Alkotmányjogi panaszt nyújtott be a kormány az Alkotmánybírósághoz (Ab) a Kúria azon végzése ellen, amellyel a legfelsőbb bíró fórum megtagadta a kabinet egyik népszavazási kérdésének hitelesítését. A kormány nevében eljáró igazságügyi minisztert képviselő ügyvéd, ifjabb Balsai István a kúriai végzés alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Ab-tól.
Emlékezetes, a Kovács András bíró által vezetett kúriai tanács – megváltoztatva a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) korábbi, ezzel ellentétes korábbi határozatát – néhány hete úgy döntött, hogy nem lehet országos népszavazás tárgya a kormány által javasolt következő kérdés: „Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára is elérhetőek legyenek nemátalakító kezelések?” Az indoklás szerint akár az „igen”, akár a „nem” válaszok kerülnének többségbe egy érvényes és eredményes népszavazáson, az olyan alapjogi összeütközést "eredményezne, amelyet csak az Alaptörvény módosításával lehetne feloldani”. Márpedig, mivel népszavazási kérdés nem irányulhat az Alaptörvény – akár burkolt – módosítására, a Kúria megtagadta a kérdés hitelesítését. Leegyszerűsítve, ha a „nem” válaszok kerülnének többségbe, az túlzott, alaptörvény-ellenes jogkorlátozást jelentene, hiszen generálissá tenné a nemátalakító műtétek tilalmát. Ha pedig az „igen” válaszoknak lenne többsége egy népszavazáson, az olyan jogalkotásra kötelezné az Országgyűlést, amely minden gyermek számára, korlátozás nélkül elérhetővé tenné a „nemátalakító kezeléseket”, ami szintén Alaptörvénybe ütközik – érvelt a Kúria.
Ifjabb Balsai – akinek édesapja, Balsai István 2011-től tavalyi haláláig az Ab tagja volt – alkotmányjogi panasza szerint a Kúria végzése a tisztességes eljáráshoz való jogot sérti, mert a Kúria a népszavazásra javasolt kérdés szövegétől eltérve, annak tartalmát önkényesen kibővítve, ún. contra legem (törvénnyel ellentétes) jogértelmezést folytatott. A Kúria ugyanis, érvelt az ügyvéd, a népszavazási kérdést „kibővítette”, azt az abban szereplő „elérhetővé" szó helyett a saját maga alkotta „korlátok nélkül elérhetővé" kifejezéssel értelmezte, s erre hivatkozva állapította meg az Alaptörvénybe ütközést – az „igen” válaszok többsége esetén. A „nem” válaszok többsége esetén pedig, írta ifjabb Balsai, a Kúria egész egyszerűen figyelmen kívül hagyta az Ab irányadó gyakorlatát, amely szerint a gyermekek védelme érdekében szükséges lehet az emberi méltósághoz tartozó önrendelkezési jog szigorúbb korlátozására. Vagyis a kormány alkotmányjogi panasza szerint bármelyik válasz kerül többségbe egy érvényes és eredményes népszavazáson, az Országgyűlés az Alaptörvénnyel összhangban tud eleget tenni jogalkotási feladatának – szemben a Kúria végzésében foglaltakkal.
Ismert, a kormány öt, úgynevezett „gyermekvédelmi” népszavazási kérdését hitelesítette korábban az NVB. Ezek mindegyikét megtámadták, de a Kúria eddig csak a fenti kérdés hitelesítéséről döntött (elutasítva azt), a további négy kérdés sorsa még nyitott.
