Bár a szerződésben foglaltak és biztonsági előírások értelmében az egyes felhasználókra nem tehetünk utalást, arról biztosíthatjuk, hogy az NSO nem tolerál semmilyen visszaélést a termékeivel. Amennyiben egy ilyen kiderül, a vállalatnak megvannak a megfelelő szankciós eszközei, beleértve a szerződés felbontását - reagált Kósa Lajos szavaira a 24.hu-nak a Pegasus nevű kémszoftver gyártója.
A lap azután fordult az izraeli céghez, hogy Kósa Lajos az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának elnöke beismerte, hogy a Belügyminisztérium vásárolt abból a kémszoftverből, amellyel többek közt magyar újságírókat, üzletembereket, ügyvédeket, illetve politikusokat figyeltek meg az elmúlt években. Kósa volt az első magyar, kormánypárti politikus, aki nyíltan beszélt az Orbán-kormány és a Pegasus közti közvetlen kapcsolatról a botrány júliusi kirobbanása óta. A beismerés a nemzetközi sajtó érdeklődését is felkeltette.
Megírtuk: kezdeményezi az ellenzék, hogy azon képviselőik is belenézhessenek a Pegasus-ügy irataiba, akik rendelkeznek C típusú átvilágítással, de nem tagjai a nemzetbiztonsági bizottságnak, ezért hamarosan összehívják a honvédelmi-, rendészeti és a nemzetbiztonsági bizottság rendkívüli együttes ülését – mondta a Népszavának Stummer János. A nemzetbiztonsági bizottság jobbikos elnöke egyértelművé tette Kósa Lajosra utalva, hogy a fideszes képviselő minősített információt hozott nyilvánosságra, ezzel pedig a büntető törvénykönyv 256. paragrafus 1. bekezdés alapján minősített adattal való visszaélést követett el, amely a jogszabály szerint három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. Hozzátette: a nemzetbiztonsági bizottság elnökeként meg tudja erősíteni, amit Kósa Lajos mondott arról, hogy Magyarország megvette és használja a Pegasus-szoftvert. Látta a szerződést a nemzetbiztonsági szakszolgálatnál tartott kihelyezett ülésen, és látta az aláíró nevét is, de mivel titoktartás kötelezi, erről nem beszélhet.
Közölte azt is, hogy megteszi az ügyben a szükséges jogi lépéseket. Rákérdeztünk, hogy pontosan milyen lépést tervez, mire azt válaszolta, hogy egyelőre folyik a politikai és jogi egyeztetés arról, tegyenek-e feljelentést ismeretlen tettes ellen minősített adattal való visszaélés miatt. Ha ugyanis ezt teszik, akkor a törvény szerint ezen eljárás ideje alatt nem lehetne parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezni. Jelezte: éppen ezért még az a „trükk” is elképzelhető, hogy az ügy feltárásának akadályozására maga a kormányoldal valamelyik képviselője vagy megbízottja tesz majd feljelentést ismeretlen tettes ellen, hogy így gátolja meg az alaposabb vizsgálatot.
