„Okos, illedelmes, őszinte, kötelességtudó és szorgalmas.” Nem fukarkodott a dicsérő jelzőkkel Tucker Carlsson, a Fox News televízió műsorvezetője, amikor a csatorna a hétfő esti főműsoridőben hosszú interjút sugárzott az emberölés vádja alól felmentett Kyle Rittenhouse-zal.
A szélsőjobbos összeesküvés-elméletek nehézsúlyú bajnoka – aki augusztusban Magyarországon haknizott Orbán Viktorral – úgy véli, több ilyen fiatalemberre volna szükség Amerikában. Egy ponton úgy nevezte: sweet kid. Ez az „aranyos kölyök” tavaly augusztus 25- én, a George Floyd halálát követő országos tiltakozáshullám közepén agyonlőtt két embert a Chicagóhoz közeli Kenoshában. A városka azért forrongott, mert két nappal azelőtt egy fehér rendőr hátba lőtt egy fekete gyanúsítottat, Jacob Blake-et, aki a sérüléstől megbénult. Rittenhouse „önkéntes rendfenntartóként” sietett oda. Az ügy szélsőségesen megosztja az amerikai társadalmat, hiszen a legkényesebb kérdéseket feszegeti: a fegyvertartást, az igazságszolgáltatás csődjét, a feketék diszkriminációját. Lélegzetvisszafojtva figyelte az ország múlt pénteken, hogyan határoz az esküdtszék. A felmentő ítélet után többen elkeseredésükben sírva fakadtak a bíróság lépcsőjén, a visszatérésén mesterkedő Donald Trump pedig diadalmas hangú üzenetben gratulált a fiatalembernek. Ugyanakkor Joe Biden elnök úgy fogalmazott, az ítélet dühít és aggaszt sok amerikait – ideértve őt magát is.
Rendpárti narratíva
Az ügyet kezdettől fogva áthatotta a politika. A védelem már a tárgyalóteremben hősnek festette le a gyilkos tinédzsert. Ügyvédei igyekeztek beágyazni a történteket egy olyan rendpárti narratívába, amely enyhén rasszista felhangjaival otthonos és kedves a füleknek a fehér kertvárosi Amerikában. Eszerint a fiatalember a második alkotmánykiegészítés hazafias bajnoka, mert élt a fegyvertartás és az önvédelem jogával. Olyan mederbe terelték a pert, mintha az esküdteknek nem is a konkrét emberölési ügyben kellene állást foglalniuk, hanem egy világnézeti-kulturális vitában. Így alapozták meg a képtelen ítéletet.
Mert a történet, félretéve a jogászi csűrést-csavarást, önmagáért beszél. A fehér kamasz – még a 18. életévét sem töltötte be akkor – nem véletlenül csöppent bele a tüntetésbe. Az internetről értesült az elfajult demonstrációról, felgyújtott kocsikat látott. Erre autóba pattant, több mint 20 mérföldet autózott a helyszínig, közben az államhatárt is átlépte Illinois és Wisconsin között. Magával vitte illegálisan beszerzett Smith & Wesson AR–15-ös automata fegyverét, elmondása szerint azért, hogy megvédje a dühöngő tüntetőktől a veszélyben forgó értékeket. Nem a maga tulajdonát védte; a tulajdonosokat nem is ismerte, azok se őt, és senki sem kérte, hogy menjen oda.
Semmi keresnivalója sem volt a demonstráción, pláne fegyveresen. Egyik ellentüntető társa, akit tanúként hallgattak meg, azt vallotta, hogy jelszavuk a „shout, shove, show, shoot” volt: először kiabálással akarták szétzavarni az ellentábort, ha nem sikerül, akkor lökdösődéssel, majd fegyveres fenyegetőzéssel, s ha még ez is kevés, készek voltak tüzet nyitni. Amikor Rittenhouse-t megpróbálták lefegyverezni, rálőtt négy emberre; kettejüket, Joseph Rosenbaumot és Anthony Hubert halálosan megsebesítette. Az esküdtek elfogadták, hogy önvédelemből lőtt, holott nyilvánvalóan nem felelt meg az egyik kritériumnak: kereste a bajt, márpedig az agresszor nem hivatkozhat védekezésre, ha a veszélyhelyzetet ő maga idézi elő.
Agresszió és önvédelem
Ion Meyn, a Wisconsini Egyetem tanára arra emlékeztet, hogy egy felelős, körültekintő fegyvertartó belegondolt volna, milyen feszültséget gerjeszt, milyen helyzetet teremt azzal, ha fegyveresen jelenik meg egy feldühödött fekete közösségben, a tragédia után. „Rittenhouse az utcán járkált, kijárási tilalom idején egy AR–15-össel, többször meg is állították a rendőrök, hogy megnézzék a személyijét. Az ügyvédje hősnek nevezi, a szakértője azzal érvel – talán nem is tévesen –, hogy Wisconsin államban egy felfegyverzett ember esetében az agresszió megkülönböztethetetlen az önvédelemtől. Normalizáltuk az abszurdot.”
Az ítélet lesújtó képet fest az amerikai igazságszolgáltatás állapotáról. Sokadszor mond csődöt a rendszer. Az esküdtek laikusok, nem ismerik a büntetőjogot. Döntésüket erősen befolyásolhatják érzelmek, előítéletek, elfogultságok – ilyesmi történhetett ezúttal is. Egy pártatlan, hivatásos bíró feltehetőleg mást mondott volna. Ám az esküdtszék jogintézménye évszázados örökség, az „alapító atyák” belefoglalták az alkotmányba, ezért – nyilvánvaló hibái dacára – szent és sérthetetlen. Így fordulhatott elő, hogy három évtized alatt három elhíresült ügyben is az elemi igazságérzettel ellentétes felmentő ítélet borzolta a kedélyeket (lásd keretes írásainkat).
Fegyverbe!
A Rittenhouse-ítélet hosszabb távú társadalmi következményei vészjóslók. Az egyik áldozat, a 26 éves Anthony Huber szülei szerint az esküdtek döntésükkel azt az elfogadhatatlan üzenetet küldték, hogy felfegyverzett civilek felbukkanhatnak akármelyik településen, erőszakot szíthatnak, majd az általuk előidézett veszélyre hivatkozva kedvükre lövöldözhetnek az utcán. Az, hogy a büntetés elmaradt, bátorítás mindenkinek, aki fegyveres erőszakkal próbál érvényt szerezni akaratának politikai vagy rasszista jellegű konfliktusokban. Hiszen ha utólag a bíróság jogosnak minősítheti a fegyverhasználatot, elég önvédelemre hivatkozniuk, vagyis azt állítaniuk a vádlottak padjáról, hogy amikor meghúzták a ravaszt, féltették az életüket.
Persze ez a taktika csak fehéreknek működik – állapítja meg keserűen Cornell William Brooks harvardi professzor. „Nincsenek olyan körülmények, nincs az a jogértelmezés, nem képzelhető el olyan helyzet, amikor egy fekete megúszná ezzel.” Hasonló szellemben írt a Washington Postban Eddie S. Glaude: „Egyetlen fekete tinédzsert sem kezelnének úgy, mint Rittenhouse-t, miután megölt két embert és súlyosan megsebesített egy harmadikat, függetlenül attól, mit mond a jog az önvédelemről. Már halott volna.” Félő, hogy ezentúl mások is könnyebben kapnak majd a lőfegyverükhöz vita hevében. Márpedig ha a megosztott, állig felfegyverzett országban elharapózik az önbíráskodás és az erőszak, akkor a szellemet nagyon nehéz lesz visszaparancsolni a palackba.
