Csalódott, hogy nem a Toxikomát neveztük az Oscarra, hanem a Post Mortemet?
Nem mondom, hogy nem. A Toxikoma nagyot szólt, elképesztően pozitívak a nézői visszajelzések. Témájában abszolút nemzetközi, a drogfüggőség, illetve szenvedélybetegség ismert probléma a világ minden pontján. Megérdemelte volna ez a film a lehetőséget. Csalódott vagyok, de nem csodálkozom. A veszprémi Magyar Mozgókép Fesztiválon a Toxikomát kilenc kategóriában jelölték díjra, de végül egyetlen egy elismerést sem kaptunk a gálán. A Post Mortem, viszont - melyet nem is vetítettek a fesztiválon - kapott négyet.
Lehetett volna szakmaibb döntést hozni az Oscar-nevezés kapcsán, mint a Post Mortem nominálása. A Toxikoma mellett Nagy Dénes a Berlinálén legjobb rendezés díjával elismert Természetes fény is ott volt a mezőnyben.
Egyet tudok ezzel érteni, mindamellett, hogy a Bergendy Pétert nagyon tehetséges rendezőnek tartom. Egy ilyen döntés esetében bizonyos szempontokat mérlegelni kell: a legjobb külföldi film kategóriájában egy nemzetnek nem horrorfilmmel kell indulnia. Egyszerűen nem odavaló műfaj.
Számos kritikus azt írta: a Toxikoma Herendi Gábor legjobb filmje.
Ez most nem fáj! Ugyanakkor nem szeretnék hosszútávon eltávolodni az eredeti portfóliómtól, nagyon szeretek vígjátékot készíteni – ebben a műfajban a legnehezebb nagyot alkotni. A Toxikoma esetében nagyon örülök, hogy egy drámát le tudtam ilyen szinten vezényelni és per pillanat én is ezt a művemet szeretem a legjobban.
Nagyot fut mostanság a médiában. Egyik interjújában azt mondta, hogy úgy érezte a szakma nem fogadta igazán be. Miközben a rendszerváltás óta készült filmek top 10-es nézettségi listáján ötöt ön jegyez.
Valós frusztrációm volt ez, nem mondom, hogy nem volt némi alapja, de már régen elmúlt ez az érzés. Filmrendezőnek tartom magam, és azt gondolom, ma már elismer a szakma is.
Mennyire egységes ez a szakma? A Bűnös várossal művészként, közszereplőként meg interjúkban áll ki a NER ellen. De mintha egyedül lenne.
Van erről egy szomorú véleményem: a filmszakma szereplői többnyire a félelemben egységesek. Semmilyen szinten nincsenek követőim az aktivizmusban. Abban reménykedtem, hogy kicsit a kollégák felbátorodnak. A közelmúltban volt egy-két interjú, ahol a problémákat ecsetelték, igen finoman megfogalmazva. Mindazonáltal nagyon sokan fel vannak háborodva a Nemzeti Filmintézet döntésein, de a rendező társadalom nem mer megnyilatkozni. Talán abban bíznak, hogy egyszer csak majd kapnak újra lehetőséget. Nem haragszom személy szerint senkire ezért, ma Magyarországon ilyen viszonyok mellett kell élni, mert retorziók igenis vannak.
De, ahogy ön korábban fogalmazott: már rajta van a fekete listán.
Valószínűleg nem létezik egy ilyen írásos lista, de egyszerűen vannak alkotók, akik nem jutnak munkához. Annyi pályázatomat utasították el, hogy nekem már úgy tűnik, hogy ebben a rendszerben nem fogok tudni filmet készíteni.
A Nemzeti Filmintézet hat pályázatát kaszálta el. Volt köztük olyan, mely megfelelt volna a kor kulturkampf-kompatibilis ízlésvilágának?
Hogyne. Az Akasztófa virágok című filmtervem a tizenhárom aradi vértanúnak állított volna emléket. Hegedűs Bálint írta a forgatókönyvet és a Kincsem stábja áll volna össze rá, egy, a mai kor igényeinek megfelelő alkotás lett volna.
Hegedűs Bálint nincs rajta a fekete listán?
Nem tudom, nem búslakodunk együtt egy kocsma sötét sarkában egy pohár bor fölött…
Amikor még Lajos Tamás benne volt a Kincsem produkcióban, megvolt már Hegedűs Bálint forgatókönyve?
Engem Lajos Tamás kért fel a rendezésre. Amikor igent mondtam neki, a forgatókönyv még nem volt végleges, így mintegy egy évig fejlesztettük közösen a Bálinttal, konkrétan Lajos Tamás égisze alatt, aki aztán a Vajnával nem tudott megegyezni és eladta neki a projektet.
