Tisza-tó;védett madarak;vadászok;

- Mindenre lőnek, ami mozog a Tisza-tónál

Ólomsöréttel lőttek ki védett madarakat vélhetően külföldi vadászok a Tisza-tó egyik holtágánál. A kormány épp most lazítana a védett fajok gyérítésére vonatkozó rendelet egyes pontjain.

A Tisza-tó egyik holtágán, kiemelten védett, úgynevezett RAMSARI területen találtak puskával elejtett vízimadarakat – köztük fokozottan védett kis kárókatonát – egy tiszafüredi egyesület, a Magyar Környezetgazdálkodási és Vidékfejlesztési Társaság tagjai.

– Több bejelentést is kaptunk az elmúlt időszakban, hogy a Hód nevű holtágnál vadászok lövik a vízimadarakat, ráadásul ólomsörétet használnak, ami vizes élőhelyen kifejezetten tilos és büntetendő – mondta lapunknak Kiss Balázs, az egyesület elnöke. Azért, hogy a környezetkárosításról bizonyítékokat szerezzenek, saját csónakjukon, egy kamerával felszerelkezve kimentek az adott területre, és megörökítették, amit tapasztaltak. – Közelebb evezve a holtághoz egy vízivad-lesnek álcázott katonai rohamcsónakot találtunk, körülötte, egy tündérrózsás társulásban fél tucatnyi 12-es töltényhüvelyre és egy védett csörgőréce tetemre bukkantunk. Másik alkalommal ugyancsak errefelé szintén tucatjával találtunk a víz felszínén úszó töltényhüvelyeket, amelyekről fotókat is készítettünk. A les mögötti nádasban egy fokozottan védett, százezer forint eszmei értékű kis kárókatona tetemre, kicsit távolabb, a tündérrózsásban pedig egy agyonlőtt tőkés récére bukkantunk – ez utóbbi egyébként vadászható, csak vizes élőhelyen nem ólomsöréttel – jegyezte meg. A kis kárókatona az akkor tapasztalható időjárásból következtetve megközelítőleg két hete, míg a tőkés réce egy-két napja lebeghetett a víz tetején, ami arra utal, hogy nem egyetlen napon, hanem zsinórban többször is sor került lövöldözésre a védett holtágnál – mondta Kiss Balázs.

A tetemeket kiemelték a vízből és elszállították a hortobágyi Madárkórház Alapítványhoz, ahol röntgenfelvételek készültek róluk. A kis kárókatona tüdejében egy sörétszemet találtak, míg a tőkésrécét tucatjával borították be. Három sörétet kiboncoltak a madarakból, ezeket alkoholban tárolják, a töltényhüvelyeket pedig begyűjtötték. A feliratok alapján megtalálták a gyártót is: Olaszországban készültek, egyértelműen ólomsörét töltettel. – Továbbra is heti rendszerességgel tapasztaljuk, hogy az említett területen a hajnali, illetve kora reggeli órákban vízivad-vadászat zajlik. Ez azért nagyon aggályos, mert a védett és fokozottan védett madárfajok lelövése, a szemetelés, különös tekintettel a nemzeti parki, RAMSARI területen – mint amilyen ez is –, tilos. Eleve vizes élőhelyen ólomsöréttel nem lehet vadászni, az kimeríti a természetkárosítás büntetőjogi fogalmát, a Hágai Egyezmény – amihez hazánk is csatlakozott – nem véletlenül tiltja ólomsörét használatát az ilyen területeken – mondta. Az egyesület feljelentést tett ismeretlen tettes ellen a Füzesabonyi Járási Ügyészségen és a Heves Megyei Zöldhatóságnál. A környékbeliek úgy tudják, egy helyi vadásztársaság értékesíthette a tőkésrécék kilövését olasz magánszemélyeknek, ám eközben fokozottan védett madarak is áldozatul estek a vadászatnak, nem beszélve arról a szennyezésről, amelyet a vízbe került, mérgező ólomsörétek okoznak majd hosszú távon az itteni élővilágban. A vízimadarak nem tudnak különbséget tenni az apró kavicsok és a sörétszemek között. Abban az esetben, ha a sörétszem ólomból készül, a madár zúzógyomrába kerülve a folyamatos mechanikai kopás miatt nehézfém jut az állat szervezetébe, ami a madár pusztulását okozhatja, de az ólom a vízimadarat elfogyasztó ragadozón keresztül a táplálékláncba is bejuthat.

