A horvát legfelsőbb bíróság megerősítette a Zágráb megyei bíróság elsőfokú elmarasztaló ítéletét Ivo Sanader volt horvát kormányfő és Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója egyesített perében - közölte a Jutarnji List című horvát napilap hétfőn. Eszerint Sanader hat év, az ő megvesztegetésével vádolt Hernádi Zsolt pedig távollétében két év börtönbüntetést kapott. A testület döntésében elutasította a korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség (USKOK) a büntetés súlyosbítására vonatkozó indítványát, valamint a két vádlott fellebbezését is.
A legfelsőbb bíróság indoklása szerint Sanader megegyezett Hernádi Zsolttal, hogy 10 millió euró fejében a magyar társaság irányítói jogokat szerezzen az INA felett, és arról, hogy a horvát olajipari cégből kivonják a veszteséges gázágazatot. A pénzt fiktív szerződés alapján a per koronatanúja, Robert Jezic céges számlájára kellett volna átutalni. 2009-ben 5 millió euró megérkezett, de a másik ötmillió euró nem. Jezic az általa megkapott összeget ígérete ellenére nem utalta át a bíróságnak.
A Mol közleményében csalódottságának adott hangot az ítélet kapcsán. Álláspontjuk szerint a legfelsőbb bíróság annak ellenére hagyta helyben a Zágráb megyei bíróság elsőfokú elmarasztaló ítéletét, hogy korábban sem a magyar hatóságok, sem a horvát kormány által kezdeményezett nemzetközi választott bíróság nem állapított meg bűncselekményt. A horvát eljárások során tapasztalt súlyos igazságtalanságok miatt Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója a horvát alkotmánybírósághoz fordul jogorvoslatért - írták.
A horvát ügyészség több alkalommal is kérte Hernádi Zsolt kiadatását, ezt azonban a magyar állam - különböző indokokkal - rendre visszautasította. Ezek közé tartozott, hogy az ügyben a magyar bíróság felmentette Hernádi Zsoltot. Tekintettel ugyanakkor arra, hogy a Mol-vezér ellen európai elfogatóparancs és nemzetközi körözés is érvényes, hivatalosan úgy tudni, Hernádi Zsolt hosszú évek óta nem hagyta el Magyarország területét. (Igaz, az Interpol-listán hol fel-, hol eltűnik az arcképe.) Ugyanakkor a világ több mint harminc országában jelen lévő Mol irányítását ez a jelek szerint nem befolyásolja. (Még ha elemzők szerint a per nyilvánvalóan nem árfolyamnövelő tényező is.) Hernádi Zsolt az elmúlt évek során, ha lehetséges, még inkább bebiztosította az alapszabály által amúgy is bebetonozottnak tűnő elnök-vezérigazgatói székét. Ő és munkatársai ugyanis oroszlánrészt vállalnak az állami Mol-részvényeket visszafordíthatatlanul átvevő alapítványok irányításában.
Az Orbán-kormány nyolc éve - akkor még mind negyedrésznyi tulajdonos - arra kérte a Molt, hogy a kialakult helyzetben fontolja meg az INA eladását. Az olajcég voltaképp azóta is nyitott a tárgyalásokra, de csak piaci - befektetéseivel növelt - áron, vagyis több milliárd dollárért hajlandó csak megválni horvátországi INA-részvényeitől. A horvátok az ügyben az elmúlt évek során elsőként rendre jelentőségteljesnek látszó, utólag azonban inkább színpadiasnak tűnő bejelentésekkel éltek. A Mol INA-csomagjának kivásárlására a jelek szerint egyszerűen nincs pénzük.