Ez azért érdekes, mert 2018-ban a kulturkampf nevében a filmalapot vették célba a jobboldali erők és Kincsem is a támadás középpontjába került, mint a történelemhamisítás esete. Még Novák Előd is beszállt, aki Facebook bejegyzésben azt írta, hogy a filmje leszámol a hazafias érzelmekkel.
Tényleg ezt írta? Nem tudtam. Nekem úgy tűnik, hogy a film pont át van itatva hazafias érzelmekkel és történetesen ez is volt a célunk.
Nem gondolja, hogy mélyebben gyökereznek a problémák és a Kincsem miatt lett fekete listás?
Nem tudom, annak idején bennem fel sem vetődött, hogy efféle probléma lenne a filmmel. Történelemhamisítás? Rengetegszer elmondtuk, leírtuk, hogy egy játékfilmben elég sok fikciós elem, kell, hogy legyen, hogy fogyasztható legyen, ezt jeleztük is a filmre kiírva. A forgatás előtt a Filmalap végzett egy kutatást: kiderült, hogy negyven év alattiak körében effektíve senki sem hallott a csodalóról. A film ezt megváltoztatta. Illetve a Nemzeti Lóverseny iránti érdeklődés a sokszorosára nőtt. Számos rendezvényt is szerveztek, melyek keretében vetítették a filmet. Azt elvitatni, hogy a Kincsem nem táplálta a hazafias érzelmeket, nevetséges állítás.
Mit gondol most a Vajna korszakról? Sokan most azt hangsúlyozzák ki milyen sok lehetőséget kapott akkor.
Amikor és ahogyan a Magyar Nemzeti Filmalap megalakult, az antidemokratikus volt. Az pedig, hogy volt egy döntőbizottság, melyben jó ideig nem váltották egymást az emberek, a filmszakma elutasította. Azt, hogy végül Vajna egy átlátható, jól ellenőrizhető rendszert hozott létre mindezek után, illetve, hogy nem engedte be a politikát, mai szemmel elképesztő eredmény. Ő hozta létre azt az állapotot, hogy magyar filmre több pénz fordítható, mint korábban valaha. A döntőbizottság szakmai alapokon működött. Nem mellékesen: Vajna minden egyes filmtervemre nemet mondott, valami mindig nem tetszett neki – mondjuk egy kiválasztott főszereplő – de végül elfogadta, hogy kisebbségben maradt a szavazáson. Ellenben most, a Nemzeti Filmintézet idején a bizottság tagjai nem a saját meggyőződésük és szakmai hozzáértésük szerint hozzák meg a döntéseiket. Legalábbis az esetek zömében nem.
Abból következtetve, hogy milyen tematikájú produkciókat támogatnak, úgy tűnik, nagyon biztosak, hogy van az ő olvasatuk szerinti nemzeti filmekre igény.
Meglátjuk. Az azonban biztos, hogy az Elkxrtuk eredményeit nem kell figyelembe venni, mert az nem műalkotás, hanem egy politikai mozgalomként funkcionáló mozgókép. Egy demonstráció. A jobboldal pedig sokkal jobban mozgósíthatóbb Magyarországon, felhívásszerűén tódulnak a mozikba. A nézőszám szerintem nem tükrözi a film minőségét.
Akkor látta?
Nem, de érdekel. Meg fogom nézni.
A Bűnös várost sokan szembe állítják az Elkxrtukkal.
Részemről nincs ilyen, csupán annyi a tény, hogy engem inspirált az Elkxrtuk a Bűnös város elkészítésére. De, hangsúlyozom, ez nem kettő ellenfilm, ugyanakkor örülnék, ha mozgalmi szinten néznék ezt is, ám toborozni vagy ingyen vetíteni én nem fogok – hacsak nem jön egy gazdag mecénás és fedezi a költségeimet. Amúgy meg a két produkció a Dávid és Góliát tipikus esete.
Miért nincs stáblistája a Bűnös városnak?
Én nem firtattam, hogy a színészek, és a stáb tagjai közül ki hogyan viszonyul a dologhoz, nem akartam, hogy bárki is úgy érezze, hogy ezzel politikailag involválódik. Én írtam, én állok mögötte. A stáblista elhagyása is az én irányomba tereli a figyelmet. Az igazi probléma az, hogy manapság ezen egyáltalán gondolkodni kell.
Van értelmezhető üzleti modell a Bűnös város mögött?
A filmkészítés drága dolog, nyilván ez egy invesztíció a részemről a jövőbe. Ez egy új formája a filmkészítésnek, amikor maga az alkotó létrehoz egy saját streaming oldalt a filmjeinek. Ha most egy ideig nem tudok játékfilmeket készíteni, ki szerettem volna próbálni, hogy internetes tartalmakért hajlandók-e fizetni a nézők.
Ha igen, akkor jöhet a Bűnös város 2?
Inkább úgy fogalmaznék: vannak még terveim.
