Lassan két éve, hogy Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapest és az agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára bejelentette a kormányzati lakásprogram új barnamezős elemét. Az akkori menetrend szerint már régen túl lennének az első „azonnali” beépítésre alkalmas akcióterületek kijelölésén és a korábbi remények szerint jó néhány helyen már el is kezdődött volna az építkezés. De erről szó sincs. Nemhogy a beruházások nem indultak el, de még a fejlesztések színhelyéül szolgáló akcióterületeket sem jelölte ki a kormány. Holott hasznosítandó övezetek akadnak bőven. Az utolsó fővárosi rozsdaövezeti kataszter szerint Budapesten összesen 3507 telket, azaz 2945 hektárt, több, mint 4200 focipályányi egykori üzemi területet érinthet a kormány programja. Vidéken 2000 rozsdaterületet tartanak nyilván. Az ingatlanszakma ugrásra készen várja az indulást. A kormány pedig egy kormányrendelettel gyakorlatilag áfamentessé tette a rozsdamezős akcióterületeken épülő lakásokat, ami sok milliós árelőnyt jelenthet a vásárlóknak. A szeptember elsején hatályba lépett rendelet értelmében vissza nem térítendő támogatásként fizetik ki a rozsda-lakások 5 százalékos áfáját. Ráadásul ez a kedvezmény gyermekszámtól függetlenül is elérhető. Arról pedig már korábban döntöttek, hogy a rozsda-projektek kiemelten közérdekű beruházásnak minősülnek, ami meggyorsítja és leegyszerűsíti az engedélyek megszerzését.
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényhez kiadott új kormányrendelet azt is lehetővé teszi, hogy olyan akcióterületeket is kijelölhessenek, amelyek nem szerepelnek a barnamezős kataszterekben. Feltéve, hogy megfelelő közlekedési, közmű- és intézményi infrastruktúrával rendelkezik, vagy fenntartható módon ellátható azzal. Sőt nem is kell az egész fejlesztési területnek felhagyott ipari, honvédelmi vagy közlekedési ingatlannak lennie, elég ha egy része az.
„A kormány célja, hogy megújuljon a Budapesten és a vidéki városokban található több ezer hektár kedvező elhelyezkedésű, jó közlekedésű rozsdaövezeti terület. Ezek az eredeti tevékenység megszűnése óta leromlott állapotban, elhagyottan álltak vagy alig kihasználva működtek. A programnak köszönhetően a városi rozsdaövezetek környezettudatos várostervezéssel, környezet- és klímabarát lakóépületek építésével újulhatnak meg – adott kitérő választ a Miniszterelnökség sajtóirodája a Népszavának a program előrehaladását firtató kérdéseire. Bár azt azért elismerték, hogy eddig még egyetlen rozsdaövezeti akcióterületet sem jelöltek ki kormányrendeletben. Holott – mint írják – »a Rozsdaövezeti Bizottság folyamatosan ülésezik és vizsgálja az egyes kezdeményezések támogathatóságát«.
A lázas munka azonban legfeljebb nyáron kezdődhetett el, hiszen a Miniszterelnökség májusban még arról tájékoztatta lapunkat, hogy egyetlen akcióterületre vonatkozó kezdeményezés vagy javaslat sem érkezett a testülethez. Holott elvileg bárki javaslatot tehet, magánemberek, ingatlanfejlesztők és önkormányzatok is.
„A kormány ezzel tágra nyitotta a kiskapukat az ingatlanfejlesztők előtt, akik így az önkormányzatokat megkerülve indíthatnak nekik tetsző beruházásokat, akár a helyi településrendezési szempontok és érdekek figyelmen kívül hagyásával” – mutatott rá Erő Zoltán, Budapest főépítésze. Mint mondta, a fővárosi önkormányzat részben a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) javaslatát véleményezve tavaly decemberben nyújtotta be városfejlesztési szempontú tanulmányát, amelyben megjelöltek több rehabilitációra alkalmas – óbudai, észak-csepeli, rákosrendezői, Váci út menti, soroksári, kőbányai és XI. kerületi – barnamezős területet is. Ezek azonban nem lehatárolt, helyrajzi számmal megjelölt ingatlanok, hanem inkább negyedek. A dokumentum nem tartalmazza az adott terület állapotának és hasznosításának részletes vizsgálatát és tulajdonviszonyainak részletes bemutatását sem, márpedig a vonatkozó kormányrendelet szerint ezeket a kérelmezőnek prezentálni kell. Ez azonban komoly költség, a főváros pedig ezt nem kívánja – és jelenleg nem is tudja – átvállalni a jövőbeli beruházóktól. – A gesztenyét mindenki kaparja ki magának – tette hozzá Erő Zoltán, aki szerint a Rozsdabizottság felállításával, illetve az önkormányzatok mellőzésével a barnamezős beruházásokat is a kézi vezérlés és az átláthatatlan egyedi döntések útjára terelte a kormány.
Mint arról korábban beszámoltunk, a beérkező javaslatok részletes előzetes vizsgálatáért a Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csapata felelős, ők készítik elő az anyagot az öttagú Rozsdaövezeti Bizottságnak, amely állást foglal a kezdeményezéssel kapcsolatban. Ha támogathatónak ítélik a tervet, akkor a kormány elé terjesztik, a végső döntés a kormány kezében van. Ez pedig a csábító engedmények ellenére is kockázatossá teszi az ügyletet a beruházóknak, akik így nem szívesen költenek sok tízmilliót, vagy akár még többet a rendeletben előírt legalább egymilliárd forint teljes költségigényű beruházás alátámasztó dokumentációjára. Ráadásul nem tartják kizártnak, hogy a kedvezményezettek a NER köreiből – Tiborcz István, Garancsi István, Mészáros Lőrinc – vagy éppen ezek holdudvarából, például a Tiborczal most is együtt építkező „kavicskirály” Balázs Attila vagy éppen a WHB-s Paár Attila, kerülnek ki. Velük pedig felesleges versenyezni.
De az sem kizárt, hogy mindez egy nagyszabású kormányterv része, amelyben szerepet kaphatnak a felszámolni kívánt Déli Pályaudvar, illetve a részben föld alá kerülő Nyugati Pályaudvar hatalmas felszabaduló területei. A Márvány utca és a Hegyalja út közötti 7,5 hektáros vasútüzemi területre a Testnevelési Egyetem – kormányfelhatalmazással a zsebében – már 2018-ban elkészíttette a fejlesztési tervet. Mocsai Lajosék akkor úgy vélték hogy 2023-25 körül valósul meg a campus harmadik üteme. A Nyugati Pályaudvar mögötti 23,5 hektáros funkcióját vesztő területből 15 hektár állami tulajdon, a többi magánkézben van. Ennek átalakítására a Vitézy Dávid vezette BFK napokon belül kiírhatja a tervezési tendert. A dokumentáció tehát meglesz.
