Mateusz Morawiecki néhány nappal ezelőtt december 4-re és 5-re, Varsóba invitálta az Európai Néppárttól (EPP) jobbra álló európai parlamenti frakciók több pártjának vezetőjét, hogy a közös képviselőcsoportról tárgyaljanak, de ismét bebizonyosodott, hogy e tömörülések mennyire különböznek egymástól is milyen nehéz lesz közös nevezőre hozni őket.
A populista pártok már régóta egyeztetnek a közös frakcióról, s e törekvés számára új lendületet adott, hogy a Fidesz idén tavasszal kénytelen volt kilépni az EPP-ből. Orbán Viktor magyar kormányfő egyebek mellett erről tárgyalt április elsején Matteo Salvinival, az olasz jobboldali populista Liga elnökével és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel, a szintén populista Jog és Igazságosság (PiS) politikusával. Az akkori budapesti találkozón megállapodtak arról, hogy „európai reneszánszt” akarnak, bármit jelentsen is ez. A populista pártok együttműködése azonban sosem indult be igazán. November elején ugyanezen három politikus videokonferencián egyeztetett az új európai politikai csoport létrejöttéről, de ezúttal sem hangzott el konkrétum, mindössze annyit közöltek, folytatják a konzultációkat.
Morawiecki a hét elején jelentette be a jobboldal szélén elhelyezkedő pártok csúcstalálkozóját december elejére. A lengyel sajtó szerint a kezdeményező Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke volt. A meghívottak között megtalálhatjuk Matteo Salvini és Orbán Viktor mellett Giorgia Meloni, az Olasz Testvérek elnöke, és Santiago Abascal, a spanyol szélsőjobb Vox vezetője nevét. Mint a Dziennik című varsói lap írta, a megbeszélések hivatalos célja „az Európa jövőjéről és az aktuális európai politikai tendenciákról szóló véleménycsere”. Nem hivatalosan azonban nyilvánvalóan a közös frakcióról egyeztetnének.
Elsőként Salvini szorgalmazta a populista pártok közös frakcióját, még a 2019-es EP-választások előtt. Akkor Orbán Viktor a Néppárt és a populisták európai szintű együttműködése mellett szállt síkra, hiszen akkor még a Fidesz az EPP tagja volt, de azóta megváltozott a helyzet. Akkor a PiS sem akart csatlakozni Salvini projektjéhez, mert ez az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakciójából való kilépést jelentette volna a lengyel párt számára. Az ECR még a Brexit előtt a harmadik legnagyobb képviselőcsoporttal rendelkezett az EP-ben, a PiS a brit Konzervatív Párttal együtt vezető szerepet játszott. Ebbe a képviselőcsoportba került az Olasz Testvérek (FdI) és a Vox is. Mára azonban az ECR padsoraiban az EP-képviselők alig 9 százaléka ül, 63 honatya, részint a britek EU-ból való kilépése, a toryk távozása miatt. A másik jobboldali frakció, a Salvini és Le Pen vezette Identitás és Demokrácia 70 képviselővel rendelkezik. Így már a PiS is támogatná az együttműködést.
Csakhogy a december elejére tervezett csúcs már a megrendezés előtt hajótörést szenvedett. Meloni bejelentette, nem megy el a csúcsra, jóllehet, ő az ECR elnöke. Feltételezések szerint az áll emögött, hogy az utóbbi időben kevésbé ellenséges politikát folytatott Brüsszellel szemben. Más, a Ligától származó állítások szerint Meloni nem is akar nagyobb frakciót, mert pártja, az FdI veszítene nemzetközi súlyából.
A lengyelek így csak Salviniben bízhattak, de hétvégén ő is utalt arra, nem utazik el Varsóba. Nyilvánvalóan kínos lett volna számára egyedül elmenni az összejövetelre, emlékeztetett a Corriere della Sera, már csak azért is, mert Varsó folyamatos konfrontációban áll az EU-val, márpedig a Liga Itáliában az egyértelműen unióbarát Mario Draghi miniszterelnök kabinetjének tagja. A Ligában tovább folyik a vita arról, merre haladjon tovább a párt, középre, az EPP felé, ahogy Giancarlo Giorgetti gazdaságfejlesztési miniszter akarja, vagy maradjon a jobbszélen Salvini elképzeléseinek megfelelően.
