Az Anomália című regény alapállítása valójában képtelenség. Egy Párizsból indult repülőjárat hatalmas légörvénybe kerül, az utasok halálra rémülnek. S bár a pilóta lélekjelenlétének köszönhetően a Boeing 787-es gép túljut a megpróbáltatásokon, váratlan dolog történik. Kiderül, hogy a március 10-én elindult gép hirtelenjében júniusban találta magát úgy, hogy egy másik gép ugyanazokkal a személyekkel a fedélzetén gond nélkül landolt még március folyamán. Tehát megkettőződtek ugyanazok a személyek. S bármilyen banális ez a feltételezés, ahogy haladunk előre a könyvben, úgy tűnik egyre realisztikusabbnak. Miért ne történhetne meg? – tesszük fel magunknak a kérdést, hiszen akár a mi életünkben annyi megjósolhatatlan, sőt megfejthetetlen dologra volt példa. Egy vírus irányítja az életünket több mint másfél év óta és úgy átalakultak a szokásaink, hogy korábban el sem hittük, létezhet ilyen egyáltalán.
A gép néhány utasát az első részben ismerhetjük meg, amikor még nem körvonalazódik, milyen dráma részesei lesznek. Amikor még csak nem is sejtik, hogy megkettőződnek. Amikor aztán a júniusi gép utasai felfogják, mi történhetett, egyikük, egy bérgyilkos, hamar a tettek mezejére lép, elmenekül arról a katonai bázisról, ahol kikérdezik a megrémült utasokat és megöli önmagát. Pontosabban azt a másikat, aki már márciusban földet ért.
Mi történhetett? A műben feltűnő tudós szerint egy magyarázat lehet: mindannyian egy szimuláció részesei vagyunk. Mindaz, ami történik körülöttünk, csak illúzió. Valami felsőbb hatalom ármánykodásának vagyunk a termékei. S itt következik az, amiért ez a tavaly Goncourt-díjat kapott mű nem csak egy tudományos-fantasztikus alkotás, hanem nagyon is komoly metafizikai kérdéseket fejteget: ha megkettőződik valaki, Isten teremtménye? Vagy az ördögé? Hogy viszonyuljanak hozzá a vallások? Még vallásközi találkozót is összehívtak, ahol hatalmas vita kerekedett a papok, püspökök, lelkészek, imámok, rabbik között, de abban megegyeztek, nem a Sátán teremtményei.
A könyvet olvasva lassacskán teljesen összemosódik a valóság és a képzelet, hiszen konkrét, megtörtént eseményeket sző bele szerző, létező politikusokat szólaltat meg, felvázolja, hasonló helyzetben hogyan reagál Hszi Csin-ping kínai, vagy Emmanuel Macron francia elnök. (Igen érdekes a nigériai nyomornegyedekről írt rész, apróság, de kissé zavaró, hogy az afrikai állam egykori fővárosát, Lagost következetesen sz betűvel írják, indokolatlanul.)
Hervé Le Telliert munkája megírásakor is a fent említett kérdés motiválta: miért ne fordulhatna elő velünk mindez? Egy francia televíziónak adott interjújában elmondta, „tudjuk, hogy létezik Moore törvénye, ami azt jelenti, hogy a számítógépes rendszerek teljesítménye, kapacitása és sebessége kétévente megduplázódik. Egy évszázad múlva képesek leszünk szimulálni az emberi agyat. És egyszer feltesszük magunknak a kérdést, vajon emberi agyak vagyunk-e fizikai burokban, vagy csak egy szuperszámítógépben.” Tudni kell, hogy az író matematikus is, aki pályáját tudományos újságíróként kezdte.
De a nagy metafizikai kérdések mellett nagy hangsúlyt helyez az emberi sorsokra. „Nagyon szerettem volna egyszerre sok karakterrel foglalkozni” – fejtette ki ugyanebben az interjúban. Hervé Le Tellier tehát különféle műfajokkal játszik, de mindezt mesteri módon teszi, a könyvet szinte le sem lehet tenni, annyira izgalmas történetet tár elénk. S ami talán a legnagyobb erénye, eléri azt, hogy eltűnődjünk saját sorsunkon, az emberiség jövőjén és hogy oly parányinak érezzük magunkat az univerzumban. Az elmúlás kérdése amúgy is aktuális a koronavírus szűnni nem akaró tombolása közepette. Művét időnként humorral ötvözi, ami egyensúlyt teremt a műfajok játéka között.
Az Anomália tavaly augusztusi megjelenése óta több mint egymillió példányban kelt el, negyven fordítása készült és készül, sőt, egy televíziós sorozatról is tárgyalnak. A könyv Marguerite Duras A szerető című kisregénye (világhírű film is készült belőle) mellett a legkelendőbb Goncourt-díjas alkotás lett. A regény ezért igazi irodalmi jelenséggé vált. Hervé Le Tellier művészete azonban nem erre az alkotására korlátozódik, számos más mű fűződik a nevéhez, így igen sokrétűnek nevezhetjük. S épp ez a Goncourt-díj nagy érdeme: így más korábbi munkáit is jobban megismerheti az olvasó.
Hervé le Tellier: Anomália
Park Kiadó
2021.
