„Mint a sziklának hajított tojás, mint a gyertya lángja felé repülő moly – olyan vagyok, tudom. De akkor is el fogom mondani az igazságot” – a párosban kétszeres Grand Slam-győztes kínai teniszező, a 2018-ban visszavonult Peng Suaj november elején írta magáról e megrázó sorokat, amikor hazája „külön bejáratú” Facebook-oldalán, a Weibón közölte: a korábbi miniszterelnök-helyettes, Csang Kao-li szexuális erőszakot követett el vele szemben. Akárcsak bejegyzése a közösségi médiaplatformról, úgy maga Suaj is eltűnt, annyi különbséggel, hogy előbbi végleg, utóbbi hetekre. Lassacskán a komplett sportvilág nyomozni kezdett a teniszező után, és már a legkülönfélébb elméletek láttak napvilágot arról, miként regulázza meg a kommunista állampárt egy világvégi átnevelő táborban a 35 éves nőt, mígnem a kínai állami médiában egyre többször tűnt fel mosolyogva, kedélyesen, versenyt megnyitva, otthon plüssállatok között ejtőzve. Tehát éppen úgy, mint akit most engedtek ki a 101-es szobából.
Noha az még az állampolgárait napi 24 órában kamerarendszerrel megfigyelő Kínától is bravúr volna, ha két-három hét alatt sikerülne átprogramozni egy-egy renitens egyén agyát (ha képes volna erre, nyilván megtenné), de a disztópia (egyelőre) még ott sem tart ezen a szinten. Szóval maradt a kétely, mígnem Suaj fél órán keresztül nyugtatgatta egy videóhívás során a NOB vezérkarát, minden rendben vele. Ők elhitték, a világ azonban szkeptikus.
Három hónap múlva kezdődik Pekingben a téli olimpia. A történtek után több ország bojkottal fenyeget, köztük az amerikaiak, ami aligha tesz jót a két ország egyébként is feszült viszonyának. De ahogy az ujgorokkal szembeni terrort elnézte a világ Kínának, miért ne tenne hasonlóan most? Suaj vádjai tényleg füstté váltak. Csak reménykedhetünk: neki talán nem esik bántódása.