Greta Thunberg a napokban a Guardianban megjelent cikkében - nem először - azzal vádolja a világ vezetőit, hogy tehetetlenül szemlélik a Földet fenyegető klímakatasztrófát, miközben Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára - a IPCC (Kormányközi Klímaváltozás Testület) jelentésére felhívandó a figyelmet - augusztusban azt mondta: az ,,vörös jelzés az emberiség számára, a szakadék szélén állunk”. Azonban szavai visszhang nélkül maradtak. ,,A klíma- és ökológiai krízis tagadása ma már olyan mély, hogy senki sem fordít rá valódi figyelmet. Mivel a válságot senki sem tekinti annak ami valójában, a figyelmeztetések belefulladnak a ,,zöldmosásba” és a mindennapos médiafolyamba” - írta Thunberg. (Zöldmosás: a termékek környezetbarátabbnak való beállítása, mint amilyenek valójában.)
Egy hónappal ezelőtt Milánóban a Youth4Climate Summiton Greta már elmondta, szerinte a vezetők mást sem tesztenek, csak harminc éve mellébeszélnek. Van még remény, de az az őszinteséggel kezdődik. ,,Tudomásul kell vennünk a tudományos tényeket, mert azok nem hazudnak”. De a cselekvések késnek. 2021-ben történt a valaha mért második legnagyobb mennyiségű káros gázkibocsátás, 2030-ra átlag 16 százalékkal több lesz, mint 2010-ben volt, vagyis még a nem eléggé hatásos célokat sem vagyunk képesek elérni. Az egyik legnagyobb probléma az, hogy a szemlélet nem globális: az országok csak a helyi kibocsátást számolják, azt, ami például az importáruk előállításakor, továbbá a nyugdíj és más alapok befektetéseinek következtében keletkezik, már nem. Így Svédország csak a kibocsátás egyharmadáról ad számot, és Nagy-Britannia kibocsátása sem 41 százalékkal csökkent volna 1990 és 2016 között, hanem csak 15-tel, ha beleszámolnák a tengerentúlról érkező javakat, illetve az azok gyártásakor keletkező szennyezéseket. ,,A változások akkor jönnek el, ha az emberek kikövetelik azokat. Nem várhatjuk, hogy minden ezeken a konferenciákon dőljön el” - nyilatkozta Greta Thunberg a BBC-nek.
A találkozó előttt megszólalt Alok Sharma, a brit kormány kabinetminisztere is, aki a COP26 elnöke lesz. Szerinte egy új klímamegállapodás tető alá hozása - ami a glasgow-i konferencia legfőbb célja - ,,igazán kemény feladat lesz”, sok szempontból nehezebb, mint a Párizsi Egyezmény aláírása volt 2015-ben. ,,Nagyszerű volt, ami Párizsban történt, de ott a felek csak egy keretmegállapodást kötöttek, a részletes szabályozások kidolgozása a jövőre maradt. Olyan a helyzet, mintha a vizsgánk végére értünk volna és a legfontosabb kérdések megválaszolására csak fél óránk lenne. Hogyan fogunk válaszolni ezekre?” - vetette fel a Guardiannak. Az augusztusi IPCC-jelentésről azt mondta, bár nagyon megrázó, de sok segítséget nyújt ahhoz, hogy a feladatokra koncentráljunk. ,,Az a kérdés, hogy az országok hajlandók lesznek-e Glasgow-ban továbbmenni az úton és elkötelezni magukat az 1,5 fokos klímacél megtartása mellett. Ez lesz a nagy kihívás”. (Az erről szóló tárgyalásokat öt évenként kell felújítani, a tavalyi a járvány miatt csúszott át erre az évre- szerk.)
Korábban még arról szóltak a hírek, az IPCC mind a 197 tagállamának magasrangú vezetői ott lesznek Glasgow-ban, azonban kiderült, a világ legnagyobb szénkibocsátójának számító Kína elnöke, Xi Ji Ping nem vesz részt az eseményen, ahogyan Vlagyimir Putyin sem. Elemzők szerint Xi távolmaradása azt jelentheti, nem akarnak további engedményeket tenni a tavalyiakhoz képest: 2020 szeptemberében Kína egyoldalúan ígéretet tett az ENSZ-nek, hogy 2030-ra eléri a szénkibocsátás maximumát, 2060-ra pedig a szénsemlegességet. Az országot Zhao Yingmin környezetvédelmi miniszterhelyettes és Xie Zhenhua, klímanagykövet fogja képviselni. Amikor múlt héten Moszkvában bejelentették, hogy Putyin nem repül el Glasgow-ba, nem adtak rá magyarázatot. Az orosz elnök egy nemzetközi energiafórumon azt mondta, a járvány miatt marad otthon. A Kreml mindazonáltal jelezte, a klímakérdés elsődleges fontosságú számukra.
