Idén a Várkert Bazár belsejét ismét ellepték az irodalom szerelmesei – igaz, a Margó Fesztivál négy napja alatt ezúttal sem voltak kiadói standok, köszönhetően a pandémiának. A bemutatott könyveket azonban a Bookline standjánál meg lehetett vásárolni, ahol szép számmal fogytak a kötetek. – Az őszi Margó az eseményeink közül a legmagasabbra pozicionált esemény – mondta Valuska László, a rendezvény vezetője lapunknak, kiemelve, a Margón tartott bemutatók nagyot lendíthetnek egy-egy kiadvány népszerűségén.
Utóbbi állítás különösen igaz a Margó-díj nyertesének könyvére – az elismerést minden évben a legjobb első prózakötet szerzőjének adják át. Idén a díjat Halász Rita kapta Mély levegő című könyvéért, mely egy bántalmazó kapcsolat történetét meséli el, melyben a főhős, Vera egy súlyos konfliktus után elköltözik férjétől a két kisgyermekével, és megpróbálja rendbe hozni az életét. Gaborják Ádám szerkesztő, az egyik zsűritag laudációjában elmondta, hogy a regény „...egyúttal azt a problémát is tematizálja, hogy ki az, akinek joga van megszólalni, és ki az, akinek nincs, és mit mondhat egyáltalán”.
A Margó első estéjén szintén debütáló könyvét mutatta be Németh Róbert újságíró, a Heaven Street Seven egykori basszusgitárosa és Szarka Károly szerkesztő, akit idén ugyancsak Margó-díjra jelöltek. – A regényeitek főhősei lehetnének barátok? – tette fel a jogos kérdést a két írónak Nemes Anna műsorvezető, elvégre a két történet elbeszélője ugyancsak kívülálló, az eseményekkel sodródó figura, játszódjon noha Németh könyve a Kádár-érában és a kilencvenes években, míg Szarkáé az ezredforduló utáni Magyarországon. – Esetünkben persze bajos lenne generációs regényekről beszélni, ma ugyanis nehéz megírni a nemzedéki életérzést. A kultúra jó ideje apróbb, mikrokulturákból áll össze – mondta Németh.
A Margón a 2012-ben elhunyt kultszerző, Hazai Attila újra kiadott életművének utolsó darabját, a Szex a nappalibant is bemutatták. A novelláskötet kapcsán Szegő János, a Magvető szerkesztője a beszélgetőpartnereit arról kérdezte, mitől is egyedi Hazai prózája. Bucsics Katalin irodalomtörténész szerint Hazai nemcsak sokrétűen használta a nyelvet, de motívumokból szőtt hálót, míg Berta Ádám író szerint a kultszerző ezen kötetében a valóság folyamatosan bomlik ki a monológok és dialógok szövetéből, miközben az újgazdag életérzést is kifejezően mutatja be.
Az ismereterjesztésről is szó esett a fesztiválon, például arról, hogy időnként nem árt rákérdezni a valóságra. Erről szólt a Fake! című könyvről tartott beszélgetés, amelyen kiderült, hogy az emberi tudat folyamatosan keresi az összefüggéseket, és azért olyan fogékony a babonákra, mert mindig hinnie kell a megerősítésben – még ha a horoszkópból is érkezik. A tényeket persze nemcsak a felnőtteknek, de a gyerekeknek sem árt felülbírálni. A Gondolkodássuli szerzője, Kaszás György arról mesélt, hogy a kritikai gondolkodást már a tíz-tizenkét éves gyerekeknek is érdemes átadni, ebben a legnagyobb felelőssége pedig a szülőnek és a pedagógusnak van. – Semmit se fogadjunk el készpénzként, hanem értelmezzük a világot – mondta az író.
A világ megismerésében a kíváncsiság szintén fontos elem – erről már Juhász Anna beszélgetett Csányi Vilmossal az új, Kíváncsiságom története című kötete kapcsán. – A könyvem nem önéletrajz, hanem az elmefejlődés története – mondta az etológus, aki fejezetről-fejezetre mutatja be hogyan változott meg a gondolkodása, és vált világhírű tudóssá. Csányi a beszélgetésben visszaemlékezett édesapjára, akitől gyerekként bármit kérdezhetett, ő mindig tudott rá választ adni, így neki is köszönheti, hogy nyitott lett a világra. – Akinek a kíváncsiságát nem töri le a szülő, sem az iskola, az később is kíváncsi marad – mondta a tudós.