Hogy pontosan ki a felelős ebben az ügyben, a hazai vadásztársaság, vagy a vadászatot lebonyolító olasz fél, azt a nyomozásnak kell majd kideríteni. Mindenesetre nem ez volt az első eset, amikor a Tisza-tavon „puskás emberek” miatt környezetkárosítás történt. Korábban szintén Kiss Balázs hívta fel lapunk figyelmét arra, hogy ólomsörét és más rákkeltő anyag kerülhetett egy Natura 2000-es területen, a szigorúan védett RAMSARI övezettől légvonalban alig háromszáz méterre, a fészkelőmadarak tőszomszédságában a Holt-Tiszába, amikor megnyílt a strandszezon és egy koronglövészettel egybekötött négy napos fesztivált szerveztek Tiszafüreden. Akkor is feljelentést tettek, de a nyomozóhatóság végül a felelősök megnevezése nélkül lezárta az ügyet.

Célkeresztben a hód és a kárókatonaA kormány épp most készül változtatni a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról szóló 13/2001-es Környezetvédelmi Minisztériumi rendeleten, ami a természetvédők szerint alapvetően szigorítás, de egyes pontokban aggályos könnyítéseket jelent. A nagy kárókatonát például külön engedéllyel eddig is gyéríthették a vadászok – ez nem vonatkozik a cikkünkben szereplő kis kárókatonára, a Phalacrocorax pygmeusra, amely fokozottan védett és nem gyéríthető. A módosítás szerint immár nem minősülne tiltott vadászati eszköznek és módszernek, ha a halőr vadászjegy nélkül, nemcsak röptében, akár nagy teljesítményű lőfegyverrel gyérítené ezeket a madarakat. Itt úgy tűnik, a halászok, horgászok „lobbiereje” érvényesült, ők ugyanis gyakran a kárókatonákat hibáztatják azért, hogy nincs elég hal a Tiszában, miközben a természetvédők szerint ennek inkább az az oka, hogy a folyó szabályozásával csökkentek a halak ívására szolgáló élőhelyek. Az eddiginél szomorúbb sors várhat az eurázsiai hódra is: a lapunkhoz eljuttatott, „nem nyilvános” jelzéssel ellátott rendelettervezet szerint az erdő- és mezőgazdasági termelés biztosítása, valamint a közérdeket sértő vízkárok megelőzése, mérséklése érdekében mostantól bizonyos feltételek mellett a természetvédelmi hatóság engedélyezhetné az eurázsiai hód (Castor fiber) gyérítését is. Az Agrárminisztérium szerint jelenleg is zajlik a rendelet módosításáról szóló tervezet széles körű szakmai egyeztetése, a tervezetet véleményezésre megkapta hat civil szervezet, továbbá érintett tudományos intézményként a Magyar Természettudományi Múzeum. A legnagyobb tagsággal rendelkező hazai természetvédelmi szervezet már meg is küldte a véleményét, amelyben szakmai aggályokat nem fogalmazott meg, csupán pontosító észrevételeket tett – írták lapunknak. Hozzátették: a rendeletben szereplő fajok egyike sincs „gyérítésre ítélve”, a jogszabály épp azokat a fajokat tartalmazza, amelyek valamilyen szintű jogszabályi védelemben részesülnek. Néhány faj esetében, amelyek élettevékenységük révén súlyos, jellemzően lokális gazdasági kárt okozhatnak, e kár elhárítása érdekében valóban biztosít lehetőséget a gyérítésre a jogszabály – tették hozzá –, de csak bizonyos feltételek fennállása esetén, illetve hatósági kontroll alatt. Szerintük ezeket a fajokat nem fenyegeti a kipusztulás veszélye és a gyérítés célja sem az állományok hosszú távú, országos csökkentése, hanem kizárólag a lokális károk elhárítása.   

Nem engednek követeléseikből a tanári érdekképviseletek, ha nem lesz megegyezés a kormánnyal, akár egy “érzékeny időpontban” is sztrájkot hirdethetnek. A Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete képviselőivel beszélgettünk.