A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 1,8 százalékról 2,1 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot a keddi ülésesen. A kamatdöntés holnaptól hatályos. A döntés hatására azonnal jelentős mértékben gyengült a forint: az euró ára 354,5 forintról 366,8 forint közelébe ugrott – jelezve, hogy a piac nem egészen erre számított.
A kamatemelési várakozások széles tartományban 0,15-0,9 százalék között szóródtak. Az MNB korábbi közlése szerint most még 0,15 százalékos emelés lett volna soron, ám ez még azelőtt volt, hogy a KSH közölte volna a októberi inflációs adatot – amely minden várakozás felülmúlva 6,5 százalék lett ezzel a jegybank lépéskényszerbe került. Vagyis kis mértékben a jegybank gyorsított kamatemelés tempóján, hisz visszatért a 0,3 százalékos emeléshez – ám, hogy ez mire lesz elég a következő napokban dől el.
A forint az elmúlt napokban már a történelmi mélypont közelébe gyengült, ám nem érte el az euró árfolyama a 370 forintos szintet.
A kamatdöntés annyiban is meglepő, hogy Matolcsy György jegybankelnök épp a tegnap megjelent cikkében bírálta a kormány gazdaságpolitikáját – azonnali kiigazítást sürgetve, az államháztartásban a felesleges költekezés visszafogására. Egy ilyen komment megágyazhatott volna egy komolyabb monetáris szigornak – ám erre most mégsem került sor.
Az elemzők többsége és a pénzpiacok is lényegesen nagyobb emelést tartottak volna szükségesnek. A kamatemelést követő sajtótájékoztatón kiderült, hogy ez már csütörtökön bekövetkezhet, ugyanis a MT arról döntött, hogy a piaci folyamatokra való gyors reagálás érdekében hetente alakítja az egyhetes betéti kamatát. Virág Barnabás az MNB alelnöke elmondta, hogy az MNB kész felfelé eltérni a jegybanki alapkamattól az egyhetes betét holnapi árazásakor. Vagyis a MNB kedden de jure 2,1 százalékra emelte a kamatát, viszont a pénzpiacnak szóló tényleges kamatszintet várható ennél magasabban csütörtöki állítja be. Mivel a egyhetes betéteket minden héten meg kell újítani, az MNB két alapkamat-emelés között is alakítani tudja a kamatokat. Ha az úgynevezett egyhetes kamat magasabb az alapkamatnál, az lényegében szigorítást jelent és egyben erősítheti a forintot – mondta Németh Dávid, a K&H vezető elemzője. Hozzátette: a jegybank emellett a piaci likviditás, azaz pénzellátás biztosítása és a kilengések kezelésére is lépéseket tesz, és többek között bevezet egy rövid távú kötvényt bankok számára.
Az MT mai ülésén arról is döntöttek a tagok, hogy a jegybank a következő hónapokban folytatja az alapkamat emelését is. Erre azért van szükség, mert novemberben még tovább, hét százalék fölé emelkedik az infláció mértéke, és az ezt követő hónapokban csak nagyon lassú csökkenés várható – mondta az MNB alelnöke. A MT értékelése szerint megindult lakossági és a vállalati körben az inflációs várakozások emelkedése, és már nemcsak egyes termékek ára nő, hanem általános áremelkedésről beszélhetünk. Az inflációs várakozásokat egyértelműen felfele mutató kockázatok jellemzik, tartósan magasak maradhatnak az alapanyagárak, feszes a munkaerőpiac, erős a bérkiáramlás. Ezért a jegybank arra készül, hogy tartósan emelje a kamatokat mindaddig, amíg az inflációs kockázatok kiegyenlítődnek – mondta Virág Barnabás.
A vártnál gyengébb III. negyedéves növekedési adat a MNB megítélése szerint azt tükrözi, hogy gyors helyreállási pályán van a magyar gazdaság, ám a növekedés szerkezete változóban van. A külső piacokra termelő ágazatoknál lassulásra számít a jegybank, miközben a a belső kereslet erős marad. Ugyanakkor a negyedik hullám mind a növekedésre, mind az inflációra hatással lehet, de az várhatóan nem mérsékli az inflációt. A jegybank egy hónap múlva, decemberben áll elő az új inflációs és növekedési prognózisával, amelyben az inflációs pálya felfelé tolódik, míg a növekedésit feltehetőleg mérsékelni fogják. Ennek ellenére az MNB-ben úgy látják, hogy a magyar gazdaság hosszú távú növekedési kilátásait sem a magasabb inflációs környezet, sem a fokozatosan emelkedő kamatkörnyezet nem veszélyezteti.
A piaci elemzők azonban a GDP-adat láttán csökkentették prognózisaikat: Suppan Gergely, Takarékbank elemzője az idei növekedési előrejelzését meredeken, 8 százalékról 7 százalékra vette vissza, míg a jövő évit 7 százalékról 6,4-re, 2023-ban pedig 4,5 százalékos növekedést vár. Regős Gábor a Századvég Gazdaságkutató elemzője szerint a negyedik negyedéves visszafogottabb bővülésben meghatározó lehet a vírus negyedik hullámának hatása, az ipari termelést gátló alapanyaghiány, illetve a szállítási nehézségek is. Az új adatok fényében az idei bővülés a korábban vártnál kisebb, 7 százalék körüli lehet, amely még így is erőteljes, a tavaszi várakozásokat meghaladó – vélekedett a Századvég elemzője .
