;;;

üzemanyag;benzin;gázolaj;benzinár;üzemanyagár;gázolajár;Magyar Ásványolaj Szövetség;

- Nő a kutasok benzinára és kára

Tegnaptól a hazai töltőállomások legfeljebb 480 forintért mérhetik az alapüzemanyagok literjét. Így a 95-ös szerdai, 5 forintos drágulását zömük már nem érvényesítheti.

Tegnaptól a kormány döntése nyomán 480 forinton állt be a normál, E10-nek is nevezett 95-ös benzin és gázolaj legmagasabb, alkalmazható kútára. A jelek szerint ezt a több mint 2 ezer hazai töltőállomáson be is tartották. A zömük napi adatait gyűjtő Holtankoljak.hu tanúsága szerint 51 kút legalább egy forinttal ennél is olcsóbban adta a benzint, több mint felük 479 forint 90 fillérre állt be, a többiek viszont nem vacakoltak és 480-at írtak ki a totemoszlopra. Annak ellenére, hogy a gázolajért vasárnapig a benzin 504 forintos középáránál átlag 6 forinttal többet kértek, a kormányzati árbefagyasztás több kút esetében további, önkéntes tarifacsökkentést váltott ki. Míg ugyanis múlt csütörtökön a honlap egyetlen, a dízelt 480 forintnál olcsóbban kínáló kutat sem tartott nyilván, tegnap már 49, ennél legalább egy forinttal olcsóbb egységet találtunk, pedig azóta a "központi", vagyis nagykereskedelmi tarifák nem változtak. A többség gázolajban is beállt 479 forint 90 fillérre (vagyis e kutak is csökkentették tarifájukat 10 fillérrel). Tegnap egyébként mindkét listán egy tatai Mol-partner bizonyult a legolcsóbbnak.

Hétfőn, vagyis az árbefagyasztás napján folytatódott a hazai kutasok és a kormányzat közötti, színfalak mögötti tusakodás. A csütörtöki árbefagyasztási rendelet - az eredetinél jóval hosszabb - szombati "kiegészítése" szerint annak a kútnak, amely az intézkedés hatálya alatt nem képes heti 48 órás szolgáltatásra, egységét az rendelet érvényességéig át kell adnia egy, Palkovics László innovációs és technológiai miniszter által kijelölt, közeli üzemeltetőnek. Azok a szolgáltatók, amelyek a tegnaptól hatályos szabályok betartásával nem képesek az üzemanyagok hatósági áras forgalmazására, kötelesek üzemszünetet hirdetni - fogalmaz közleményében az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). Az ismételt jogsértésen ért vállalkozás üzemeltetési joga legalább egy napig, legfeljebb fél évig korlátozható. Ilyenkor, a szakminiszter kijelölése alapján, a szükséges anyagi, technikai és ellátási képességekkel, megfelelő hatósági engedéllyel rendelkező, korábban nyilvántartásba vett szolgáltató veheti át ideiglenesen a töltőállomás működtetését - írják. Az ITM november 18-ig várja ama kutasok jelentkezését, akik felkerülnének a kiesőket pótlók listájára.

Lapunk egy "márkátlan" kutat üzemeltető, "névtelen" forrása úgy számol, hogy a hazai piac túlnyomó részét ellátó Mol kiskereskedelmi partnereinek zöme 480-as kútár mellett már nem tudja kitermelni saját költségeit. Tovább legfeljebb néhány, szerencsésebb elhelyezkedésű, esetleg más finomítókkal kapcsolatban álló egység bírhatja. Szerinte ez a kútüzemeltető kisvállalkozások tömeges csődjével fenyeget. A helyettesítés igen feszítő kérdéseként vetette fel úgy a munkaerő, mint a pénztárgép "átadás-átvételét". Ezekre egyelőre nem látnak ész- és jogszerű megoldást.

