A moderátor, Gergely Márton HVG-főszerkesztő bevezető kérdésére, miszerint a két miniszterelnök-jelölt magánemberként mit tesz a klímaváltozás ellen, kiderült: mindketten igyekszenek otthon szelektív hulladékgyűjtésre nevelni a gyerekeiket. Bár Márki-Zayék a palackos vízről átszoktak a szódára, a polgármesternek ritkán adódik alkalma a Föld jövőjét szem előtt tartó nevelésre. Hódmezővásárhelyen viszont sokan bicikliznek és a tömegközlekedést is fejlesztik. Dobrev Klára szerint az utolsó utáni pillanatban vagyunk, ami a tagországok eddiginél sokkal szorosabb együttműködését igényli: ő ezt érti Európai Egyesült Államok alatt.
Márki-Zay Péter az - általa is képviselt - LMP panaszait idézve felhánytorgatta vitapartnerének, hogy a DK (szerintük) nem támogatta a 2030-as, 40 százalékos szén-dioxid-csökkentési cél 65 százalékra emelését és a közös agrárcélokat. Előbbi feltevést Dobrev Klára élesen cáfolta, emlékeztetve, hogy a DK annak felmerülte óta a 65 százalékos csökkentési cél pártján állt. Sőt a nyári katasztrófákat elnézve talán még ezt is kevesli. A mezőgazdasági módosítások elvetését elismerte, mondván, a tervezet nem küzdött kellő eréllyel az ellen, hogy az agrártámogatások jó része ma Magyarországon néhány oligarcha-családhoz folyik be. Márki-Zay Péter az esetleges tévedések jogát fenntartotta, mondván, csak tolmácsolta az LMP felvetéseit.
Mindketten egyet értettek egy új, önálló környezet- és klímavédelmi tárca létrehozásában. Dobrev Klára a zöldhatóság megerősítését is szorgalmazta, amelyek most szerinte többnyire fideszes oligarchák beruházásaihoz adnak zöld jelzést. De visszaállítanák a jövő nemzedékek önálló ombudsmani hivatalát is. Örömmel tekint azokra a nyugat-európai ítéletekre, amikor környezetvédők kezdeményezésére a bíróságok elmarasztalták kormányok vagy cégek környezetszennyező tevékenységét.
A kiemelt beruházások kapcsán is kialakult némi vita. Abban a műsorvezetői felvetésben, miszerint az Orbán-kormány most egy 2010 előtt megteremtett lehetőséggel él, Márki-Zay a katasztrofális 2010 előtti kormányzás bizonyítékát látta. Dobrev Klára szerint viszont a jóhiszemű alapelveket a Fidesz oly önös célokra haszálta fel, hogy a kiemelt beruházások rendszerét immár ők is eltörölnék. Ezért is blődség azzal riogatni, hogy személyében a 2010 előtti világ térne vissza - hangsúlyozta.
Bár Paks 2 megítélésében sem rajzolódott ki közöttük éles ellentét, azért ez a kérdés is alkalmat adott a két fél közötti torzsalkodásra. Márki-Zay Péter egyrészt felvetette, hogy Paks 2-t is a 2010 előtti kormány szavazta meg. Dobrev Klára ugyanakkor cáfolta eme, alapvetően fideszesnek nevezett érvelést, emlékeztetve: az - egyébként valójában szinte száz százalékos - 2009-es parlamenti hozzájárulás csak a bővítési lehetőség vizsgálatára adott felhatalmazást. Márki-Zay Péter, tekintve, hogy villamosmérnöki diplomával 12 évig a világ legnagyobb atomerőmű-üzemeltetőjét, a francia EdF-et képviselte, szavai szerint "nem lenne őszinte", ha az atomenergiát, mint áramtermelési módot, ellenezné. Szerinte ez egy "tiszta" eljárás, ami addig biztos alkalmas a klímacélok elérésére, amíg ki nem fejlesztenek megfelelő mennyiségű és hatékonyságú megújuló-hasznosítási módot. Paks 2 tervét viszont maga is ellenzi. Igaz, nem környezetvédelmi okokból, hanem mert nem látja a megtérülés esélyét. Emellett kifogásolta, hogy a kormány verseny nélkül ítélte oda a beruházást az orosz állami Roszatomnak. Egyszersmind furcsállotta, az Európai Bizottság azután engedélyezte a tervet, hogy három nyugat-európai céget bevontak a fejlesztésbe. (Megjegyzendő: az elmaradt létesítési pályázat esélyesei között tartották számon a később EdF-kézbe került Arevát is.) De felhívta a figyelmet az immár legalább 7 éves csúszásra és az orosz állami hitel magas kamatára is.
