„Örülnék annak, ha minél több roma bejelentkezne a nemzetiségi névjegyzékbe. Így legalább az ő szavazatukat nem tudják megvenni egy zsák krumpliért a pártok” – magyarázta az egyik képviselő az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) közgyűlése előtt.
Ahhoz, hogy szavai értelmet nyerjenek, felidézzük: a keddi közgyűlés eldöntötte, hogy a Lungo Drom (és a Fidesz) által favorizált Farkas Félix helyett Agócs János, az ORÖ elnöke vezeti majd a roma nemzetiségi listát a parlamenti választáson. Farkas Félix két ciklus óta korlátozott hatáskörrel bíró, szavazati joggal nem rendelkező nemzetiségi szószólóként vett részt az Országgyűlés munkájában. Agócs János ezzel szemben kijelentette, hogy számára a szavazati joggal járó parlamenti képviselőség megszerzése a cél. Ennek szavazatok tízezreiben mérhető jelentősége van.
Az adott nemzetiség listájára – ahogyan előző cikkünkben is írtuk – azok szavazhatnak, akik regisztrálták magukat az „országgyűlési választásra kiterjedő” nemzetiségi névjegyzékben. Azok viszont, akik szerepelnek a nemzetiségi névjegyzékben, nem szavazatnak pártlistára. A jogszabályok szerint a kettő kizárja egymást. Ebből értelemszerűen az is következik, hogy a nemzetiségi névjegyzékben lévők a pártok szempontjából elveszített választóknak számítanak (már ami a listás szavazatokat illeti).
A tizenhárom nemzetiség mindegyike egy-egy kedvezményes parlamenti mandátumra lehet jogosult. Az általános választási részvételi arány és a pártok töredékszavazatai alapján számítják ki, hogy a kedvezményes mandátum eléréshez hány nemzetiségi szavazatra van szükség. Ahhoz, hogy valaki pártlistáról kerüljön a parlamentbe, ennek a többszöröse kell. A legtöbb nemzetiségnek azonban – létszámából adódóan – a kedvezményes mandátum megszerzése is teljesíthetetlen feladat. Reális lehetősége erre csak a németeknek és természetesen a legnagyobb nemzetiségnek, a cigányságnak van.
Nemzetiségi jelöltként eddig egyedül a jelenleg is parlamenti képviselő német Ritter Imrének sikerült kedvezményes mandátumot szereznie 2018-ban. Igaz, a romák meg se próbálták. Az előző két választás alkalmával a Fidesz úgy kalkulált, hogy a pártlistára leadott cigány szavazatok fontosabbak számára, mint az, hogy a vele szövetséges Lungo Drom politikusa mandátumhoz jusson.
2018-ban például a roma névjegyzékben regisztráltak száma először növekedésnek indult, majd jócskán 20 ezer alá csökkent. A fideszes Farkas Flórián vezette Lungo Drom ugyanis azt kérte a romáktól, hogy iratkozzanak le a névjegyzékről, és a parlamenti választáson listán is szavazzanak a Fideszre. Így lett (2014 után másodszor is) nemzetiségi szószóló az Farkas Félix, aki most alulmaradt az ORÖ közgyűlésén.
A szószólói tisztség betöltéséhez nem kell semmiféle szavazathatárt elérni. Egészen más a helyzet, ha valaki a parlamenti képviselőségért indul. A kedvezményes mandátumhoz szükséges szavazatszám 2014-ben és 2018-ban is 22 ezer körül mozgott. A 2019-es önkormányzati választás előtt a parlamenti választásra is regisztrált romák száma megint nőni kezdett, ma már meghaladja a 33 ezret.
Agócs János biztosra akar menni. Lapunknak elmondta, hogy addig kampányol majd, amíg nem lesz majdnem még egyszer ennyi, összesen 60 ezer roma szavazó a nemzetiségi névjegyzékben. (Kérdésünkre hozzátette, hogy várhatóan jövő év elején, januárban hirdet programot.)
Ha a Fidesz eddigi taktikájából indulunk ki, akkor a regisztrált romák szavazatai főként a kormánypártnak fognak hiányozni. Másfelől ugyanígy elképzelhető az is, hogy azok a választók, akiket Agócs János és szervezete, a Firosz (Fiatal Romák Országos Szövetsége) képes mozgósítani, máskülönben inkább az ellenzéket támogatnák. Tényszerűen annyi állítható: ha valóra válik Agócs János terve, akkor a pártok nem számolhatnak 60 ezer roma listás szavazatával.
Nemzetiségi lista esetében nincsenek töredékszavazatok. Tehát azok a szavazatok, amelyek a parlamenti mandátum megszerzéséhez szükséges mennyiségen túl érkeznek, semmilyen formában nem hasznosulnak.
Az ORÖ nem egyeztetett széles körben arról, hogy ki legyen a roma nemzetiségi lista vezetője. Agócs János így aligha remélheti, hogy a pártoktól független cigány közéleti szervezetek egyöntetűen felsorakoznak mögé. Az ORÖ képviselőivel beszélve ugyanakkor többen is hangsúlyozták, hogy lényegesen felértékelődik a cigányság politikai szerepe, ha saját jogon képviselőt küld a parlamentbe: különösen akkor, ha szoros választási eredmény esetén ő lesz a mérleg nyelve az Országgyűlésben.
