Szerdától ismét, ezúttal 5 és 7 forinttal drágulnak az üzemanyagok - közölte a Holtankoljak.hu. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adatbázisán alapuló számításaink szerint a benzinért így 497, a gázolajért pedig 514 forintot kérhetnek átlagosan a kutaknál (változatlanul egyidejű, akár száz forintos árszórás mellett). A menetrendszerű áremelés "természetesen" újabb, immár menetrendszerű árrekordot is hoz. A gázolaj ára több mint egy hónapja minden héten kétszer emelkedett úgy, hogy valamennyi csúcsdöntésnek számított. Így a termék díja szerdától egymás után nem kevesebb mint kilencedik alkalommal állít be rekordot. A benzintarifa esetében az elmúlt három hét hozott - a holnapi nappal együtt - zsinórban hat csúcsdöntést. Augusztus eleje óta számításunk szerint a benzin átlagára 42, a gázolajé pedig 63 forinttal nőtt.
Az ok változatlanul a nyersolaj és a forint árfolyamváltozása. Az Európában irányadó, Brent típusú nyersanyag hordójának ára hétfőn 86 dollár fölé emelkedett. Ez - egyetlen 2018 októberi napot leszámítva - hét éves rekord. Bár a forint tegnap 312-re gyengült a dollárhoz képest, egy hete állt már rosszabbul is.
Grád Ottó, a legnagyobb iparági cégeket tömörítő Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára bízik abban, hogy a 85 dolláros szint már megállítja az emelkedést. Bár elismerte, hogy néhány hónapja a 80 dolláros szinttől várta ugyanezt, amit a kurzus október elején különösebb "harc" nélkül áttört. Ugyanakkor egyre szaporodnak az energiapiacok tovagyűrűző, áremelő hatásai miatti panaszok. Vagyis szerinte az emelkedő árak lassan visszavetik a keresletet. Így az ellenhatás akár hasonlóképp váratlan és erőteljes lehet, mint a mostani drágulás - vélekedett.
A főtitkár ugyanakkor visszaigazolta megfigyelésünk helyességét, miszerint a hazai üzemanyagárak az utóbbi hetek során gyakorta a nyersolaj és a forint árváltozása által diktált ütemnél nagyobb mértékben emelkedtek. Ennek oka az európai tőzsdei energiaárak - világszinten is egyedülálló - megugrása, ami megjelent a Magyarországon irányadó európai benzin- és gázolajtőzsdéken is. Grád Ottó ennek egyik fő indokát abban látja, hogy a nagy német szélerőműparkok az év során eddig az általuk ígértnél jóval kisebb hatékonysággal termeltek. Ezek pótlására gázüzemű erőműveket kellett rendszerbe állítani, amelynek keresletélénkítő hatása - több más tényező mellett - a földgáz soha nem látott tőzsdei áremelkedését - a tarifa néhány héten-napon belüli megtöbbszöröződését - hozta. A magas gázárak miatt viszont megnőtt a - dízellel megegyező minőségű - háztartási tüzelőolaj iránti kereslet, amit Nyugat-Európában máig előszeretettel alkalmaznak gázfűtés helyett. Ez okozta azt, hogy az üzemanyagok várakozásokon felüli drágulásán belül a gázolajé még inkább elhúzott a benzinéhez képest. A gázolaj árugrása ugyanakkor magával rántja a benzinét is, hisz ha előbbiből többet termelnek, utóbbi mennyisége óhatatlanul csökken, ami annak kínálatát is szűkíti. Ez lehetett az oka annak, hogy - amiként a múlt hét második felében - nálunk akkor is nőttek az üzemanyagárak, amikor a nyersolaj olcsóbbá vált és a forint is erősödött a dollárral szemben.
Mindezek nyomán az év végéig Grád Ottó - lényegében változatlanul - nem számít a mostaniaknál érdemben magasabb üzemanyagárakra: szerinte a tarifákat az elkövetkező hónapokban inkább hullámzás jellemzi.