Dobrev Klára ellenben a Paks 2-es tervet úgy környezetvédelmi, mint gazdaságossági szempontból, egyaránt katasztrofálisnak tartja. Így kormányra kerülvén egyértelműen felmondják a szerződést. A jelenlegi atomblokkok esetleges további élettartamhosszabbítására vonatkozó moderátori felvetésre abbéli reményének adott hangot, hogy az energiatermelés összetételének gondos megtervezése és a remélt jelentős EU-támogatás révén ez is elkerülhető. Miközben a szén- és lignittüzelést egyértelműen ellenzi, a zöld fordulatban a (kevéssé légszennyező) földgáz "átmeneti" segítségét is elveti.
Kérdésre Márki-Zay Péter - ellentétben mondjuk a németországi atomerőművekével - egyet értett a Mátrai Erőmű 2025-re előre hozott leállítási tervével. Szerinte a ma már nem 5-6, hanem 50-60 eurós tőzsdei szén-dioxid-kvótaárakkal kivitelezhetetlen a mátrai lignitblokkok működtetése, amiből Orbánék "ki is mentették" Mészáros Lőrincéket.
Dobrev Klára az Európai Néppárttal folytatott vitáik nyomán felemlítette, hogy a zöldberuházások nem csupán gazdasági és hatékonysági kérdések, mivel olyan dráma áll mögöttük, ami mindig a legszegényebbeknek okozza a legnagyobb költségeket, betegségeket. Vagyis szerinte nem veszik figyelembe az externáliáknak nevezett külső költségeket.
Márki-Zay viszont az externáliát teljesen bevett közgazdasági fogalomnak tartja, amit szerinte igenis be kell építeni az árakba. Erre hivatkozva, némi elővágással, populizmusnak nevezte azt a - szavai szerint "akár fideszes, akár ellenzéki" - megközelítést, hogy a klímaátmenet árát "ne az emberekkel fizettessék meg". Szerinte végül a cégek többletterheit is az emberek fizetik meg. A politikus egyenesen üdvözli az átállás költségeivel megemelt energiaárakat, amelyek takarékosságra ösztönöznek. A lakosság gyors alkalmazkodóképességére az egyesült államokbeli autósokkal kapcsolatos tapasztalatait hozta fel példaként. A másik oldalról, a mesterségesen alacsonyan tartott árak rendkívül lerontják az energiatakarékossági beruházások megtérülését. Szerinte a rezsicsökkentés "iszonyatos költségei" miatt a hazai energiaszolgáltatást átvevő, állami MVM is "hamarosan fel fog fordulni". Mi több, a víziközműveket, amelyek piaci áron vásárolják a rendszereik működtetéséhez szükséges gázt és az áramot, az energiatőzsdei árugrások szintén a csőd szélére lökik. A rezsicsökkentést szerinte, amilyen könnyű megadni, olyan nehéz elvenni, ami akár kormánybukáshoz is vezethet, felemlítve a 13. havi nyugdíj Bajnai-kabinet alatti elvételét. Bár a lakossági energiarezsiben teret engedne a szociális elemnek, szerinte a mostani rezsicsökkentés nem szociális, hanem populista szempontú, hisz a gazdagoknak, akik meg tudnák fizetni a magasabb energiaárakat is, még nagyobb kedvezményt is ad. A leginkább azonban az ingyenenergia ígérete "vágta ki" nála "a biztosítékot".
