Ma már nem az a legfontosabba kérdés, hogy egy cég elrendeli-e a kötelező oltást a dolgozóinak, hanem az, hogy az egyre durvuló járványhelyzetben lesz-e elegendő egészséges munkavállaló a következő éjszakai műszak elindítására – mutatott rá az egyik legnagyobb hazai munkaerőkölcsönző cég ügyvezetője az utóbbi két hét legfontosabb változására a munka világában. A jelenleg 280 partnernél jelen lévő Trenkwaldert irányító G. Nagy Balázs emlékeztetett rá, hogy a vakcinákkal 2-12 hét alatt érhető el a védettség, a kötelező oltás bevezetése után a munkavállalóknak minimum 45 napjuk van a rendelet szerint a védőoltás beadatására, tehát tényleges hatása a kormánydöntés által kínált lehetőségnek majd valamikor a jövő év első harmadában lehet. A baj azonban már most egyre nagyobb, így sokfelé napi tesztelésekkel tervezik gátolni a vírus terjedését. Ezt a munkavállalók is elfogadnák – tette hozzá –, ugyanakkor a bevezetése szinte megfizethetetlen költséget jelent a vállalkozásoknak. Most a legnagyobb szükség az ezt a terhet csökkentő vagy kiváltó állami támogatásra, munkáltatói programra lenne, a közgazdász szerint, mert jelenleg magukra vannak hagyva a cégek a pandémia felfutó ágával.
A Trenkwalder belső csapatát is tesztelni készülnek, mert dacára annak, hogy egyszerre a kétszáz dolgozó harmada van csak bent az irodákban, s őket plexifalak választják el egymástól, a koronavírus náluk is megjelent. Kevés a munkahelyi védelem, ha utána buszra, vonatra szállnak és szabadon mehetnek szórakozóhelyekre, meccsre, lakodalomba a dolgozók – hangsúlyozta G.Nagy Balázs, aki az átlagosnál sokkal rosszabbnak ítéli meg a kistelepüléseken élők, onnan munkába járók tájékozottságát, ahogy ezeken a helyeken az átoltottság is jóval az országos átlag alatt van. Úgy véli, felvilágosító higiénés és oltási kampányokra lenne szükség a járvány megfékezéséhez; az ezekkel kapcsolatos tervekről, konkrét javaslatokról lenne jó többet hallani. Jelenleg a munkaadók egymás között osztják meg az ötleteiket.
„Egy termelő vállalatnál a jelenlegi helyzetben, amikor nincsenek a korábbi járványhullámok idején jellemző szigorú korlátozó intézkedések, másképpen nem lehet elejét venni a fertőzési gócpontok kialakulásának, kollégáink tömeges megbetegedésének” – indokolta a Népszava körkérdésére a Richter Gedeon NyRt. PR-osztálya, miért döntött a vállalat a védőoltás kötelezővé tételéről. A piaci szféra nagy munkaadói közül azonban nem követik őket. A Bosch-nál folyamatosan elemzik a járványhelyzetet, a megelőzést hangsúlyozzák, maszkot kell viselni a telephelyeken, illetve tájékoztatják a kollégákat a vakcinák hatékonyságáról, ám nem tették kötelezővé az oltást. Így járt el a Suzuki is, a cég ezt írta: „Az óvintézkedéseket cégünk folyamatosan felülvizsgálja és figyelembe veszi a Nemzeti Népegészségügyi Központ legfrissebb előírásait is. Jelenleg vállalaton belül és a céges buszokon kötelező a maszk használata, illetve a megfelelő távolságtartás. Számos ponton kézfertőtlenítési lehetőséget is biztosítunk munkatársainknak.” A kiskereskedelmi boltláncok, így a Tesco, a Lidl és a Spár sem tette kötelezővé a védőoltást a dolgozóinak, ahogy a közlekedési cégek sem. A BKV a döntést ismertető válaszhoz hozzátette: „Felelős munkáltatóként azonban belső kommunikációs csatornáinkon minden munkatársunkat az oltakozásra biztatjuk”. A MÁV-Volán csoportnál két nap pótszabadsággal próbálják ösztökélni azokat a munkavállalókat, akik vállalták, illetve vállalják a koronavírus elleni védőoltás felvételét – de kötelezővé nem tették azt.
Az állami szférában tegnap estig kellett elküldeni minden dolgozónak azt a levelet, amelyből megtudhatta, a kötelező oltást elrendelő október 28-án megjelent kormányrendelet alapján idén december 15-ig vagy csak jövő január végéig kell megkapnia a koronavírus elleni első oltást ahhoz, hogy folytathassa a munkáját. Előbbi kör rendszeresen találkozik ügyfelekkel. A pedagógusok, szakképzésben dolgozók, felsőoktatási oktatók mellett érintettek a kulturális intézmények, a rendvédelmi szervek és a honvédség hivatásos állományában dolgozók, utóbbiaknál a honvédelmi alkalmazottak is, a bentlakásos szociális intézményekben, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatóknál munkát végzők, valamint a kormányzati és közszolgálati tisztviselők, és a NAV munkatársai.
A lapunk birtokába került dokumentumok szerint a legtöbb helyen egy névre szóló levél érkezett a munkáltatói jogokat gyakorló vezető aláírásával, amely tisztázta, az illető melyik kategóriába tartozik, emellett kapott egy kitöltendő nyilatkozatot, amelynek aláírásával elismeri, hogy ismeri a kormányrendeletet, megkapta a munkáltatói és adatvédelmi tájékoztatást. A papír aláírása mellett szükség lesz az oltottságot igazoló dokumentumok másolatára, amelyekből kiderül, hány oltást kapott meg, tehát a védettségi igazolvány erre sem elegendő. Aki a visszaküldött nyilatkozathoz nem csatol ilyen igazolást, azt automatikusan nem oltottnak veszik a munkahelyeken.
A beoltottságról illetve az oltási hajlandóságról a felmérések zajlanak, nem számítunk jelentős számú oltást elutasító dolgozóra az államigazgatásban – közölte kérdésünkre a Belügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium és a Miniszterelnökségi sajtóiroda is, miután rákérdeztünk, hogy a kötelezővé tett oltása nyomán hányan távozhatnak a szervezetektől. Minisztériumi forrásaink szerint a kormánytisztviselők körében nincs erős felháborodás a kötelező oltás elrendelése miatt, de már most vannak olyan osztályok, ahol a munkatársak fele fertőzött, ezért lassul az ügyintézés.
A kormányhivatalokból azonban többen távozhatnak az eddigi jelzések alapján – felelte kérdéseinkre Boros Péterné, a Magyar , Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálatban Dolgozók Szakszervezetének elnöke. A legveszélyesebb a szociális terület kiürülése lenne, de ettől nem tart Migács Tibor. A Szociális Területen Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint legfeljebb öt százalék utasíthatja majd vissza az oltások felvételét, de ahol nincs más elhelyezkedési lehetőség, ott még kevesebben.