A Mol tegnap bizonyságát adta, hogy a kormánydöntés ellenére nem változtat nagykereskedelmi árképletén. Ennek megfelelően szerdától bruttó 5 forinttal emelkedik a benzin - igaz, immár csak nagykereskedelmi - ára. A hétfői állapothoz képest tehát ennyivel nő a hazai kutasok vesztesége és feszültsége. A múlt heti árrendelet után lapunknak "fehér" és "színes" kútüzemeltetők is 10-20 forintra tették a még kibírható nagykereskedelmi áremelkedés mértékét. Egyébként a - mostantól nem a közlekedőket, hanem a kutasokat sújtó - tarifákat a nemzetközi olajárak csökkenése ellenére emelték. A háttérben tehát leginkább a forint dollárral szembeni, folytatódó gyengülése állhat.

Tegnap egy magán-töltőállomáson mindenesetre kérdésünkre úgy látták: a hazai autósok úgy tankoltak, mintha nem lenne holnap. Egyelőre úgy vélték, nem szívesen hagynának fel az iparral, de azért az átvevők listájára sem jelentkeznének.

A DK gyanakszikA DK írásbeli körkérdésben tudakolja az Orbán-kormány tagjaitól, hogy ők vagy családtagjaik az elmúlt év során adtak-e el Mol-részvényt - jelentette be online sajtótájékoztatóján Varju László alelnök. Emlékeztetett, hogy Molnár József, az olajcég vezérigazgatója múlt hét hétfőn 200 millió forintnyi Mol-részvényt adott el. A papír értéke a múlt hét csütörtökön és pénteken jelentősen csökkent. Igaz, tegnap - 0,99 százalékkal gyengülő BUX mellett - a Mol értéke már 1,94 százalékkal nőtt. 

„A nullás árrés azt jelenti, hogy saját zsebből kell fizetni”

– A benzinnel most vagyunk nullán, a dízelen még van nagyjából öt forint haszon literenként, de ebből nem lehet fenntartani a kutat – mondja egy szuszra Koczor András, a Somogy megyei Hetes település benzinkútjának üzemeltetője, és nagy lendülettel folytatja: – Főleg, hogy a Mol szerdától öt forinttal emeli a nagykereskedelmi árat, azaz onnantól már minden liter benzin mínuszos lesz. Nem is tudom, hogyan képzelték ezt fönt?!

A kormány ugyan csak az alapüzemanyagok, vagyis a 95-ös benzin és a sima gázolaj árát fagyasztotta be 480 forinton, vagyis a prémiumoké megmaradt bőven 500 fölött, ám Koczor András szerint, amióta durván elszálltak az árak, a drágábbakból jóval kevesebb fogy.

– A legrosszabb, hogy nem tudunk semmit, kiszámíthatatlan és bizonytalan a jövő. Jelen állás szerint három hónapra fagyasztották be az árakat, de már hallani, hogy ebből bizony fél év lesz, ki kell tartani a választásokig. Csak azt nem értem, miért a benzinkutasokkal fizettetik meg a rezsicsökkentésnek hívott hatósági árszabályozás költségeit – háborgott a kutas.

A hetesi kút üzemeltetője úgy vélte, ha valóban segíteni akart volna a kormány, az üzemanyagok nagykereskedelmi árát maximálta volna, vagyis a Mol állná a cechet a benzinkutasok helyett.

– Az embereknek fogalmuk sincs róla, hogy egy átlagos töltőállomás nem aranybánya – jegyezte meg. Aztán beavatott minket a kútüzemeltetés alapvetéseibe. Mint fogalmazott, literenként nagyjából 30 forintos árréssel dolgoztak eddig a kutak, ebből kellett kitermelni a rezsit, az alkalmazottak bérét és valamennyi hasznot. A nullás árrés viszont azt jelenti, hogy mostantól saját zsebből kell majd mindent fizetni, nem véletlen, hogy már a hétvégén mondták többen, elküldenek alkalmazottakat. Januártól pedig – tette hozzá – még rosszabb lesz a helyzet, hiszen 200 ezerre nő a minimálbér, így azzal együtt az adók és a járulékok is emelkednek, amit szintén ki kell fizetnie a kutak üzemeltetőinek, vagyis még mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk, ha nem akarnak embert elküldeni.

Ráadásul a 480 forint az autósoknak sem jelent nagy segítséget Koczor András szerint, hiszen az még mindig bőven a korábbi, valamivel több, mint 450 forintos csúcsár felett van.