"Péter, nem lehetsz ilyen érzéketlen" - vágott vissza Dobrev Klára. Ne feledjük: most arra akarjuk kérni az embereket, hogy előbb-utóbb közlekedjenek, fűtsenek, építkezzenek, egyenek, vásároljanak, öltözködjenek, ajándékozzanak másképp - fogalmazott. Szerinte azokat, akiknek az átállás anyagi gondokat okoz, segíteni kell. Az alapvető szükségleteket figyelembe vevő víz-, gáz- és áramfogyasztást nem tartja piaci terméknek, ami szerinte az emberi méltósághoz mért alanyi jog. Egyáltalán nem tartja populizmusnak, hogy az átmenet árát ne a kisemberekkel fizettessék meg. A legnagyobb szennyezők igenis kevés adót fizetnek, így a multikra kivetett minimumadó legalábbis az igazságosabb teherelosztás irányába mutat. Az adóztatásnál azt is büntetni kell, ha egy iparág környezetszennyező tevékenységét Afrikába vagy Ázsiába telepíti ki. De szerinte a közlekedés sem pusztán piaci termék, hisz a 15 éves átlagéletkorú, magas fogyasztású autókat is azok a kevéssé módosak használják, akiknek nincs pénzük elektromosra váltani. Így szorgalmazta a tömegközlekedés és más környezetbarát közlekedési módok ösztönzését és a roncsautóprémiumot is. A műsorvezető felvetésére Dobrev Klára a Mol üzletpolitikájával kapcsolatos ellenérzéseinek is hangot adott. Miközben elismerte, hogy a csoport nemzetgazdasági kulcscég, szerinte szabályozókkal és állami támogatással környezetbarátabb működés felé kell terelni a Molt.
Márki-Zay Péter nem tiltaná ki a szennyező autókat a városból, de az uniós szabályok betartását sürgette. Megismételte a kerékpározás és a közösségi közlekedés fontosságát. Ugyanakkor - szintén hódmezővásárhelyi példákat felhozva - nyomatékosította az energiatakarékosság, a lakásszigetelés kiemelt jelentőségét, amit városában az Orbán-kabinet annak ellenére nehezít, hogy az piaci alapon is megvalósítható. De szerinte a "körforgásos gazdaság" kialakítása érdekében az (amúgy az Orbán-kabinet által is tervezett) betétdíj bevezetése "sem lehet népszerűségi kérdés". Emellett szigorú büntetést sürgetett azok ellen, akik hulladék-, gumi-, vagy ruhaégetéssel fűtenek, de tiszta megoldásokat is ajánlana nekik. Szerinte ez sem lehet népszerűségi kérdés, mert évi 14 ezer magyar hal meg idő előtt a légszennyezés miatt.
Dobrev Klára viszont ez esetben élesen elvetette a büntetés lehetőségét. Szerinte ugyanis aki így fűt, az olyan szegény, hogy nincs választási lehetősége, illetve ha lenne, nyilván a tiszta megoldást választaná. Márki-Zay ezt (amúgy a szakmai állásponttal egybecsengően) cáfolta, példaként módosabbakkal kapcsolatos, kedvezőtlen tapasztalatait felemlítve. Abban mindenesetre megegyeztek, hogy e tárgyban százezrek szorulnak segítségre. Márki-Zay az oktatáson, pozitív ösztönzőkön túl büntetné a szelektív hulladékgyűjtés elhanyagolását is. Emellett felemlítette Magyarország kiemelt, de kihasználatlan földhő-adottságait, melyek jó része szintén megtérül. A kéttarifás mérés kötelezésével lapítaná az áramfogyasztási csúcsokat is. Bár a szélerőműépítés - jelenleg érvényes - tilalmát elveti, ezeket csak állami támogatás nélkül, tisztán vállalkozói kockázatra engedélyezné, mert szerinte rosszabb hatékonyságúak, mint Dániában. (Energetikai szakértők ezt azért árnyalják, mondván: a tilalom miatt egyre elavultabb hazai szélpark még mindig kedvezőbb kihasználtságú a német szárazföldi egységeknél.) Szorgalmazta a víz- és zöldfelületek növelését, az öntézést és a klímaerdőket. Dobrev Klára mindezzel egyet értve fontosnak tartja a mezőgazdaság zöldítését is. Életveszélyesnek nevezte viszont a hulladékgazdálkodás 35 éves kiszervezését "valamilyen közeli barátnak, rokonnak vagy ismerősnek". (Amúgy a koncesszió várományosa a Mol.) Szerinte e tárgyban sem a megtérülés a lényeg, hanem a dráma, hisz a világ hamarosan belefullad a saját szemetébe. Zárszóként megismételte, hogy 2030-ra 65 százalékos szén-dioxid-kibocsátás-csökkentést vállalnak és "nem lesz Paks 2".
