Hamarosan hasas summát visz a postás a nyugdíjasoknak, november 11-én a megemelt havi járandóságon felül a nyugdíjprémium és egyösszegű nyugdíjemelés is megérkezik. Így körülbelül 100 ezer forinttal kap többet egy nyugdíjas novemberben. Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára a Mediaworks Hírcentrumának erről azt nyilatkozta: november közepén (a rendes havi ellátással együtt) kézhez kapják a jogosultak a kiegészítő nyugdíjemelést (ez visszamenőlegesen 1,2 százalék) is a nyugdíjprémium mellett. A politikus alaposan kitért arra, hogy Gyurcsány Ferenc kormánya alatt megszűnt a 13. havi nyugdíj, de az a törvénybe foglalt ígéret sem teljesült, miszerint erős gazdasági növekedés esetén prémiumot kapnak a nyugdíjasok. „Erre persze soha nem került sor, mert a baloldal idején pénzügyi és gazdasági összeomlás szélére került az ország. Ígéretük tehát felért a választók félrevezetésével” – erősített rá nyugdíjfronton is a gyurcsányozásra az államtitkár.
„Dolgozni csak pontosan, szépen…”
Tállai András több ponton téved. Vagy rosszul ismeri a tényeket. A 13. havi nyugdíj felfüggesztése, illetve a nyugdíjprémium bevezetése nem Gyurcsány Ferenchez, hanem Bajnai Gordonhoz köthető. Utóbbi volt ugyanis 2009. április 14-től Magyarország miniszterelnöke, és ő hozott megszorító intézkedéseket a gazdasági világválság miatt. A prémiumról szóló ígéretet pedig értelemszerűen nem teljesíthette sem ő, sem egy következő baloldali kormány, hiszen 2010 óta a Fidesz–KDNP van hatalmon, a miniszterelnököt pedig Orbán Viktornak hívják.
Abban kétségkívül igaza van Tállai Andrásnak, hogy 2010-et követően a nyugdíjasok azt hihették, egy-két éven belül újra kapnak 13. havi ellátást. Csakhogy ezt az esélyt nem Gyurcsány Ferenc vagy Bajnai Gordon, hanem Orbán Viktor biztosíthatta volna. Aki a vélekedést választási programjával is erősítette, 2010-ben nemcsak 13., hanem 14. havi nyugdíjat is ígért. A plusz egy hónap visszaépítésére mégiscsak 11 évet kellett várni. A nyugdíjprémiummal kapcsolatban is csak idén mert nagyot álmodni a kormánypárt. Az eredeti módszer, a Bajnai-kormány idején hozott döntés úgy szólt, hogy akkor jár a prémium, ha a GDP-növekedés meghaladja a 3,5 százalékot. A járandóság számításakor a novemberi nyugellátás egynegyedét, de legfeljebb 20 ezer forintot kell megszorozni a tényleges GDP-növekedés és a 3,5 százalékos törvényi növekedési küszöbérték különbségével. Akkor az átlagnyugdíj 80 ezer forint volt, ennek egynegyede lett az a 20 ezer forint, ami a számítás alapja.
Az átlagnyugdíj összege folyamatosan emelkedett, ma már 140-150 ezer forint körül van, de a kormány egyetlen évben sem igazította ehhez a számítást. Eddig ez nem volt fontos, csak most az. Így lett a gazdaság teljesítményére hivatkozva Erzsébet- és rezsiutalványból egy egységes 80 ezer forintos nyugdíjprémium. És hogy miért lett hirtelen ilyen buzgó az ügyben a kabinet? Választások jönnek, és a közösen induló ellenzéki pártok érdemben szoríthatják meg a jelenlegi hatalmat.
Az időseknek persze e kiegészítések mindenképp jól jönnek, okkal örülnek a pluszpénznek: sokan a létminimum alatti ellátásból vegetálnak, a korábban megállapított pénzek durván lemaradtak az újakhoz viszonyítva. Emellett a nyugdíjak relatív, tehát a bérekhez viszonyított értéke is sokat romlott, miközben a fogyasztói árak drasztikusan és kitartóan emelkednek. A nyugdíjrendszernek súlyos hibái vannak, ezeken sürgősen változtatni kellene azért, hogy az idősek helyzete hosszú távon, és ne csak alkalmi jelleggel legyen könnyebb – amikor a politika érdeke.
