Heti abszurd;

- Szélessávú ingyenpornó

Intergalaktikus magaslatokba emelkedett a héten az ország celeb first ladyje, akinek megjelent első könyve, a Minden, amit soha nem akartál tudni Mészáros Lőrinc és Várkonyi Andrea kapcsolatáról – különös tekintettel az intim részekre.

Pazar új antivalóságshow-részekkel örvendeztették meg a héten a magyarokat a realitások talajától fényévekre tartózkodó, híres, tehetős és befolyásos példaképeink. A harmadik leggazdagabb magyar, Gattyán György bejelentette, indul a 2022-es országgyűlési választásokon, ezzel nyilvánvaló bizonyítékát adva, hogy lövése sincs a hazai közéleti állapotokról, különben biztos nem itthon akarna politikai karriert csinálni, inkább valamelyik offshore-­nagyhatalom trópusi banánköztársaságban, ami jobban is illene a portfóliójába.

A milliárdost csúnyán áthintázta az állítólagos közvélemény-kutató cég, ami a számára kedves adatokat suttogta a fülébe, azaz „papírforma szerint akár nyerhet is”. Itt egy nagyon-nagyon pici, szabad szemmel alig látható origamibékára gondolhattak, véletlenül sem szavazólapokra. Gattyán már be is jelentette első programpontját, az ország digitalizációját, átvezetve honfitársait a XXI. századba. Talán áprilistól lesz majd Nemzeti Ingyenpornó is a szélessávú internet mellé, de ne adjunk neki (ingyen) kampányötleteket.

Persze Elon Muskot is futóbolondnak nézték, mikor a Marson akart kolóniát építeni, és lám, azóta asztronautákat és kalandvágyó dollármilliomosokat taxizik a Nemzetközi Űrállomásra. Legalább eddig okosan távol tartotta magát a politikától, ez inkább az olyan valóságshow-hősöknek való, mint Donald Trump, aki csak azért nem lesz már Gattyán példaképe, mert az első kiszavazáskor rútul kipofozták a Fehér Házból, hiába volt sikeres üzletember, többnyire bebukott vállalkozásokkal és mil­liár­dokra rúgó adótartozással.

Intergalaktikus magaslatokba emelkedett a héten az ország celeb first ladyje, akinek megjelent első könyve, a Minden, amit soha nem akartál tudni Mészáros Lőrinc és Várkonyi Andrea kapcsolatáról – különös tekintettel az intim részekre. Legfőképp arra a képre, amit szeretnénk örökre kiégetni az agyunkból, a párja mellkasán kisbabaként szuszogó egykori műsorvezetőről. Nevezett könyv amúgy egy virtuális valóságban játszódik, amiben Mészáros Lőrinc letett valamit az asztalra. A művön átszüremkedik a doktornő végtelen empátiája, ahogy óva inti kiskorú lányát, nehogy a bérből és fizetésből élők nyomorúságosan kisszerű sorsára jusson, „iratokat tologatva, ugyanazzal a három emberrel összezárva egy ronda hivatalban”. Egy másik tudományos, egyben a női szolidaritást szépen példázó megállapítása szerint a társadalom azért nem termel ki magából tökös férfiakat, mert az egyedülálló anyák „tutyimutyi alakokat” nevelnek. A pszichológusoknak épp olyan felemelő érzés lehet, hogy ő pszichológus, mint a jogászoknak dr. Zimány Linda, és a Facebookján kifakadó Vujity Tvrtkónak az úgynevezett „újságírók”.

Az M1 kedd reggeli műsorába érkezett egy üzenet egy párhuzamos univerzumból. Dobos Menyhért, a közmédia vezérigazgatója tolmácsolta: a közmédiánál nagyon szigorúan odafigyelnek arra, hogy a hírek hitelességét több forrásból is ellenőrizzék és megfeleljenek a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményeinek. A NASA és a SETI tudósai már dolgoznak rajta, hogy kizárják a földi és az emberi szennyeződés jelenlétét, és besorolják a jelenséget a hétszintes, Földön kívüli életet osztályozó skálán, amin egy földbe csapódott ősi óriásmeteor legfeljebb hármas szintet érne el, ám a közmédia és a kiegyensúlyozott tájékoztatás egy mondatban említése eddig nem tapasztalt nehézségek elé állítja őket.

A héten a Cambridge-i Egyetem asztrobiológusa, Simon Conway Morris a BBC-nek azt mondta, a galaxisunk telis-tele lehet még humanoidokkal, mert az evolúciós folyamatok egy irányba tartanak, a repülés is négy különböző módon alakult ki a Földön, a madarak, denevérek, rovarok és a repülő őshüllők esetében. Egyik szemünk sírhat, a másik nevethet, ha arra gondolunk, hogy az emberiség, akár egy vírus, terjed szerteszét e varázslatos univerzumban. Eszünkbe juthat a volt kanadai honvédelmi miniszter, Paul Hellyer is, aki hivatali tapasztalataira alapozva pár éve elárulta, a marslakók már köztünk járnak.

A Forma-1-es futamok körül mindig nagy a felhajtás, sodor is sokunkat a képernyő elé, de valljuk be, elég kiszámíthatóak ezek a versenyek. Az élmezőnyben ugyanazok, leghátul ugyanazok, az autók technikai paraméterei adottak, a rajt utáni tíz másodpercben kialakuló sorrend a bűvös taktikázások, gumicserék ellenére is nehezen változik. Attól lesz mégis izgalmas, hogy időnként minden borul, balesetek, kiesések, előzések oda-vissza, és befut valaki az első helyre a teljes esélytelenségből. Az idei ellenzéki miniszterelnök-jelölt választási futamban valami hasonló történt: koccanások, váratlan alkuk, lefulladó motorok, és a lekörözöttek közé jósolt Márki-Zay Péter viharzott be elsőként a célba. A siker egyik okát a szakértők és a mindentudók abban látták, hogy a hódmezővásárhelyi polgármester fiatalok tömegeit tudta mozgósítani, maga mögé állítani. Valóban sokan tapasztalhattuk környezetünkben, hogy választókorba lépett ifjak, akikkel mostanáig nem is nagyon lehetett politikáról beszélni, egyik napról a másikra elköteleződtek Márki-Zay mellett, és lelkesen adták le rá, olykor csoportosan a voksukat. Vajon mivel tudtak őket megszólítani? Vajon a konzervatív értékeket osztják, vagy inkább az anti-establishment a menő? Esetleg az egész csak a közösségi csatornák bűvészmutatványa? Egyetemistákkal, pályakezdőkkel beszélgettünk, hogy megfejtsük Márki-Zay sármjának titkát.