A Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) támogatottsága a teljes szavazókorú népesség, a választani tudók és a választani tudó biztos szavazók esetében is átlépte a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos határt a Medián október elején készült felmérése szerint. A kutyapárt ezzel nem csupán beérte, hanem az egyik kategóriában meg is előzte a Momentumot. A Medián kutatása arról tanúskodott, hogy a szélsőjobboldali Mi Hazánk is a parlamenti küszöb környékén billeg.
Ha tehát ebben a hónapban tartották volna az országgyűlési választásokat, akkor ez a két párt – a felmérés alapján – mintegy 10 százaléknyi listás szavazatot vitt volna el a Fidesztől és az egyesült ellenzéktől.
Persze: jövő tavaszig, az igazi választásig még sok idő van hátra. Hann Endre, a Medián ügyvezető igazgatója nem csupán ezért óvatos. Bár a felmérésben közölt adatok megbízhatóságáért kezességet vállal, a helyzet annyira képlékeny, hogy egyelőre képtelenség megmondani, csak kiugró eredményről, vagy hosszabb távon is érvényesülő változásról lehet beszélni. Ahhoz, hogy okosabbak legyünk, meg kell várni a Medián következő mérését.
Az idézett kutatás még az ellenzéki miniszterelnök-jelölti választás második fordulója előtt készült – hangsúlyozta lapunknak Hann Endre. Időközben Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester legyőzte a DK-s Dobrev Klárát, ami átrendezte az erőviszonyokat az ellenzéki térfélen. Pillanatnyilag azonban korai lenne jóslásokba bocsátkozni arról, hogy mennyire mélyreható átalakulás zajlik.
Annyi valószínű – jegyezte meg Hann Endre –, hogy az MKKP népszerűségének nem jött jól Márki-Zay sikere. A hódmezővásárhelyi polgármester szimpatizánsainak jelentős része kategorikusan elutasítja a Fideszt, de fenntartásai vannak a „hagyományos ellenzékkel” szemben is. A kutyapárt támogatói hasonló attitűddel rendelkeznek. A Medián ügyvezető igazgatója szerint feltételezhető, hogy Dobrev Klára győzelme esetén sokan inkább az MKKP-ra adták volna a listás szavazatukat jövő tavasszal.
Összehasonlításul: a 2018-as országgyűlés választáson a kutyapárt listája 100 ezer szavazatot (1,75 százalék), a jóval alacsonyabb részvétel mellett zajló 2019-es EP-választáson 90 ezret szavazatot (2,6 százalék) kapott. A néppártosodó Jobbikból kivált Mi Hazánk a 2019-es EP-választáson debütált. Toroczkai László pártja akkor megelőzte az MKKP-t, bemutatkozásként 114 ezer szavazatot (3,3 százalék) gyűjtött.
Kovács Gergely, az MKKP vezetője nemrég a HitRádióban elmondta, hogy Márki-Zay Péter felajánlott egy parlamenti mandátumot számukra, ha nem indulnak el önállóan a választáson. A kutyapárt elutasította az ajánlatot, saját listával készül. Kovács Gergely lapunknak elmondta, hogy az MKKP a listaállításhoz szükséges 71 jelölt indításával számol.
A Mi Hazánk mind a 106 választókerületben indít jelölteket: kilétüket október 23-án már nyilvánosságra is hozták. Közöttük van Lantos János, aki – bár erre a körülményre nem tért ki bemutatkozásában – korábban a hungarista Pax Hungarica Mozgalomban ténykedett, vagy például László Attila, aki a Magyar Gárdához hasonló Magyar Önvédelmi Mozgalom elnöke.
A Mi Hazánknak a teljes népességre kivetítve elméletileg van még 3 százalékos tartaléka. Ennek a 3 százaléknak a fele (100-150 ezer ember) jelenleg a Fidesz, 40 százaléka (50-100 ezer ember) a Jobbik szavazója. A megmaradt 10 százalék megoszlik a többi párt között – ezt még tavasszal nyilatkozta Závecz Tibor, a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet vezetője a Népszavának.
Elvileg most is így van, de egyelőre nem látszik, hogy a Mi Hazánk képes lenne mozgósítani a tartalékait – értékelte Závecz Tibor az időközben eltelt fél év fejleményeit. „Könnyen előfordulhat, hogy a Mi Hazánk két szék között a pad alá esik” – mondta. A párt alig látszik a médiatérben, a fideszes sajtó, amely nem is olyan régen még gyakori megszólalási lehetőséget biztosított Toroczkaiék számára, mostanában hallgat a Mi Hazánkról. A Fidesznek feltehetően nem érdeke, hogy a Mi Hazánk túlságosan megerősödjön.
A Medián adataitól eltérőn a Závecz Research felmérései nem igazolják vissza, hogy a Mi Hazánk népszerűsége számottevően növekedett volna. „Rendszeresen 1-3 százalék körül mérjük a Mi Hazánkat, és ugyanez érvényes a kutyapártra is” – közölte Závecz Tibor. Azzal a megállapítással viszont egyetért, hogy Márki-Zay Péter előválasztási győzelme „kicsit mintha kihúzta volna a szőnyeget az MKKP alól”.
Az előválasztás amúgy jót tett a kormányváltók szövetségének, Záveczék legújabb kutatása szerint az ellenzék 39 százalékon áll a Fidesz 35 százalékával szemben. A kormánypárt és az ellenzéki szövetség közötti verseny magához vonzza a választók túlnyomó többségét, a kis pártok nehezen tudnak szavazókat leválasztani a két táborból. „Jelenleg nem a lepattanás, hanem a két nagy tömbhöz való tapadás időszakát éljük a politikában” – fogalmazott Závecz Tibor.
A választási törvény módosítása révén az országos listához ma már 71 jelöltet kell állítani a fővárosban és 14 megyében. Kérdés, hogy a kis pártok közül hányan lesznek képesek megfelelni a feltételeknek, amelyek teljesítéséhez valóban országos hálózat meglétére van szükség. Závecz Tibor úgy kalkulál, hogy a parlamenti választáson 5-7 százalékot kitevő listás szavazat fog elveszni a Fidesz és a kormányváltók szövetsége szempontjából. Elsősorban a Mi Hazánk és az MKKP szavazóira kell gondolni, a többi kis párt szerinte egészen marginális szerepet játszik majd.
