Évekkel ezelőtt, az USA-ban élő Lukács János történész tollából olvastam a gondolatot: a XX. században minden inflálódni kezdett, a fogalmak is. Robert Musil regényében egy hasonló eset szerepel: a zseni, zseniális szavak értékvesztése. A korábban Einstennek vagy Mozartnak kijáró fogalmat „ma már” (értsd Musil korában) egy versenyló is megkaphatja. De lássunk néhány magyar példát!
AKADÉMIA: eredendően a legmagasabb tudományos és művészeti intézmény. Ma a futballakadémia afféle tehetséggondozást jelent, olykor még ezt is csak eufemisztikusan.
BÉKEMENET: Németországban az 1970-es, 1980-as években szervezett, rendre húsvétra időzített tüntetések neve – melyek az atomfegyverkezés, a hidegháború, a harmadik világháború perspektívája ellen tiltakoztak. Itt és most: kormánypárti felvonulás. Csupán hazug szóhasználat, ha egyedi marad. Szó-infláció, ha meggyökeresedik.
CIVIL: eredetileg polgár. De nem „burzsoá” hanem „(öntudatos) állampolgár” azaz citoyen jelentéssel. A rendszerváltáskor a civil szervezet hangsúlyozottan hatalomhoz nem kötődő, jobbára politikamentes állampolgári egyesülést jelentett: klubot, kulturális, karitatív vagy lokálpatrióta szervezetet. Ma még nem tudhatjuk, hogy vajon a szó jelentésváltozásáról, inflálódásáról kell-e beszélnünk, vagy csak egyszerű propagandisztikus visszaélésről (lásd: Civil Összefogás Fórum)
DOMINUS: klasszikus példája a szavak inflációjának. Legelőbb az Istent jelentette. Később a császárt. A középkorban a földesurat. A XIX. században a házmestert.
KIRÁLY: ennek a szónak az inflálódása oly nyilvánvaló, hogy bizonygatni sem kell. De egy életrajz szerzője ezt is túl akarta licitálni, így Az istenkirály címet adta – egy könnyűzenében utazó „szórakoztató iparosról” szóló könyvnek.
KIVÉGZÉS: eredetileg az emberölésnek az a kivételes formája, amikor egy személyről a bíróság, per során halálos ítéletet hoz, és azt egy hivatásos ítélet-végrehajtó, azaz hóhér végre is hajtja. Ma a terrorszervezetek közönséges gyilkosságait nevezi így a sajtó.
PETICIÓ: aláírásgyűjtés valamilyen cél érdekében. A WikiSzótár szerint: írásbeli kérés, amely rendszerint egy hatósághoz, egy hivatal, intézmény vezetőjéhez szól. Meghatározott forma szerint szerkesztett adatokkal alátámasztott írás, amely engedélyt, kedvezményt vagy könnyítést kér. Az első eset a brit Chartista Párté a XIX. század első feléből: egymillió aláírást gyűjtöttek össze az általános választójog érdekében". A „Stop Gyurcsány! Stop Karácsony!” „petíció” esetében azonban a hatalom birtokosai fordulnak kéréssel – kihez is?
SZAMIZDAT: a szovjet eredetű fogalom illegális, ellenzéki irodalmat (főleg sajtót) jelent. A miniszterelnök szamizdat-sorozata ezzel szemben csupán „egy politikus szubjektív gondolatai” jelentéssel bír. Egy olyan politikusé, aki amúgy igen nagyszámú közszolgálati vagy magán médiában jelenhet meg, szinte bármikor, tetszése szerint.
SZTÁR: egy időben le is fordították: filmcsillag, de az angol szó gyökeresedett meg, kimondottan a legnépszerűbb, legnagyobb színésznők, színészek neveként. Aztán a Megasztár című tehetségkutató táncdalműsor leértékelte a fogalmat a „pályakezdő énekes, talán tehetség” szintjére.
VÁSÁR: eredendően: sokadalom, nagypiac. Hatósugara több megyére vagy akár az egész országra kiterjedhetett, gyakorisága viszont akár csupán évente kettő, de a nagyvárosban is hetente egy. Ma akár egyetlen kofa kiírhatja: dinnyevásár, ami alatt csupán annyit ért, hogy vegyenek tőle, tőle vegyenek görögdinnyét.