A Kreml növekvő aggodalommal figyeli, hogy Ukrajna megerősíti hadseregét és az utóbbi időben modern nyugati fegyvereket is kap. Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő szerint Kijev ezzel Moszkvát akarja provokálni. Az ukrán elnök egyik vezető katonai tanácsadója viszont arra panaszkodott az amerikai Military Times honlapnak, hogy Oroszország 92 ezer katonát, sok harckocsit és rövid hatótávolságú ballisztikus rakétát vont össze a határ mentén, Az amerikai hírszerzést különösen aggasztja az 1. gárda harckocsizó hadsereg alegységeinek jelenléte, mert ezek a legütőképesebb orosz szárazföldi alakulatok. A műholdas fotók alapján a csapatfelvonulás szeptember óta tart – Peszkov szerint azonban mindez csak hisztéria és ők nem készülnek támadásra.
Az ugyancsak a Military Timesnak nyilatkozó Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés parancsnoka szerint ugyanakkor a jelek arra utalnak, hogy Oroszország januárban vagy februárban több irányból is támadást indíthat Ukrajna ellen, többek között Mariupol és Odessza térségében. Az ukrán hadsereg hétfőn Kijev környékén kezdett hadgyakorlatot ejtőernyősök és páncélosok bevonásával.
Ukrajna valóban nagyszabású haderőfejlesztésbe kezdett. Az ország keleti részén zajló konfliktusban hétfőn első ízben vetettek be Javelin típusú amerikai harckocsi-elhárító rakétát éles célpont ellen. A fegyver szakértők szerint hatékony lehet a T-80-as orosz harckocsikkal szemben. Az ukrán csapatok amerikai aknavetőket és török gyártmányú drónokat is kaptak. Utóbbiakat Azerbajdzsán sikerrel alkalmazta a legutóbbi háborúban a hagyományos orosz fegyverzettel harcoló örmény hadsereg ellen. Az Egyesült Államok orosz források szerint már katonai tanácsadókat is küldött és további fegyverek szállítását is fontolóra vette. Vállról indítható légelhárító rakétákról és orosz gyártmányú, eredetileg az afgán hadsereg számára vásárolt Mi-17-es harci helikopterekről van szó, a lépésnek azonban ellenzői is vannak, akik szerint nem célszerű provokálni a magát amúgy is fenyegetve érző Oroszországot.
Az amerikai és az ukrán katonai vezetés gyakorlatilag napi kapcsolatban van és az Egyesült Államok intenzív konzultációkat folytat a NATO-beli szövetségesekkel is, elsősorban a balti államokkal, Lengyelországgal és az Egyesült Királysággal.
