Nagy figyelmet kapott Sajid Javid, júniusban kinevezett egészségügyi miniszter vasárnapi, több fórumon is elhangzott bejelentése, mely szerint Xavier Becerrával, amerikai kollégájával együtt nemzetközi sztenderdeket bevezetését szorgalmazza, lehetővé téve, hogy új egészségügyi mérőeszközöket széles körben alkalmazásuk előtt minden etnikai csoporton ki lehessen próbálni. A pakisztáni bevándorlók gyermekeként felnőtt politikus döntését kutatásokra alapozza, melyek arra utalnak, hogy a koronavírus diagnosztizálásában és kezelésében kulcsszerepet játszó, a vér oxigéntartalmát tükröző (az oxigénszaturációt) pulzoximéterek kevésbé pontosak a sötét bőrű emberek esetében.
Egy, a tekintélyes The Lancet orvostudományi lapban megjelent tanulmány az angol közegészségügyi hivataltól (Public Health England) megszerzett adatok elemzése alapján ismételten megállapítja, - ahogyan erről már a pandémia első és második hulláma idején is többször esett szó a szigetországban, - hogy a fekete, ázsiai és más kisebbségi etnikai csoportok tagjai között legalább kétszer, de akár négyszer is magasabb lehetett a covid halálos áldozatainak száma. Ahogy ezt a Sunday Times igyekszik elmagyarázni, a pulzoximéter vörös és infravörös fényforrással világítja meg az ujjat, és az oxigénszaturációt az azon átjutó fény intenzitásának detektálása és értékelése alapján számítja ki. Miután a sötétebb bőr több fényt abszorbál, mint a fehér, az eredmény megtévesztő lehet.
A sorsdöntő teszt megbízhatatlanságát politikai szintre emelve Sajid Javid emlékeztetett arra, hogy a brit egészségbiztosító, az NHS "alapelve az egyenlőség, így teljesen elfogadhatatlan annak lehetősége, hogy egy műszeres torzítás, még ha az akaratlan is, rosszabb egészségügyi kilátásokhoz vezessen." Hangsúlyozta: a járvány csak felszínre hozta a jelenséget, de az orvosi eszközök területén észlelhető különbségek "túl hosszú ideig" maradt rejtve. "Sürgős, hogy többet tudjunk meg erről a hátrányos megkülönböztetésről és annak hatásáról az ellátás frontvonalára" - jelentett ki a miniszter.
Az egészségügyi gondozás jelenlegi aggasztó állapota különböző megközelítésekből újból és újból felmerül ezekben a késő őszi napokban. Az NHS várólistája immár a minden példa nélkül álló 6 millióhoz, a népesség majdnem egy tizedéhez közeledik. Chris Hopson, az NHS Providers, az ellátás döntéshozóit magába foglaló szervezet vezérigazgatója a lapokban és a hírcsatornákon egyaránt azzal riogatott, hogy az egészségügy alulfinanszírozottsága, a koronavírus és a szociális ellátás fogyatékosságai együttesen "súlyos kérdéseket vetnek fel" a szolgáltatás teherbíróképességével kapcsolatban a téli megbetegedési csúcs előtt. Különösen nagy nyomás nehezedik a mentőszolgálatra. A nem életveszélyes hívások esetében a jelenlegi átlagos érkezési idő egy óra, háromszor annyi, mint az ajánlott 18 perc. A sajtóban ennél meghökkentőbb, akár félnapos várakozásról is lehetett olvasni a napokban.
Magáról a járványról megnyugtató nyilatkozatok hangzanak el ezekben a napokban a fogyasztók, és kevésbé jók a síelők és a pulykák számára. Több szakértő, köztük a Times Radio-nak interjút adó és a Times napilapban is idézett Sir John Bell oxfordi egyetemi tanár szerint az Európa több részén is dúló pandémia ellenére a britek "biztonságban érezhetik magukat és nyugodtan megrendelhetik karácsonyi pulykáikat, mert a szigetországban magasabb a lakosság immunitása". Ausztriai síszabadságukat viszont jobb, ha elfelejtik. A professzor arra a felismerésre jutott, hogy végeredményben helyesnek fog bizonyulni a kormány oly sokat vitatott döntése a tavaszi lezárás késleltetéséről. Az akkori magas megbetegedési ráta hosszú távon nagyobb védettséget biztosított. Egyesült Királyságban nyár óta folyamatosan többen kapják el a koronavírust, - a szám napi 30-50 ezer között mozog, - mint Nyugat-Európa többi államában. A tanácsadók meggyőződése az volt, hogy egy újabb hullám elkerülhetetlen, és akkor már jobb ezen tél előtt átesni. Egy másik oxfordi orákulum, Sir Andrew Pollard, az AstraZeneca vakcina kifejlesztésében úttörő szerepet játszott Oxford Vaccine Group igazgatója egyetértett Bell pozitív hozzáállásával. Kizárta viszont, hogy a járvány egyhamar múlt időbe kerül. Arra kell számítani, hogy még évtizedeken át velünk marad, bár az oltási program már eddig 300 ezer ember halálát akadályozta meg a szigetországban.
Boris Johnson óvatosabban fogalmazott a napokban az "európai viharfelhők sűrűsödése" láttán. A kormányfő nem fenyegetett újabb lezárásokkal, de emlékeztetett arra, mi történik, amikor a járvány "begyűrűzik" a kontinensről.
