holokauszt;Köves Slomó;Sorsok Háza;

- Újabb két évet csúszik a Sorsok Háza megnyitása

Köves Slomó korábban pár hónapos késésről beszélt. Azóta ebből hosszú évek lettek, a projektet pedig politikai viták is kísérték.

2014-re tervezték a megnyitását, egészen mostanáig pedig úgy tűnt, hogy jövőre tényleg megnyithatja a kapuit a Sorsok Háza, azonban most úgy néz ki, további két évet csúszik a megnyitó

- írja a New York-i Jewish Telegraphic Agency (JTA) cikke, melyet a hvg.hu szemlézett.

Az írás felidézi az olvasóknak, milyen hányattatásokon ment keresztül a múzeum azt követően, hogy Schmidt Mária kapta meg 2012-ben a koncepció kidolgozásának lehetőségét. Végül 2018-ban a Köves Slomó vezette EMIH-re bízták a Sorsok Háza múzeumi anyagának összeállítását. A Sorsok Háza létrehozására eddig mintegy 7,5 milliárd forintot fordított a kormány. A megnyitó időpontját eredetileg 2014-re tervezték - jelenleg most patkányok és különféle állatok lakják a használaton kívüli épületet. 

Bár Köves Slomó legutóbb a Partizánnak kicsivel több mint két hónapja adott interjújában azt ígérte, hogy a múzeum 2022-ben meg fog nyílni, a Jewish Telegraphic Agency cikke most Köves Slomót idézve azt írja, hogy a nyitás csak 2024-re várható. A lapnak nyilatkozva beszámolt arról is, milyen rögös volt a múzeum indulása és sokan már akkor stigmatizálták, mielőtt tartalmilag bármit láttak volna belőle. „Olyan tartalmon dolgozunk, amely megmutatja a holokauszt tragédiáját Magyarországon, és reményre inspirál a jövőt illetően” – mondta a lapnak, mely hozzájutott a múzeumi anyag 400 oldalas koncepciójához.

Eszerint a dokumentum

„tartalmaz néhány kellemetlen igazságot a magyar ultranacionalisták számára, akik azt a nézetet támogatják, hogy a magyarországi zsidók üldöztetése akkor kezdődött, amikor 1944-ben Németország megszállta az országot.”

Ugyanakkor kitérnek Horthy Miklós szerepére is, aki már a megszállás előtt korlátozta a zsidóság jogait. Köves Slomó megjegyezte, a múzeum rögzíti és reflektál a magyar állam intézményeinek felelősségére, bűnrészességére és kollaborációjára a holokausztban. Eddig 1,5 millió dolláros támogatást gyűjtöttek a történelmi anyag kiállítására, és a kormány 1 millió dollárral, durván 320 millió forinttal járult hozzá a költségek fedezéséhez. Beszélt arról is, hogy a magyar bűnrészesség fokozatosan fog megjelenni a kiállításon, előbb a zsidóság magyarországi életének tágabb kontextusát akarják bemutatni. Hangsúlyozta, hogy a fokozatosság nem a politikai korrektség szándékára vezethető vissza. Köves Slomó szerint a múzeum egyik célja, hogy ne csak mint tehetetlen áldozatokat mutassa be a zsidókat, hanem mint méltóságteljes egyéniségeket, akik mentálisan, spirituálisan és néha fizikailag is kiálltak a gonosz ellen.

Köves Slomó lapunknak idén januárban nyilatkozva azt valószínűsítette, hogy még egy-másfél évet fog igénybe venni a nyitás.  

A Jóbarátok után a varázslóvilág is megelevenedik egy különkiadás keretében, melyben eddig sosem látott klipek és meglepetések várják a nézőket.