Az Eurostat közzétette az egyes európai uniós országok által kiadott tartózkodási engedélyekre vonatkozó tavalyi statisztikáját - szúrta ki a 24.hu. 2020-ban összesen 2,2 millió nem EU-s tagállamból jövő személy kapott engedélyt, ez csökkenő tendenciát mutat a 2019-hez évhez képest. Lengyelország 598 ezer kiadott tartózkodásival megnyerte a „versenyt”, az ezüstérem Németországé (313 ezer), amely éppen csak megelőzte Spanyolországot (312 ezer). Litvániában egyedülállóként nőtt az engedélyadások száma, Csehországban viszont több, mint a felére csökkent egy év alatt.
Magyarország a 2010-es kormányváltás után 14 369 főt engedett be és 2016-ig (22 842) lassan növekedett ez a szám. 2017-ben jött egy nagyobb ugrás (32 229), majd 2018-ban már 55 739-re kúszott a mutató. A rekord a 2019-es év volt (62 073), idén összesen 54 835 nem uniós állampolgár kapott zöld jelzést itthon.
A listát toronymagasan az ukránok vezetik 20 744 fővel, őket követik a kínaiak (5998), a vietnámiak (3030), a szerbek (2104) a dél-koreaiak (2063), a törökök (1757), az indiaiak (1569). Az Amerikai Egyesült Államokból (1505), valamint Oroszországból (1393) is szép számmal érkeztek, a többi egyéb nemzetiség pedig 13 843 főt tesz ki.
Szlovéniában és Romániában a 600-at sem éri el az ukránok száma, mi egy kisvárosnyit fogadtunk be.
Statisztikák készültek arról, hogy ki milyen célból kér bebocsájtást az országba. A Magyarországon engedélyt kapók 58 százaléka munkavégzés miatt, 16 százaléka oktatási célból, minden ötödik egyéb, minden tizenötödik pedig családi okokra hivatkozva kapott oltalmat. Az ukránok és a dél-koreainak túlnyomó része a munka miatt jött az országba, a szírek tanulni jöttek, az irakiak harmada családi, a kínaiak kétharmada, és az oroszok fele egyéb okokat jelölt meg.
