Bár a kormány nehezen meri elengedni a tavaly márciusban elrendelt hitelmoratóriumot, úgy tűnik, az adósok jóval kevésbé tartanak igényt rá. A bankok adatai alapján legalábbis eddig a moratóriumos ügyfelek mindössze 2-4 százaléka kérte - személyesen vagy online - a törlesztés további halasztását. A tavaly március előtt felvett hitellel rendelkező adósok számára elérhetővé tett, csaknem húsz hónapra nyúlt általános hitelmoratórium - számos hosszabbítás után - október 31-én lezárul. A most moratóriumra jogosultak csaknem háromnegyede – a gyermeket nevelők, az elmúlt másfél évben álláskeresőként regisztráltak vagy közmunkások, a nyugdíjasok, illetve mindazok, akiknek csökkent a jövedelme – ugyanakkor akár jövő június 30-ig is halaszthatná a törlesztés megkezdését. Ezt viszont az eddigiektől eltérően kérni kell. Az erre szolgáló formanyomtatványt alig két héttel a határidő lejárta előtt meglepően kevesen, néhány ezren töltötték ki – derül ki a lapunk körkérdésére adott banki válaszokból.
A bankok elektronikus csatornákon és postai levélben is tájékoztatják ügyfeleiket, hogy hamarosan véget ér az általános hitelmoratórium, aki pedig hosszabbítani szeretne, annak ezt október 31-ig kérnie kell. Az adósok azonban eddig nem rohamozták meg a bankokat kérelmeikkel. A CIB Banknál múlt péntekig néhány száz lakossági ügyfél kérte a moratórium hosszabbítását. A vállalati ügyfelek körében – akik árbevételük 25 százalékos csökkenése esetén halaszthatják tovább a fizetést – még kisebb az érdeklődés. Mindössze néhány tucat mikrovállalati, és kevesebb, mint egy tucat vállalati ügyfél igényelte a moratórium folytatását. A pénzintézetnél jelenleg a lakossági hitelállomány 41 százalékát nem fizetik. A mikrovállalati ügyfelek felének, a vállalati adósok kevesebb, mint negyedének van legalább egy hitele moratóriumban.
A Takarékbank október 13-ig összesen 1986 lakossági és 274 vállalati nyilatkozatot kapott, vagyis a jelenleg moratóriumban lévő ügyfelek 2 százaléka igényelte a törlesztés további halasztását. A határidő lejártáig az arány 10-20 százalékig is felmehet – tették hozzá érdeklődésünkre. Jelenleg a pénzintézet lakossági ügyfeleinek 68 százaléka jogosult a moratóriumra, 28 százalékuk még él vele. A vállalkozások 45 százaléka jogosult most a moratóriumra, 31 százalék nem is törleszt. A Budapest Banknál az első napokban 3300 lakossági, és kevesebb, mint 10 vállalati ügyfél kérte a moratórium hosszabbítását, ez mindkét szegmensben 2 százalékos arányt jelent. Jelenleg a moratóriumra jogosult lakossági ügyfelek fele, a vállalati adósok harmada veszi igénybe a moratóriumot. Az UniCredit Banknál a moratóriumban lévő lakossági és vállalati hitelek 4-4 százalékára nyújtottak be hosszabbítási nyilatkozatot az adósok, ez 900 lakossági, és 24 vállalkozói hitelszerződést érint. A pénzintézetnél jelenleg a vállalati hitelállomány 15, a lakossági hitelállomány 24 százaléka van még moratóriumban. Az Erste Banknál az első néhány napban több mint ezer ügyfél igényelte a moratórium meghosszabbítását.
A K&H Bank konkrét számokat nem árult el érdeklődésünkre, de jelezte: az első napokban a moratóriumban résztvevők kisebb hányada igényelte a hosszabbítást. A pénzintézetnél a tavaly március előtt folyósított hitelek 26 százalékát nem fizetik most, ez a lakosság esetében 28, vállalati körben 24 százalékot jelent.
Az OTP Bank sem osztotta meg lapunkkal a hosszabbítást kérők számát. Azt hangsúlyozták: egyetértenek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felhívásaival, hogy akinek lehetősége van, kezdje meg hitele törlesztését, és csak az éljen a moratóriummal, aki valóban rászorul. A pénzintézet szerint nehezen becsülhető, mekkora ügyfélkörnek okoz majd gondot a törlesztések újraindítása, de felkészültek, hogy fizetéskönnyítési lehetőségeket kínáljanak a nehézséggel küzdő ügyfeleknek. A fizetéskönnyítési megoldások biztosítását a bankok többsége szintén jelezte.
A legutóbbi, júniusi adatok szerint mintegy 25-30 ezer vállalkozás 1900 milliárd forintot kitevő, 42 ezer hitelügylete volt még moratóriumban. Az MNB szerint október 31. után a nem fizető cégek 30 százaléka, mintegy 8-9 ezer vállalat lehet jogosult a törlesztési moratóriumra. A lakossági ügyfelek közül júniusban 1,15 millióan nem törlesztettek összesen 2800 milliárd forintot. Harmaduk gyermeket nevel, 15 százalékuk nyugdíjas, 23 százalékuk jövedelme csökkent az elmúlt időszakban.
Hogy közülük miért csak ilyen kevesen kértek az első hetekben hosszabbítást, egyelőre nem tudni. Elképzelhető, hogy sokan az utolsó pillanatra hagyják az ügyintézést. A bankok ugyanakkor számítottak rá, hogy novembertől csökken a moratóriumosok száma, hiszen a halasztás eddig automatikus volt, most viszont az adósoknak tenni is kell érte. Szerepet játszhat az MNB kampánya is, amelyben arra igyekezett felhívni a figyelmet, hogy a halasztás miatt jelentősen megnő az adósok tartozása. Több mint 5,8 millió forintjába kerül például a moratórium annak az adósnak, aki 1,5 millió forint személyi hitelt vett fel 25 százalékos kamattal, hátra van még 10 éve a törlesztésből, és a jövő júniusi kivezetésig halasztja a törlesztést – derül ki az egyik jegybanki példából. A teljes visszafizetendő összeg a személyi hitelek több, mint felénél 40, a lakáshitelek több, mint felénél pedig 10 százaléknál is nagyobb mértékben ugrana meg, ha az adós tavaly márciustól jövő júniusig kihasználja a moratóriumot.
