Csütörtök este megjelent a Magyar Közlönyben az üzemanyagárak aznap bejelentett befagyasztásáról szóló kormányrendelet. Eszerint a kabinet a veszélyhelyzetre hivatkozva olyképp módosítja az 1990-es ártörvényt, hogy a normál benzin és gázolaj november 15-étől három hónapig nem értékesíthető a kutakon bruttó 480 forintnál magasabb literáron. Némiképp ellentmondásosan ugyanakkor azt is megjegyzik, hogy a rendelet a koronavírus miatti veszélyhelyzet hatályáig érvényes. Ez pedig jelen állapot szerint jövő évi január 1-ig tart. Ugyanakkor értesüléseink szerint az iparág legalább három hónappal, vagyis a veszélyhelyzet meghosszabbításával számol.
A rövid rendelet kimondatlanul is megválaszolja azokat a bonyolult kérdéseket, hogy az árkedvezményt az értéklánc mely szereplőjére terhelik. Eszerint a veszteséget egyértelműen a lánc végén álló kiskereskedőkre nyomják, mindennemű ellentételezés nélkül. Kremlinológus szemmel nézve szokatlanul csípős nyilatkozatot adott ki tegnap a kormányzati lépés kapcsán az iparág nagy hazai cégeit tömörítő Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ). A hazai olajpiacon a rendszerváltást követően azonnal komoly verseny alakult ki, ami napjainkig fennáll - írják. A hosszú távú szabad piaci tevékenység révén mára jó minőségű, magas ellátási biztonságot nyújtó üzemanyag-kiskereskedelmi rendszer alakult ki. A MÁSZ üzemanyag-forgalmazással foglalkozó tagvállalatai elkötelezettek az Európai Unió olyan értékei mellett, mint például a szabad, független piaci működés. Tagvállalataik tiszteletben tartják, hogy a kormány átmenetileg megszabta a töltőállomásokon forgalmazott 95-ös motorbenzin és dízel-gázolaj kiskereskedelmi árának felső határát. A tagvállalatok a jogszabályi feltételek megismerését követően kidolgozzák a végrehajtás részletes módját, amiről partnereiket haladéktalanul értesítik.
Az országban működő, mintegy 2 ezer, többségében kisvállalkozások által üzemeltetett töltőállomás több mint 15 ezer dolgozót foglalkoztat. A MÁSZ szükségesnek tartotta volna a döntés előtt egyeztetéseket folytatni az iparág képviselőivel a megvalósítás lehetőségeiről és a bevezetés feltételezhető hatásairól. A bejelentett ármaximálás megválasztott szintje hatással lehet az érintett vállalkozások éves teljesítményére. Az elszenvedett veszteségek pedig kihathatnak a tervezett beruházásokra, legyen az saját döntés, vagy éppen jogszabályi - környezetvédelmi vagy energiahatékonysági - kötelezettség. A döntés számításon kívül hagyja az árszintre szintén ható és a kormányzat hatáskörébe tartozó elemek, mint az üzemanyagárak jövedéki adója, a tárolási díj és áfa esetleges csökkentését. A legtöbb érintett vállalat a tavaly az olajvállalatokra is kiterjesztett kiskereskedelmi adó, illetve a rendkívüli energiaadó és a hatékonysági kötelezettség alanya is. A szövetség tagvállalatai remélik, hogy a kormányzat követi az új szabály hatásait és kész egyeztetéseket folytatni a piaci szereplőkkel a szükségessé váló módosításokról, az intézkedés kivezetésének időpontjáról és feltételeiről, amiben a MÁSZ-ra partnerként tekinthet - zárul az érdekképviselet közleménye.
A MÁSZ tagvállalatai közül az OMV-től azt a választ kaptuk, hogy "az OMV mindig a kormányzati szabályozásoknak és előírásoknak megfelelően működik", a Lukoilokat üzemeltető Normbenz Magyarország részéről pedig úgy nyilatkoztak, hogy jelenleg tájékozódnak a tervezett intézkedésről, illetve elemzik annak várható hatásait. A részleteket egyelőre nem ismerik, de egyeztetnek a MÁSZ-szal. A többi lánctól nem érkezett válasz.
Egyébként egyre-másra látnak napvilágot a különböző szakértői elemzések az iparágat a lépés nyomán érő veszteségről. Ez negyedévre vetítve néhány tízmilliárdra rúghat. Ez az iparág méretéhez - vagy épp a Mol harmadik negyed évi, 308 milliárdos EBITDA-nyereségéhez képest - nem túl nagy összeg. Ennek megfelelően információink szerint a nagyobb kútláncoknál - a MÁSZ-közlemény hangulata ellenére - nem keltett különösebb hullámokat az egyébként velük előtte valóban nem egyeztetett intézkedés. Igaz, e forrásaink is hozzátették, hogy a jelenlegi állapotból kiindulva. Egyöntetűen néhány tíz forintra tették azt az összeget, amekkora további, piaci hatású nagykereskedelmi áremelkedés már jelentősen növelné feszültségeiket. Ráadásul ebben az olajárnál vagy az OPEC-nél sokkal nagyobb kockázati tényező a forintárfolyam, vagyis a jegybank és Matolcsy György.
Jóval borúsabb a több mint ezer "márkátlan", vagy "fehér" hazai kút jellemzően kis- és középvállalkozási méretű gazdáinak helyzete. De sokan közéjük sorolják a márkás kutak franchise-üzemeltetőit is. E kör költségvetése jóval kifeszítettebb és így hamarabb tehetnek lakatot a kútjukra, amiként "márkátlan" állomások üzemeltetői ilyetén terveiket lapunkkal is megosztották.