– Nem véletlen, hogy bár csütörtökön bejelentették a 480-as maximált árat, a forgalmon abszolút nem látszott. Ugyanannyian jöttek az elmúlt három napban, mint korábban, s hétfőn sem fogyott több üzemanyag. Akinek az 510 forintos benzin drága volt, annak ez is drága, akinek mennie kell, annak pedig szintén mindegy – összegzett Koczor András.

A vállalkozó azon csak kínjában mosolygott, hogy a töltőállomások üzemeltetőit kötelezték a nyitvatartásra: ellenkező esetben elvehetik és másnak adhatják az üzemeltetési jogot.

– Az ember nem zár be, mert ki kell szolgálni a vevőket, még ilyen áron is – jegyezte meg. – Ráadásul az úgynevezett elvárt forgalom után mindenképpen adózni kell, tehát az is költség. Tehát maradunk nyitva, viszont bevétel híján centizni kell majd a rendeléssel, ami azt jelenti, hogy előfordulhat, éppen nem lesz üzemanyagunk, mert nem tudunk tartalékolni, hanem próbáljuk kiszámolni, mikor fogy el az előző adag. És ez nem szabotázs vagy sértődés, hanem szimpla matematika: ha nincs elég bevételem, nem tudok elegendő árut venni.

Egyre ritkább a tele tank„Amit mondanék, az nem tűri a nyomdafestéket” – hárította el érdeklődésünket az egyik kis, „márkátlan” azaz nagy hálózathoz nem tartozó fővárosi benzinkút kiszolgálója. Annyit azért elárult, hogy nem véletlenül nincs jelen a főnöke: jelenleg is "rohangál fűhöz-fához", pontosabban a franchise partneréhez, hogy mi legyen, ki viselje majd a nyomott árak miatt veszteséget. Szerinte eddig azért jócskán megérte a benzinkút üzemeltetés, így biztosan egy darabig kitarthat a cég, legalábbis nekik nem mondták, hogy leépítés következne. Az mindenesetre látványos, hogy a kormány az ő bőrükre népszerűsíti magát a benzinár rögzítésével.„Miért nem rögzítik akkor ugyanígy a kenyér árát?” – utalt arra, hogy az is sokat drágult. A benzinkút előtt, majd a többi, nagy hálózatnál megszólított autósok jobbára a vállukat vonogatták, amikor azt kérdeztük, örülnek-e az árak befagyasztásának. Volt aki szerint ez jó, más megjegyezte, más viszont úgy összegzett: rendben van, hogy rögzítették az árat, ám a kormány behozza majd máshol ezt az összeget, még jobban megugrik például az élelmiszerek ára. „Majd benzint eszünk” – nevetett a József néven bemutatkozó kiskereskedő, aki szerinte, ha a kormány tényleg fékezni akarná a drágulást, akkor inkább az áfát csökkentené. – Ez is drága, ha nem tankolom tele a kocsit, észre sem venni a különbséget – legyintett Gálfi Károly egy kaposvári benzinkútnál. – És nyár óta, amióta megugrottak az árak, inkább összegre, mint literre tankolok: 15 ezer forintért, függetlenül, ez hány litert jelent. Hasonlóképpen gondolkodott Virágh Attila is: egy tele tank benzinnél egy ezrest lehet nyerni, viszont valahol mindegy, hogy 25 vagy 26 ezer forint a végső összeg, mindkettő horribilis az üzemanyagért. Egy somogyi benzinkutas szerint az autósok láthatóan belefásultak a magas benzinárba, amit bizonyít, hogy hiába számítottak rá, hogy az ármaximálás hírére a hétvégére visszaesik a forgalom, s hétfőn majd sorok állnak, hogy tankoljanak, egyáltalán nem látszott a különbség. - Húsz éve egy ötforintos emelés hírére megduplázódott-megtriplázódott a napi forgalom, s ötven méteres sor állt a kút előtt – állította. – Most viszont semmi változás. Illetve annyi látszik, egyre többen nem tankolják tele a kocsit.