Veszélyes játékot játszanak
Farkas András nyugdíjszakértő szerint a nyugdíjrendszer fenntarthatósága érdekében meghozott fájdalmas intézkedések eredményeit kockáztatja a kormány a választási győzelem érdekében. Az, hogy minden jogosult egységesen a maximális összegű, 80 ezer forintos nyugdíjprémiumra jogosult, mindenképpen kivételes kormányzati intézkedésnek tekinthető. Csaknem 450 ezer olyan nyugdíjas és egyéb ellátott is megkaphatja a legmagasabb összeget, akik normál esetben csak kisebb juttatásra lennének jogosultak. A nyugdíjprémium persze nem épül be a nyugdíjba, hiszen egyszeri juttatás, de a költségvetésnek így is 146,5 milliárd forinttal kerül többe a tervezett összegnél. A céltartalék 53,438 milliárdja helyett (80 000 forint × 2,5 millió jogosult) 200 milliárd forintba. Mindezt tovább súlyosbítja a 13. havi nyugdíj visszahozatala, a nyugdíjrendszer finanszírozási kockázatai így ismét olyan fenyegetővé erősödhetnek, mint 2009-ben.
Márpedig a kormányzati kommunikáció egyre sűrűbben utal arra, hogy jövő februárban kifizetik a teljes 13. havi nyugdíjat. Orbán Viktor ugyan úgy fogalmazott: „Ez még egyáltalán nem bizonyos, dolgozni kell érte, harcolni kell érte, nem lehetetlen.” Ha ez így lesz, akkor a 13. havi nyugdíj már 2022-től évi 320 milliárddal – a jövő évi 4170 milliárd forintos nyugdíjkassza csaknem 8 százalékával – növelné a kiadást, és persze a nyugdíjasok bevételeit. A 13. havi nyugdíj sem csak a nyugdíjasoknak, hanem más egyéb ellátásban részesülőnek is jár, így ezt a pluszjuttatást is 2,5 millió ember, a magyar lakosság egynegyede megkaphatja. Az eredeti terv szerint a 13. havi nyugdíj második lépcsőjének kifizetéséhez a 2022. évi költségvetésben 160,34 milliárd forint céltartalék szerepel. Ám ha nem kétheti, hanem egy teljes havi nyugdíjat fizetnek 2022. februárban, akkor ennek a pluszkiadási igénye további 160,34 milliárd 340 millió forint lesz.
A nyugdíjasok pluszjuttatásainak ezzel nincs vége. Novemberben ugyanis nem az eddig várt 0,7, hanem 1,2 százalékkal nő a nyugdíjak összege. Így 20 milliárd forinttal többet kapnak az idősek annál, mintha az év első nyolc hónapjának tényadatára támaszkodva, a nyugdíjtörvény szerint kalkulálná a kormány a kiegészítő emelési korrekciót. Azt, hogy mi lesz 2022. januártól, még nem tudni.
Farkas András emlékeztetett, hogy 3 százalékkal kellene növelni a nyugdíjakat, mert ez a mérték szerepel az elfogadott költségvetési törvényben. De a 2022-es költségvetési törvényt akár az utolsó pillanatban is módosíthatja a kormány annak érdekében, hogy ennél jelentősebb emelésben részesülhessenek az idősek, amelynek mértéke jobban fedezné a jelenleg 5 százalék feletti infláció miatt megugró költségeiket. Egy százalékpontos nyugdíjemelés 40 milliárd forintba kerül, így a 3 százalékosnál magasabb emelés ennek megfelelően generál további plusz költségvetési igényt.
Öröm után üröm
Miközben óriási pluszteher jelentkezik a kiadási oldalon, a bevételi forrást csökkenteni készülnek.
A kormány azt tervezi, hogy a minimálbér 200 ezer forintra emelése érdekében 2022. január 1-jétől 4 százalékponttal mérsékli a munkáltatók járulékterhét, mindenekelőtt a szociális hozzájárulási adó jelenleg 15,5 százalékos arányát. Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára szerint ez a lépés mintegy 500 milliárd forintot hagy majd a vállalkozásoknál. Hozzátette azt is, Magyarország elkötelezett az adócsökkentés politikája mellett, a szociális hozzájárulás csökkentése is ezt bizonyítja. Ez egyfelől pozitív hír, másfelől hatalmas csapás a nyugdíjkasszának. Ennek az adónemnek a feladata ugyanis, hogy biztosítsa az államháztartás társadalombiztosítási kiadásait.
A nyugdíjkassza két fő bevételi forrása közül is ez az egyik, a szociális hozzájárulási adó nyugdíjbiztosítási alapot megillető 71,63 százaléka. Ha a szociális hozzájárulás összege a tervek szerint csökken, akkor a nyugdíjkassza 2022-re tervezett bevétele akár 350 milliárd forinttal is kevesebb lesz. A kieső bevétel több, mint amennyibe a nők kedvezményes nyugdíja vagy a teljes 13. havi ellátás kerül. Mindenesetre a nyugdíjasok juttatásai november és február között akár 300 milliárd forinttal is nőhetnek, amely persze jó hír minden idős embernek. A kérdés csak az, hogy a választási évet követően hosszabb távon is finanszírozhatóak maradnak-e a pluszjuttatások.
