A Ciuca-kormány beiktatásával Románia újabb esélyt kap a normalitásra, arra, hogy végre stabil kormánya legyen és véget vessen a több mint egy évtizede tartó politikai válságok és kormánybuktatások korszakának. Az új kormány miniszterjelöltjeit szerdán hallgatták meg és szavazták meg a szakbizottságok, a kabinet egészéről pedig csütörtökön szavaz a két ház együttes ülése. Általános vélemények szerint azonban a stabilitásra egyelőre igen csekély az esély. Romániában nem ez az első nagykoalíciós próbálkozás, az előzőek mind kudarcot vallottak.
A szerdán elfogadott kormányt három politikai alakulat – a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD) és az RMDSZ hozta létre és a nemzeti kisebbségek frakciója is parlamenti támogatást nyújt számára, így kényelmes kétharmaddal rendelkezik. A megállapodás szerint a miniszterelnöki tisztséget rotációs alapon tölti be a két nagy párt kormányfőjelöltje, Kelemen Hunor RMDSZ elnök viszont nem kap miniszterelnöki megbízatást, ő kormányfő-helyettes lesz. Elsőként, másfél évig a PNL adja a miniszterelnököt Nicolae Ciuca tartalékos tábornok, jelenlegi ügyvivő védelmi miniszter személyében. A PSD miniszterelnök-jelöltje, Marcel Ciolacu pártelnök 2023 nyarán váltja majd Ciuca-t. A kormánystruktúra, a miniszterek viszont csak részben változnak a miniszterelnök cseréjével. A koalíciós megállapodás szerint ugyanis a pénzügyi és a közlekedési tárca, valamint a kormányfőtitkári tisztség mindig ahhoz a párthoz kerül, amelyiknek épp nincs miniszterelnöke. A koalíciós igények kielégítésére két új minisztériumot hoznak létre, így 20 tagú lesz a kormány. A legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező szociáldemokratáknak 9 minisztériumuk lesz, a liberálisoknak 8, az RMDSZ pedig megőrzi a Citu-kabinetben is vezetett fejlesztési, környezetvédelmi és sportminisztériumot.
Romániában tavaly novemberben rendeztek parlamenti választást, az ősszel bizalmatlansági szavazással megbuktatott Citu-kormány karácsonytól lépett hivatalba, a soron következő rendes választást 2024 végén kell megrendezni.
A kormányprogram szép és hangzatos. Amint az új kormányfő, a tábornok Ciuca is kiemelte, az általa vezetett kormány az első Romániában, amelyik a programjába foglalta, hogy a GDP „jelentős hányadát” beruházásokra fordítja. A szociáldemokraták azt kommunikálják elsődlegesen, hogy számukra a közös kormányprogramba foglalt szociális csomag – a nyugdíjak, a családi pótlék és a minimálbér emelése – a legfontosabb, ezért vállalták a nagykoalíciót is. Az RMDSZ családvédelmi tárca létrehozását szorgalmazta elsődlegesen, minden családvédelmi, családtámogatási, gyermekvállalási kedvet serkentő javaslata gyakorlatilag az Orbán-kormány programjának átvétele.
A nagykoalíció hosszú távú fennmaradása kapcsán jogosak a félelmek. A bal és a jobboldal két vezető pártja, a PSD és a PNL annyira egymás ellenében pozicionálta magát az utóbbi évtizedben, hogy nehezen képzelhető el a zökkenőmentes együttműködés. A jobboldali PNL szavazók jó része máris tiltakozik, több civil szervezet és közéleti személyiség közös petícióban nevezte „politikai bányászjárásnak” a szociáldemokratákkal való összeborulást. Nem véletlenül és nem alaptalanul, a PSD-t a legkorruptabb pártnak tartják Romániában, ugyanis az egykoron Laura Codruta Kövesi, jelenlegi európai főügyész által vezetett Korrupcióellenes Ügyészség elsősorban a PSD-re szállt rá, a szociáldemokraták soraiban leplezte le a legtöbb korrupciós esetet és közülük küldött legtöbb politikust börtönbe is. A jobboldalon „vörös pestisként” emlegetik a PSD-t már évek óta, most pedig azt kell elfogadniuk a jobboldali szavazóknak, hogy ezzel a „vörös pestissel” lépett szövetségre a jobboldal vezető pártja. Ludovic Orban korábbi miniszterelnök és PNL elnök ki is vált a pártból tiltakozásképpen, több liberális parlamenti képviselő követte.
