A szeptemberi 5,5 százalékos inflációs után minden elemző az áremelkedés ütemének gyorsulását jósolták: októberre 6 százalék körüli éves pénzromlást, novemberre 6,5 százalékot vártak. Ezzel szemben a KSH kedd reggel nyilvánosságra hozott jelentése szerint már októberben az árak átlagosan 6,5 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Egy hónap alatt az árak 1,1 százalékkal emelkedtek – ilyen gyors egyhavi növekedésre tavaly júliusban az első koronajárvány utáni nyitásban volt példa.
A KSH jelentése szerint az elmúlt egy évben az élelmiszerek ára emelkedett jelentősen, míg kiugró mértékben az üzemanyagok és és dohányáruk drágultak kiemelkedő mértékben. Az élelmiszerek ára 5,2, ezen belül az étolajé 30,4, a margariné 18,8, a liszté 12,5, a munkahelyi étkezésé 10,1, a baromfihúsé 9,3, a péksüteményeké 8,4, a kenyéré 8,1, a büféáruké és az éttermi étkezésé egyaránt 7,9 százalékkal emelkedett.
A járműüzemanyagok ára 30,7, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 13,9 százalékkal lett magasabb.
A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 11,3, ezen belül a dohányáruk 17,6 százalékkal drágultak. A tartós fogyasztási cikkekért 5,4, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 12,7, a szobabútorokért 12,5, az ékszerekért 10,8, az új személygépkocsikért 6,9 százalékkal kellett többet fizetni. A szolgáltatások díja 3,7 százalékkal emelkedett, ezen belül a lakásjavítás és -karbantartás 13,8, a járműjavítás és -karbantartás 8,4 százalékkal került többe – mint egy évvel ezelőtt.
A nyugdíjas fogyasztói árindex – a KSH mérése szerint – „csak” 5,7 százalék volt. Ugyanakkor a háztartások és magánszemélyek által érzékelt infláció minden évben 1-2 százalékponttal magasabb a tényleges drágulásnál, hisz vásárláskor az emberek az élelmiszerek és üzemanyagok áraival szembesülnek napról napra. A 6,5 százalékos infláció már önmagában is ijesztően nagy – hisz a jegybank inflációs célja 3 százalék lenne – de az érzékelt infláció ennél is magasabb lehet, ami tovább fűtheti az áremelési várakozásokat.
Az elszálló árak egyre nagyobb problémát okoznak politikai szempontból is, hisz azzal semmit sem tud kezdeni a kormány és a jegybank se, hogy késve kezdett a nyáron szigorításokba. Így viszont fél évvel a választások előtt fontos – ha nem az első számú – kampánytémává léphet elő az infláció – hisz az árak emelkedése szinte mindenkit érint és a legérzékenyebben épp a legalacsonyabb jövedelmű háztartásokat.
Annak ellenére, hogy meglehetősen felfokozottak voltak az inflációs várakozások, a friss adatnak ismételten sikerült meglepnie az elemzőket. A piaci konszenzust messze felülmúló, éves alapon 6,5 százalékos inflációt mért a KSH 2021. októberében. A kiugró infláció ugyanakkor nem csak az alacsony bázis következménye, hiszen havi alapon is 1,1 százalékkal drágult a fogyasztói kosár. Legutóbb a 2020-as újranyitás során, vagyis júliusban volt ilyen mértékű havi infláció. Ezt megelőzően pedig egészen 2012-ig kell visszamennünk, hogy hasonló havi és éves bázisú áremelkedési ütemet lássunk. Habár azt sejteni lehetett, hogy az üzemanyagok áralakulása jelentősen megdobja majd az inflációt, ennél azonban többről van szó – vélekedett Virovácz Péter az ING Bank vezető elemzője.
A részletes adatokat nézve ugyanis egyértelműen kiderül, hogy az üzemanyagok drágulása mellett az élelmiszerek is jelentős áremelkedést mutattak. Éves összevetésben már 5,2 százalékos a termékkör inflációja, ami egyaránt köthető az alapanyagok drágulásához, de a feldolgozott élelmiszerek áremelkedéséhez is. Emellett a szezonális áralakulástól eltérően a szolgáltatások ára is jelentősen emelkedett havi összevetésben. Az elemző emlékezetet arra, hogy a 6,5 százalékos adat jelentősen felülmúlta az MNB szeptemberi Inflációs jelentésében közzétett rövidtávú előrejelzést. Mára gyakorlatilag borítékolható, hogy a szeptemberben felvázoltnál is magasabb lesz az idei és a jövő évi infláció is, ami tovább késleltetheti az inflációs cél elérését, amennyiben az MNB nem változtat az előrejelzés mögött meghúzódó kamatpálya elképzelésén. Az ING legfrissebb előrejelzése idénre már átlagosan 5 százalékos inflációval számol, de jövőre is 4,5 százalékot meghaladó áremelkedést láthatunk majd.
Elképzelhető, hogy a Magyar Nemzeti Bank eltér az elmúlt két hónapban látott 15 bázispontos lépésköztől és annál jóval jelentősebb kamatemelésre szánja el magát a mai adatok fényében novemberben. Szintén nyomást helyez a hazai jegybankra, hogy a régiós központi bankok jóval nagyobb mértékben emelik a kamatokat. A lengyelek 75, a csehek 125 bázisponttal szigorítottak – mondta Virovácz Péter
