésé a helyes irányba.
A Csontváry-festmény mellett a galéria Schönberger Armand 1932-es Aktok gyümölccsel című festményét is bemutatta, e mű az elmúlt kilencven évben egy szlovák család birtokában volt. Rippl-Rónai József 1909-es alkotása, az Elegáns úriasszony kertben utoljára az 1940-es években volt látható Magyarországon, ötven év lappangás után egy külföldi árverésen vásárolta meg egy angol diplomata, aki a feltehetően titkosszolgálati munkát is ellátott Magyarországon az 1970-es években. (A mű modellje Kunffy Lajos festőművész felesége, Tiller Ella.) Az alkotások – számos más remekmű társaságában – december 18-áig, délelőtt tíztől este hatig ingyenesen megtekinthetők a Virág Judit Galériában.