Hernádiék derekasan küzdöttekTöbb mint tíz éve húzódik Horvátországban az a gazdasági érdekek által motivált tisztességtelen eljárás, amelyről 2015-ben a horvát alkotmánybíróság már kimondta: a volt miniszterelnököt súlyos jogsértések árán ítélték el - fogalmaz a Mol. Az alkotmánybíróság akkor is több súlyos eljárási hibát jelzett, és a bírósági eljárás újrakezdésére kötelezte a Zágráb megyei bíróságot. "Mivel jelen eljárásban a tisztességes eljárás feltételeinek a minimumát sem teljesítve még súlyosabb és nyilvánvalóbb jogsértések történtek, meggyőződésünk, hogy ez az ítélet sem fogja kiállni az alkotmánybírósági kontrollt" - húzták alá az olajcégnél. A Mol szerint beigazolódott a magyar Fővárosi Törvényszék 2018-as döntése, miszerint fennáll a veszélye annak, hogy a horvátországi eljárás során sérül a tisztességes eljáráshoz való jog, és nem biztosítható az ügy pártatlan elbírálása. Emlékeztetettek: a Horvátország által kezdeményezett nemzetközi választottbírósági eljárás is arra az egyértelmű következtetésre jutott, miszerint Horvátország nem tudta bebizonyítani, hogy Hernádi Zsolt megvesztegette Sanadert. Hangsúlyozták: a Mol ragaszkodik korábbi álláspontjához, határozottan visszautasítja a nem megfelelő üzleti magatartásra vonatkozó állításokat, és továbbra is minden eszközzel védekezik a bűncselekménnyel kapcsolatos alaptalan vádak ellen, az elnök-vezérigazgató pedig továbbra is élvezi a Mol igazgatóságának teljes bizalmát és támogatását. Jelezték: a Mol INA-val kapcsolatos stratégiája változatlan. Továbbra is elkötelezettek az INA legjobb érdekeit képviselő vállalatirányítás mellett. A Mol 2003-ban szerezte meg az INA horvát olajipari vállalat 25 százalék plusz egy részvényét, majd 2008 végén további 22,15 százalékot vásárolt, megegyezve a horvát kormánnyal az irányítás átvételéről. A Mol ezt követően további részvényeket vett a piacon, és jelenleg 49,08 százalékon áll. 2011-ben az USKOK vádat emelt Sanader ellen a Hernádi Zsolt részéről történt megvesztegetés gyanúja miatt. 2013-ban a Mol elnök-vezérigazagató ellen is vádat emeltek. Ezután a magyar igazságszolgáltatás is nyomozni kezdett. A Központi Nyomozó Főügyészség nemzetközi kapcsolatban kötelességszegésre irányuló vesztegetés bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el 2011 júliusában. A főügyészség megállapította, hogy a Mol érdekében és vezetői részéről bűncselekmény nem valósult meg, ezért a nyomozást ennek hiányában megszüntették. Ugyanebben az ügyben Horvátország 2014-ben az ENSZ Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottságához (Uncitral) fordult, amely 2016. decemberben hozott ítéletet. A nemzetközi választottbíróság szerint Horvátország nem tudta bizonyítani, hogy a Mol vagy Hernádi Zsolt megvesztegette volna Sanadert. A bíróság hangsúlyozta, hogy a koronatanú, Jezic nem hiteles, a horvát bíróságok pedig elfogultan ítélkeztek. 2018 őszén a Sanader és Hernádi Zsolt elleni pert egyesítették a Zágráb megyei bíróságon, ahol 2019 decemberében végül a testület elmarasztaló ítéletet hozott: Sanadert hat, Hernádi Zsoltot pedig két év letöltendő szabadságvesztésre ítélte. Az eljárást a helyszínen követő független jogi megfigyelők szerint a zágrábi bíróság megsértette az EU tisztességes tárgyalásra vonatkozó normáit és elfogultsággal vádolták a horvát államügyészeket. A védelem 2021 júliusában részletes fellebbezést nyújtott be a horvát legfelsőbb bírósághoz, amelyet a testület most elutasított és helyben hagyta az elsőfokú ítéletet - emlékeztet az olajtársaság.
