Az Európai Parlament korábbi döntése értelmében idén kellene utoljára átállítani az órát, de a jelek szerint még mindig nem történik változás: tekerni kell tavasszal és ősszel. Az Európai Bizottság összegyűjtötte mintegy 4,6 millió európai polgár véleményét, akiknek a 84 százaléka az időátállítás ellen foglalt állást, így erre vonatkozó javaslatot terjesztettek elő. A dokumentum most az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsnál vesztegel, a miniszterelnökök döntésére vár. A tagállamok megosztottak a kérdésben, nyilván ezért is tologatja maga előtt az Európai Tanács az ügyet. Még az északi országok sem tudtak közös álláspontot kialakítani: a svédek, a finnek és az észtek például ellentétesen gondolkodnak, így akár az is előállhat, hogy egyébként szomszédos országok között két óra is lehet az eltérés. Az óraátállítás kérdése jelenleg nem szerepel a megvitatandó kérdések között az EU-ban.
A magyar emberek többsége – 81 százaléka – szerint is jobb lenne, ha nem állítanánk át évente kétszer az órát, hanem egy időszámítás lenne – derült ki a Publicus Intézet márciusi reprezentatív felméréséből, amelyet a Népszava megbízásából készítettek. Az eredmények szerint a megkérdezettek csupán 13 százaléka tartja jónak a mostani rendszert. A felmérésből az is kiderült, hogy a legtöbben – a válaszadók 65 százaléka – a nyári időszámítást preferálná, amikor este tovább van világos, és csak 26 százalékuk tartaná jobbnak, ha a téli időszámításhoz igazítanánk az óráinkat.
Amennyiben az óraátállítás eltörlésekor a közép-európai (CET) időzónát választjuk, úgy a gyakorlatban a télen megszokott napfelkelték és napnyugták megmaradnak, nyáron viszont lesz olyan nap, amikor már hajnali négy előtt világos lesz. A közép-európai nyári idő (CEST) esetén a nyáron megszokott napok mellett egy-egy téli reggel lesz sötét, amikor reggel fél kilenckor kel csak fel a nap.
De mi történik, ha elhagyjuk a közép-európai időzónát?
Áttérhetünk a kelet-európai időzónára (angolul Eastern European Time, EET), és egy órával tovább lenne világos minden egyes nap – egy-egy sötét reggelért cserébe –, mint az előbb felvázolt CEST időzónában. Nem megvalósíthatatlan, de szélsőséges lehetőség a kelet-európai nyári időzónára (angolul: Eastern European Summer Time, EEST) átállás. Ebben az esetben lenne olyan nap, amikor a mostaninál jóval később világosodna, de néhány sötét reggelért cserébe a legkorábbi napnyugta is csak este 6 óra környékére tehető, viszont nyáron lenne olyan esténk, amikor este tíz óra körül megy csak le a nap.
Az egységes piac zavartalan működése érdekében fontos kérdés az is, hogy a szomszédos országok hogyan döntenek. Szélsőséges példa, ha például Ausztria a CET időzónát választja, Szlovákia a CEST/EET-et, Magyarország pedig az EEST időzónát, akkor a magyar–osztrák–szlovák határ környékén csupán néhány négyzetkilométeres vonzáskörzetben három különböző óraállás lenne érvényben, az Ausztria és Magyarország közötti időeltolódás pedig két óra lenne.
Gulyás Gergely korábban elmondta, a kérdés a magyar kormány felett áll, mivel az ügyben Európai Uniós döntés szükséges. A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt is hozzátette, hogy magyarország nyitott arra, hogy az óraátállítás kérdésében a többséggel együtt szavazzon. Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkára korábban azt közölte, hogy Magyarország alapvetően nyitott arra, hogy igény esetén az óraátállítást eltörölje, de csak akkor, ha arra megfelelő konszenzus mutatkozik az Európai Unió tagállamai között.
