Csehország;Milos Zeman;jogállamiság;Andrej Babis;Petr Fiala;Jan Lipavsky;

- Aggódhat az Orbán-kormány

Igen rossz hír lenne a magyar diplomácia számára, ha a kalózpárti Jan Lipavskyt neveznék ki leendő cseh külügyminiszternek.

Komoly irányváltáson mehet keresztül a cseh külpolitika. Andrej Babis miniszterelnök, még az októberi választás finisében Orbán Viktor miniszterelnököt invitálta hazájába, hogy segítse a kampányát, ehhez képest, ha szűk többséggel is, de pártja, az ANO vereséget szenvedett a voksoláson, így a legtöbb szavazatot begyűjtött Együtt nevű koalíció három pártja (Polgári Demokrata Párt, a kereszténydemokrata KDU-CSL, továbbá a liberális TOP 09), valamint a Kalózpárt és a polgármesterek tömörülése, a STAN alakít kormányt Petr Fiala vezetésével.

Felmerül a kérdés, a magyar diplomácia szempontjából jó ötlet volt-e ennyire kiállni Babis mellett. Nem csak Babis pártjának nem várt kudarca mutatja azt, hogy nem, hanem az is, hogy az új kormányban kit jelöltek a diplomácia vezetőjének: azt a kalózpárti Jan Lipavskyt, aki sok kérdésben teljesen másként gondolkodik, mint a magyar kormány. Persze a visegrádi együttműködés már régóta recseg-ropog, a környezetszennyező turówi szénbánya miatt ráadásul fagypontra került a cseh-lengyel viszony, de Lipavsky esetleges kinevezésével Prága végképp "eleshet".

Az 1985-ös születésű Lipavsky sokoldalú személyiség, elemző, banki informatikai menedzser és politikus is egyben. 2015 óta a Kalózpárt tagja, 2017-2021 között cseh parlamenti képviselőjént szolgált. Ebben a parlamenti ciklusban a képviselőházban egyebek mellett a külügyi bizottság alelnöki tisztségét töltötte be.

Ami külpolitikai nézeteit illeti, gyökeresen másként látja a világot, ahogy a magyar kormány. 2019 októberében elítélte Törökország katonai agresszióját a kurdok ellen Északkelet-Szíriában, kijelentve, „hosszú távon elfogadhatatlan, hogy Törökország megszállja Szíria északi részét. Európának továbbra is egységes álláspontra kell törekednie Erdogan elnök agresszív török rezsimjével szemben” – fejtette ki. Közismert, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnökkel igen szívélyes a magyar kormány viszonya. A cseh külügyi tárca várományosa a minszki rezsimmel szemben is kritikus: tavaly például felemelte szavát a belarusz tüntetőkkel szembeni brutális rendőri erőszak miatt, és szabad elnökválaszást követelt.

Kínával kapcsolatban sem finomkodott. Felszólította a cseh kormányt, követelje Pekingtől a Covid-19 világjárvány okozta károk megtérítését, mert úgy vélte, az ország, élén Hszi Csin-ping elnökkel, jelentős részben felelős a pandémia elterjedéséért. Oroszországgal kapcsolatban is teljesen másként vélekedik, mint az Orbán-kormány. 2018-2021 között az orosz és kínai vállalkozók kizárását szorgalmazta a dukovany atomerőmű befejezésére kiírt pályázatból. (Ez idén meg is történt, miután kiderült, hogy orosz ügynökök álltak 2014-ben egy cseh lőszerraktárnál történt robbanás mögött.)

Lipavsky mindemellett elutasította a lengyel alkotmánybíróságnak azt a döntését, amely megkérdőjelezte az európai jog elsőbbségét a lengyel joggal szemben. Mit fogalmazott, ez az egész Európai Unió működésének egyik alapelve. Budapest viszont e tekintetben Varsó oldalára állt. Egym az Echo24 honlapjának adott interjúban Lipavsky úgy foglalt állást, Csehország érdeke a jogállamiság érvényesülése minden uniós tagországban, mert ez garantálja, hogy a szerződéseket minden tekintetben tiszteletben tartsák. Szeptemberben, Orbán Viktor csehországi látogatásakor pedig azt közölte, el kell határolódni a magyar miniszterelnöktől.

E kijelentések alapján gyökeres változásokra van kilátás a magyar-cseh viszonyban. Lipavsky külügyminiszteri kinevezése azonban nem magától értetődő. Milos Zeman cseh elnök, akit napokon belül kiengednek a cseh katonai kórházból, bár jelezte, hogy Fialát kinevezi miniszterelnöknek, a kalózpárti politikus beiktatását meg akarja akadályozni, írta a Mladá fronta Dnes prágai napilap. A Nova televíziónak adott interjújában Zeman úgy fogalmazott, együtt akar működni Fialával, de „csak” egy miniszterét meg akarja vétózni, aki minden jel szerint maga Lipavsky. Ez nem meglepő, hiszen Zeman elnökként az orosz és a kínai érdekek nagy védelmezőjeként lépett fel.

Fiala úgy foglalt állást, nem hajlandó mást kinevezni Lipavsky helyére, a Kalózpárt pedig reméli, hogy a leendő kormányfő kitart e véleménye mellett. Ivan Bartos a kalózok vezetője, leendő regionális fejlesztési és digitalizációs miniszter, úgy véli, hogy Fiala az új kabinet minden jelöltjét megvédi az elnöktől. A párt azt is közölte, nincs másik jelöltjük a külügyi tárcavezetői posztra. Így máris komoly konfliktusforrás kerekedhet Babis és Fiala között. 

Három új tárcaPetr Fiala kormányában a jelenlegi kabinethez képest három miniszteri poszttal lesz több, létrejön az európai ügyekért, a tudományért, a kutatásért és innovációért, valamint a jogalkotásért felelős tárca. A leköszönő kormányfőhöz, Andrej Babisoz közel álló Mladá frona Dnes szerint az új miniszteri posztok létrehozása megterheli a költségvetést, Jana Adamcová kormányszóvivő szerint például csak a kormányhivatal tudományos és kutatási programja 2016-ban közel 63 millió koronába (908 millió forint) került. Egy évvel később a teljes kiadás további 13 millió koronával (187,2 millió forint) nőtt. Zbynek Stanjura pénzügyminiszter-jelölt kifejtette, ugyanakkor, hogy a kormány csökkenteni a akarja a kiadásokat. A Seznam Zprávy című lapnak adott interjúban közölte, a digitalizáció is segít majd ebben.  

Magyarország „laboratóriuma” így védi meg polgárait a járványtól.