Az elmúlt napok gyengélkedése után a forint a hétfő délelőtti kereskedésben elesett, és az euró ára új csúcsra, 370.23 forintra emelkedett, ezzel átadva a másfél évvel ezelőtti 369,4 forintos árfolyamot a múltnak. Az okok összetettek: a forint hónapok óta gyengül, amióta beindult az infláció, és amire a Magyar Nemzeti Bank késve, valamint erőtlenül reagált. Októberben a tényadatok szerint már 6,5 százalékkal voltak magasabbak az árak mint egy évvel korábban, novemberben pedig hét százalék fölé várják az elemzők az inflációt.
Eközben épp Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke fejtette ki egy cikkben a múlt héten, hogy a magyar gazdaság minden egyensúlyi mutatója romlik: magas a költségvetés hiány, magas az államadósság, a fizetési mérleg, és beavatkozást sürgetett. Magyarország választások előtt áll, a kormány soha, vagy rég nem látott osztogatásokba kezdett, és általában sem túl jók a magyar gazdaság alapjai: nem eléggé versenyképes, emiatt már nem a V3-ak a versenytársaink, hanem fölzárkózott ránt Románia.
Eközben gyorsan romlik az uniós gazdasági környezet is: Ausztria ma bezárkózott, felmerült, hogy az unió legnagyobb gazdasága Németország is lezárásokra készül, vagyis félő, hogy újra lassul a gazdasági növekedés, s emiatt romlik az unió gazdaságok teljesítőképessége, de különösen a sebezhetőbbnek tűnő kelet-európai – így a magyar – gazdaság(ok) megítélése.
A MNB a múlt héten két lépéseben már emelte kamatait, összesen 0,7 százalékponttal, így az új irányadó kamat, az egyhetes jegybanki betét 2,5 százalékra emelkedett. De még ez is kevés a 7 százalékos infláció mellett, s ezért is gyengül a forint. A jegybank holnap a bankok számára kötvényaukciót tart, vagyis forintot vásárol a piacon, ez erősítheti a forintot, majd csütörtökön várhatóan újabb kamatemelésre kényszerül, ugyanis ekkor járnak le a múlt héten meghirdetett 2,5 százalékos jegybanki betétek. A következő napok és hetek a jegybank és a piac közötti kötélhúzással telnek el: a kulcskérdés az, hogy a piac mikor hiszi el a jegybanknak, hogy komolyan fellép az infláció ellen, illetve az MNB mikor lesz képes hűteni az inflációs várakozásokat. Ehhez kamatemelésekre és a monetáris kondíciók szigorítására van szükség, ami fékezi a gazdaságot, ezzel önmagában hűti az inflációt.
Az inflációt nagyobb részt a világpiaci nyersanyag és energiaárak okozzák, ez az egész világon gondot okoz, de ezen felül a kormány olyan költségvetési politikát folytat, ami növeli az inflációt. Elég csak a lakástámogatási rendszerre gondolni: a bőkezű támogatások miatt ma már nem lehet lakásfelújításhoz anyagot és szakembert találni miközben a támogatások – és globális hiány - miatt elszálltak az árak. A kormány a következő hónapokban több mint ezer milliárd forintot akar a választók különböző rétegeinek juttatni, ez a pénz a keresletet és további inflációt gerjeszt. Emiatt a jegybank és az elemzők tartósan elhúzódó inflációs időszakkal számolnak, ami gyengíti a forintot is.
Az euró új csúcsrekordja ma délelőtt csak néhány pillanatig élt, után a forint látványosan erősödött, az euró ára a 370,23 forintról leesett 368,7 forintra. Azt lehet tudni, hogy jegybank tartósan nem tolerálna a 370 forint feletti euróárfolyamot, ez ugyanis gyenge árfolyamon keresztül tovább fűtené a forint inflációját. Így arra nem kell számítani, hogy a mostaninál látványosabb szinteket ér el a forint, mert a jegybank beavatkozik a forint védelmében – ha kell, akkor direkt forintvárlással –, ennek ellenére nem lehet kizárni, hogy a következő napokban újabb csúcsokat látunk.
